A bizottsági sajtóközleményből tehát az derült ki, hogy a levelet jegyző Merkel-kormány a saját országa alkotmányos jogrendjének védelmére rendelt Német Szövetségi Alkotmánybírósággal szemben foglalt állást az EU feltétel nélküli jogalkotási és jogalkalmazási felsőbbrendűsége mellett. Ezenfelül Németország írásban tette kétségessé saját jogállami működését akkor, amikor kifejezte azt az elkötelezettségét, hogy a szövetségi kormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel aktív befolyást fog gyakorolni a tagállami alkotmány védelmét ellátó bírói testületre az uniós intézmények döntéseinek érinthetetlen érvényesülése érdekében – akár az alkotmány ellenében is. Ez deklaráltan a Német Szövetségi Alkotmánybíróság függetlenségének a megsértésére, döntéshozatalának az uniós elvárásokat előnyben részesítő kormánypolitika alá rendelésére irányuló törekvés. Az már elsősorban a német jogásztársadalom immunrendszerének a működésén múlik, hogy az alkotmányos önrendelkezési jog feladását, valamint a bírói autonómia politikai korlátozása iránti feltétlen készséget kifejező hivatalos dokumentumnak lesz-e hazai következménye.
Az EU működése szempontjából azonban hatalmas ellentmondás, hogy amíg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben szankciós eljárások lefolytatásának indokául szolgál a bírói függetlenség megsértésének már csak a feltételezése is, addig Németország esetében az erre irányuló kifejezett kormányzati kötelezettségvállalást éppenséggel egy folyamatban lévő jogi eljárás megszüntetésével jutalmazzák. Értelemszerűen nem egyeztethető össze az uniós alapértékként számontartott jogállamisággal az, hogy ha a tagállami bíróságok független döntéseinek politikai befolyásolása az EU érdekét szolgálja, akkor az nemhogy nem kifogásolható, de kifejezetten kívánatos és támogatott is a brüsszeli hatalmi központ részéről. Nyilvánvalóan nem szolgálja az EU demokratikus működésébe vetett bizalmat, hogy éppen az uniós alapszerződés jogállamisági előírásának betartatásáért felelős intézmény az, amely saját maga hitelesíti és előnyös elbánásban részesíti a bírói függetlenség csorbítására irányuló kormányzati elköteleződést – csak azért, mert azt a brüsszeli hatalmi érdekek akadálytalan érvényesülése céljából vállalja az érintett tagállam.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!