időjárás 30°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo
A beképzelt liberális értelmiségnek fogalma sincs, milyen az élet a főváros határain túl

Mi, lenézett és lekezelt vidékiek

Felföldi Zoltán
2022.03.03. 08:00
Mi, lenézett és lekezelt vidékiek

A beképzelt liberális értelmiségnek három állítása van rólunk, vidékiekről. Az első szerint ostoba, műveletlen, alacsony iskolai végzettségű, a világtól és annak információitól elzárt emberek vagyunk.

A második szerint a világtól és annak információitól való elzártságunk legfőbb oka, hogy kizárólag a kormánypárti propaganda jut el hozzánk, a „valódi” (értsd: baloldali) hírektől és információktól el vagyunk zárva.

A harmadik állítás, hogy az előző okok ­miatt (alacsony iskolai végzettség kormánypárti propagandával kombinálva) a vidékiek jobboldali – jelen esetben kormánypárti – szavazók.

Egyesek azt a bátorságot is veszik maguknak, hogy a magyar vidékre és a vidékiekre kiterjedő általánosítást, a vidéki elmaradottságot és ennek következményeként a vidékiek jobbra szavazását valamiféle általános igazságként tálalják. Karácsony Gergely egy lengyelországi konferencián – ahol rajta kívül mindenki angolul beszélt – így fogalmazott: „A populisták imádják kijátszani azt, hogy szembeállítják a nagyvárosokat a kisebb településekkel.” Majd virtigli populistaként egy mondattal később ki is játszotta a „populista” kártyát, és így kommentálta a lengyel elnökválasztás eredményét: „Mintha két Lengyelország lenne. A fiatalok, a nagyvárosiak, a nyugatiak rá szavaztak (Rafael Trzaskowski liberális jelöltre), és a kistelepüléseken élők, az idősebbek, a képzetlenek pedig az ellenfelére (Andrzej Duda, kormánypárti, konzervatív jelöltre).”

A liberálisok szerint azonban van megoldás: kellő felvilágosítással a vidékiek szeme felnyitható, és ellenzéki szavazókká tehetők; és ezt a felvilágosító munkát ők igyekeznek is elvégezni. Az ilyen irányú munkásságukat azonban mi inkább egyfajta sajátságos idomításként éljük meg, amelynek során az üstökünket virtuálisan megragadva és orrunkat újra meg újra a liberális fekáliába verve ismételgetik, hogy „fel kellene világosodnotok, ti, büdös bunkó fideszes parasztok”. Mintha mi, vidékiek, folyamatosan a konyhapadlóra piszkító kutyák lennénk, akiket szobatisztaságra kell nevelni.

Pedig a helyzet messze nem ez. Az alábbiakban azt kívánom bemutatni, hogy a liberális állítások vidékről és vidékiekről egészen egyszerűen nem igazak.

Az iskolázottság kérdésében – bár kétségkívül van egy tendencia, mely szerint a településméret csökkenésével nő a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya – a KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján erős túlzás lenne azt állítani, hogy a fővároson vagy éppen a fővároson és a megyei jogú városokon kívül szinte csak alacsony iskolai végzettségűek élnek. A 15 évesnél idősebb falusi népességen belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kilenc százalék, a kisvárosokban pedig 14 százalék. Ez ugyan alacsonyabb szám, mint a megyei jogú városok 21 vagy a főváros harminc százaléka, de messze nem arról van szó ma már, hogy a falusi értelmiséget a tanító és a pap képviseli.

A falvakban és a kisvárosokban összességé­ben csaknem harminc százalékkal több főiskolát vagy egyetemet végzett ember él, mint a fővárosban, a magyar vidék tehát, köszöni szépen, rendesen el van látva felsőfokú végzettséggel rendelkezőkkel. A középfokú végzettséggel (szakmával és/vagy érettségivel) rendelkezők aránya mind a fővárosban, mind a falvakban 45 százalék, a különbség csak annyi, hogy a fővárosban több az érettségivel, a falvakban pedig több a csak szakmával rendelkezők aránya. Lehet ezt persze úgy interpretálni, hogy a fővárosban több a magasabb végzettségű ember (érettségi), de akár úgyis, hogy a falvakban több olyan ember van, aki ért is valamihez (szakma).

A vidékiek alacsony iskolai végzettségével kapcsolatos mítosz tehát nem áll túl erős lábakon, de még ennél is gyengébb lábakon áll a kormánypárti média által uralt vidék mítosza. Állandóan azt halljuk, hogy mi, vidékiek nem jutunk független (értsd: baloldali) hírekhez. Ennek oka a liberálisok szerint hol az, hogy ilyen média nem is létezhet Magyarországon, hol az, hogy van ugyan független sajtó, de az vidéken nem elérhető. Ezek az állítások is elég viccesek.

A közelmúltban egy játékban a magyarországi sajtószabadságot sirató – vidéki – beszélgetőpartnerem által megnevezett minden kormánypárti médiumra nekem egy ellenzékit kellett mondanom. Beszélgetőpartnerem hamar feladta a játékot. Én huszonnégy ellenzéki médiumig jutottam. Amelyek mindegyike egyébként elérhető vidéken is. A pesti liberális toposz, mely szerint a vidé­kiek csak kormánypárti médiatartalomhoz jutnak hozzá, a vidék- és valóságismeret teljes hiányáról tanúskodik. Elárulok egy titkot: a legutolsó napszámos is facebookozik, tiktokozik, ha tévét néz, az valószínűleg az RTL Klub, ha rádiót hallgat, az valamelyik helyi, regionális rádió. Ahol nem kormánypárti propaganda megy, hanem helyi hírek, helyi történetek, helyi szereplőkkel folytatott beszélgetések, változó minőségű és változó stílusú zenével variálva.

Mindenkinek van okostelefonja és internet-hozzáférése, és azt használja is. Igaz, hogy a többség inkább facebookozik, és nem a Hvg.hu-t olvasgatja, de nem azért, mert azt ne tehetnék meg, hanem azért, mert nem érdekli őket (ebben egyébként igazuk is van). A közösségi oldalak annál inkább. És talán nem igényel különösebb bizonyítást, hogy politikai tartalom tekintetében sem ezeken a közösségi oldalakon, sem az RTL Klub adásaiban nem a kormánypárti tartalom dominál. A nem politikai tartalom tekintetében pedig nem az az értékvilág, ami a kormánypárti szavazás felé tolná az embert.

Mindennek eredményeként a vidéki szavazók nemcsak megfelelően „tájékozottak”, hanem az összes, 444–Telex–RTL–Klubrádió-féle liberális bullshit is eljut hozzájuk a melegpropagandától kezdve az állatjogokon, a szabad abortuszon és a klímahisztérián keresztül az „orbáni diktatúráig”. Aztán van, aki bedől ezeknek, van, aki nem. Ha a beképzelt liberálisok a New York-i művészkávézók és a berlini melegbárok helyett időnként lerándulnának egy rendes magyar falusi kocsmába, és belehallgatnának egy ottani beszélgetésbe, nagyon is visszahallanák az ellenzéki médiumok propagandaszólamait a fideszes lopásokról, a diktatúráról és a sajtószabadság hiányáról. Valamint a TikTokon, a Facebookon és még ki tudja, milyen közösségi oldalakon „spontán” módon született és terjesztett, kormánypárti politikusokat és vállalkozókat célzó gyűlöletkampányokat vagy éppen a miniszterelnökről terjesztett legképtelenebb állításokat.

Ami pedig a szavazást illeti, bár kétségtelen tény, hogy a fővárosban arányaiban többen szavaznak balra, a falvakban pedig arányaiban többen szavaznak jobbra, durva leegyszerűsítés kormánypárti vidékről és ellenzéki nagyvárosokról vagy akár fővárosról beszélni. A jobboldalinak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Závecz Research legutóbbi felmérése szerint még a falvakban is, ahol a Fidesz támogatottsága a legmagasabb, két kormánypárti szavazóra jut egy ellenzéki szavazó (49 a 23 százalék ellenében), amit ugyan mi meglehetősen sokallunk, de ettől ez még tény. Ráadásul, visszautalva az iskolai végzettséggel kapcsolatos kérdésre, a falusi-kisvárosi értelmiség nagy számban szimpatizál a kormánypártokkal, ők – mérnökök, agronómusok, orvosok, állatorvosok, jogászok, papok, tanárok – sokkal inkább szavaznak a kormánypártokra, mint a legképzetlenebb réteg.

A felmérés szerint a kis- és közepes városokban még vezet is az ellenzék (40-35 százalék arányban) a megyeszékhelyeken kiegyenlített a verseny (34-34 százalék): ez önmagában is borítja a „minél nagyobb egy település, annál inkább ellenzéki” mítoszt. És hát a „felvilágosult” fővárosban is szép számmal vannak kormánypárti szavazók, a baloldaliak alig több mint másfélszer annyian vannak, mint a kormánypártiak (52-32 százalék).

Összességében a „vidékizés” egy durva általánosítás, ami számtalan településtípust és megannyi, különböző státusú, végzettségű, politikai szimpátiájú embert vesz egy kalap alá, és ami sokkal többet elárul a beképzelt liberális értelmiség és politikai kitartottjai szellemi színvonaláról, mint a vidékről és rólunk, vidékiekről. Vicces, amikor az előítéletek ellen folyamatosan dzsihádot hirdető liberálisok jönnek a saját előítéleteikkel. Ez esetben velünk, vidékiekkel kapcsolatban.

Akik egyébként, köszönjük szépen, jól megvagyunk itt, vidéken, büszkék is vagyunk vidéki mivoltunkra, és nagy ívben teszünk az összes pesti liberálisra, mint Karácsony a Városháza-vizsgálóbizottságra. Április 3-án pedig elballagunk szavazni. Ki ide, ki oda húzza az ikszet, de szerencsére több mint kétszer annyian a Fideszre, mint ahányan a minket lenéző libsi bagázsra.

Borítókép: Diákok ünnepi műsora az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központjának átadásán Beregszászban, Kárpátalján 2021. november 8-án (Fotó: MTI/Nemes János)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.