A magyarok évszázadokig védték Európa határait tatártól, mongoltól, oszmán-töröktől, bolsevik forradalmártól, erre fel hálából megkaptuk Trianont, a holokausztot, 1956-ot, tehát mindig cserben hagytak minket. Európa nyugati fertálya ma minket tanít emberi jogokra, szolidaritásra?! Amikor már majd egymillió ukrajnai menekülőnek adtunk védelmet, biztonságot?! Amikor a háború által sújtott Ukrajnába erőn felül szállítunk alapvető élelmiszereket és túléléshez szükséges áruféleségeket?! Ez lenne az „orbáni fasizmus”?!
Egy tehetetlen, tehetségtelen ellenzék, amely évtized óta nem képes a magyar népnek a jelenleginél jobb alternatívát kínálni, most elérkezettnek látja az időt arra, hogy politikai haszonszerzés céljából fasiszta, antiszemita riogatásba kezdjen. A kirekesztő, fölényeskedő liberalizmusuktól áthatva, újmarxista nézetek alapján a Nyugat politikai és ideológiai mindenhatóságát hívják segítségül, megpróbálnak lázadásokat szítani. A bajkeverésre áfium az úgynevezett zsidókártya előszedése, a fasizmussal és a holokauszttal való riogatás világgá kürtölése, a félreértett szavakon való lovaglás. A társadalom legérzékenyebb rétegét, a zsidóságot próbálják felizgatni, megzavarni, és sajnos mindig vannak olyanok, akik a bujtogatásokra érzékenyen reagálnak. Az ellenzék viselkedésére nincs és nem is lehet bocsánat.
Mint holokauszt-túlélő, a Duna–Ipoly–Galga Holokausztkutató és Oktatóközpont alapítója kijelentem, hogy Magyarországnak 1945 óta nem volt olyan miniszterelnöke, aki annyit tett volna a magyarországi zsidóságért, mint Orbán Viktor.
A holokauszt után a kommunizmusban lepusztult zsinagógák és zsidó temetők egész sorát újították fel határon innen és túl. Orbán Viktor Izrael barátja, a kormány a nemzetközi porondon Izrael mellett szavaz. Zéró tolerancia van érvényben mindennemű antiszemitizmus ellen, s ez ugyan számtalanszor elhangzott már különböző fórumokon, ám sajnos sokak számára hiába.
Nem értem a Mazsihisz viselkedését: ez lenne most a hála a felújított zsinagógákért és azért is, hogy szabadon, félelem nélkül gyakorolhatjuk hitünket?! Hogy egyházi és civil közösségeink reneszánszukat élik, és hogy nem kell a zsinagógáinkat és intézményeinket gépfegyveres katonákkal őriztetni?! Hogy a szent szombatot félelem és atrocitások nélkül megülhetjük?! Itt a helye a kérdésfeltevésnek: hol késett a Mazsihisz tiltakozása, politikai zavarkeltése, amikor az ellenzéki közös lista egyik tagpártja, a Jobbik folyamatos antiszemita botrányoktól volt hangos?! Volt itt kérem felhívás a zsidó származású képviselők összeírására, judapestezés, náci karlendítés, tetűcsúszdásoknak nevezett zsidó szállodavendégek, Duna-parti cipőkbe köpdösés, biboldóbérencezés, kamukausztozás, a győzelem jelével pózolás az auschwitzi haláltáborban. Mindezek nagyon súlyos antiszemita megnyilvánulások! Hol volt ekkor a Mazsihisz és Európa?! Hol volt az amerikai külügyminisztérium és a nemzetközi sajtó, amelyek most kórusban gyalázzák Orbán Viktort?! A kettős mérce, a valódi antiszemiták mosdatása teljességgel elfogadhatatlan, de úgy látom, Nyugaton az lett a természetes, hogy a magyar ellenzéket mindenáron meg kell védeni, bármibe kerül is. Hova tűnt a nyugati világ lelkiismerete?!
