Volt egyszer egy Amerika. Odavoltam érte. Oda és vissza, New York Citytől Los Angelesig. Persze csak úgy virtuálisan és kulturálisan, mert egyébként esélyem sem volt eljutni oda. De Mark Twaintől Jack Kerouacig, Walt Whitmantól Allen Ginsbergig, az Aranypolgártól a Szelíd motorosokig szép volt az út. Route 66. Az sincs már, de volt, ki- és eltörölhetetlenül. Az én amerikai álmom az volt, hogy álmodtam róla. A vad keleten a vadnyugatról, többek között. Ami a mai napig az amerikai néplélek szerves része. Népirtás és szabadság végtelen kettőssége.
Nagyon korán (hamar) megtanultam olvasni. Nem tudom, ez áldás-e vagy átok, mindenesetre így történt. És egy gyerek hősöket keres, azonosulni vágyik, idealista és romantikus. Az ideálok megtalálása is felettébb gyorsan ment. Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Winnetou. Bornemissza Gergely, Dobó, Csónakos és Nemecsek, Old Shatterhand és Old Firehand. Utóbbiakkal most baj van Németországban, ahol lassan olyan szinten látszik elhatalmasodni az elmebaj, mint a múlt század harmincas éveiben, csak a színe más. A színezete ugyanaz. A Winnetou szerzője Karl May, akit mi, még papírról betűket olvasó magyarok olyannyira szerettünk, hogy May Károlynak neveztük. Ilyesmi hosszabb távon talán csak Verne Gyulával fordult elő és egy darabig Tolsztoj Leóval, de arról később leszoktunk. May Károly egy kicsit hasonlít rám, vagy inkább én rá, már abban a tekintetben, hogy egyikünk sem járt Amerikában, de ettől még éreztük a préri illatát. Mert átjött az óceán felett, ide, Európába. Neki köszönhetem azt is, hogy gyerekkoromban az egyik első szerepjáték során (akkor még nem neveztük így, csupán csináltuk) kifestettem az arcomat és hadi ösvényre léptem. Íj hajlítása, nyílvessző mogyoróbokorból. Mert természetesen mindannyian indiánok szerettünk volna lenni. És a lelkünk mélyén azok is voltunk. És talán maradtunk is. Mi sem természetesebb, mint hogy az első regény, amibe belefogtam úgy nyolcévesen, egy indián történet volt. Indiánregény. Ezer bocs a szóhasználatért, feltételezzük e helyen, hogy ismerem a Kolumbusz-sztorit, de az észak-amerikai őslakos (native americans) regény hülyén hangzik, leírva meg rémesen fest.
