idezojelek

Átalakuló német politikai viszonyok

Az alsó-szászországi választás után tovább gyengülhet a belpolitikai stabilitás.

Cikk kép: undefined

Október 9-én Németországban fontos politikai esemény zajlott: Alsó-Szászországban új tartományi gyűlést választottak. A német tartományoknak számos állami jogosítványuk van, sőt a német alaptörvény szerint alapvetően ezek látják el az állami feladat- és hatásköröket, a szövetségi állam pedig csak meghatározott, a főszabály alól kivételt jelentő ügyekben jár el. 

Persze a gyakorlatban a legfontosabb ügyek a berlini szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak, mégis fontos kiemelni, hogy a tartományok magyar fejjel nehezen elképzelhető mértékben határozzák meg a hétköznapi életet. Ők szabják meg pél­dául az oktatáspolitikát, szervezik a regionális közlekedést, vagy éppen – amint az a Covid-járvány idején is történt – jelentős egészségügyi feladataik vannak.

A tartományok tehát kis államok az államban, így nem meglepő, hogy saját parlamentjük és kormányuk van, utóbbi élén a miniszterelnökkel. Az egyes tartományi választások ezért általában nagy országos figyelmet is kiváltanak, hiszen a helyi erőviszonyok alakulása számos esetben hat ki az egész német politikai helyzetre. 

Az alsó-szászországi választás ráadásul a jelenlegi energiaválságban azért is még nagyobb jelentőségű, mert e tartományban van a kevés német gázmező jelentős része, az egyik utolsó működő atomerőmű az országban, és ide érkeznek az orosz gáz alternatívájának szánt cseppfolyós földgázt szállító hajók is. 

Az itteni gázkészletek kitermelése komoly politikai viták tárgya, mert csak úgynevezett repesztéses technológiával lehetne megvalósítani, amely kétségkívül drága és környezetszennyező, de jelen helyzetben talán szükséges megoldás. 

A baloldal, különösen a Zöldek azonban nem támogatják az alkalmazását, így a súlyos gázhiánnyal és nagyon magas gázárakkal fenyegetett tél előtt Németország újabb eret vágott magán: ott ül a gázmezőn, és nem hajlandó kitermelni. Újabb epizód az Energiewende eleve abszurd sorozatában, melynek korábbi epizódjaiban láttunk már felelőtlenül bezárt atomerőműveket, és a környezetvédelem jegyében újraindított szénerőműveket is.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy volt a tét tehát a választáson. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár minden bizonnyal megkönnyebbült, amikor értesült a több mint nyolcmilliós lakosú, fél Magyarországnyi területű Alsó-Szászországban rendezett szavazás eredményéről. 

Az SPD ugyanis megőrizte a 2013 óta tartott miniszterelnöki posztot, mivel 33,4 százalékos eredményével megnyerte a választást. Bár az előzetes felmérések is jelezték a szociáldemokraták első helyét, a különbség a második helyezett CDU-hoz képest a várakozásoknál is nagyobb lett. 

A német értékelések szerint ez a győzelem elsősorban Stephan Weil miniszterelnök érdeme, aki az országos trendekkel szemben fel tudott mutatni egy SPD-győzelmet. Weil ráadásul nem először képes ilyen körülmények között is nyerni: legutóbb, 2017-ben éppen a szociáldemokraták által frissen elvesztett Bundestag-választás után néhány héttel aratott győzelmet a hannoveri székhelyű tartományban.

A CDU sokat veszített az előző választásokhoz képest, így 28,1 százalékot kapott. Minden jel szerint nem tett jót a pártnak, hogy az elmúlt öt évben kisebbik partner volt a szociál­demokrata vezetésű nagykoalícióban. 

Persze érthető a CDU csúcsjelöltje, Bernd Althusmann helyzete: nem könnyű a hivatalban lévő miniszterelnök helyetteseként a kormánybuktatásért kampányolni. Most ellenzékben építheti újra magát a kereszténydemokrata párt, feltéve, hogy sikerül megtalálnia az identitását.

A Zöldek 14,5 százalékos eredménye jelentős növekedés ugyan a 2017-es választáshoz képest, ugyanakkor csalódás is számukra, hiszen nemrég még a húsz százalék elérésére is esélyt mutattak a felmérések. A radikális ökopárt helyi eredményére az országosan hetek óta zajló tapasztalható folyamatos népszerűségcsökkenés lehetett hatással. 

Mindennek ellenére kormányra fognak kerülni Hannoverben, mert adott a többség az SPD-vel való koalíció létrehozásához. Nagy kérdés lesz, hogy az újra felálló vörös–zöld együttműködés mit kezd a tartomány energiapolitikai kérdéseivel. Weil miniszterelnök nem zárkózott el a gázkitermelés újraindításától, de a Zöldek mereven ellenzik azt, így komoly viták várhatók a témában.

Csaknem megkétszerezte támogatottságát az AfD, ezzel majdnem 11 százalékot ért el. Ez különösen jelentős eredmény a jobboldali pártnak, amely a nyugatnémet tartományokban jellemzően gyengébben teljesít. Ez mutatja, hogy egyes társadalmi csoportokban növekszik az elégedetlenség a megélhetési költségek emelkedése miatt. 

A migrációs válság részleges enyhülésével az AfD némileg gyengült, ezért egy darabig úgy tűnt, hogy a megelőző évek dinamikus erősödése megállt. Ez a választási eredmény azonban – összhangban az országos közvélemény-kutatásokkal is – egyértelműen jelentős erősödést mutat. Ismét retteghet a berlini elit a CDU-tól jobbra álló erőtől.

A polgári liberális FDP kiesett a tartományi gyűlésből. Ez nagy kudarc a pártnak, ráa­dásul a tavalyi, országos szintű kormányzati szerepvállalásuk óta folyamatosan hasonlóan gyenge eredményeket szenvednek el. 

Az idén tartott négy tartományi választás mindegyike rosszul alakult a sárga pártnak: Saar-vidéken és Alsó-Szászországban a bejutási küszöböt sem érték el, Schleswig–Holsteinben és Észak-Rajna–Vesztfáliában pedig kikerültek a kormányból. 

A sorozatos gyenge szereplés következtében erősödhet az ellentét a párt inkább jobbra húzó bázisa és a baloldallal szövetkező pártvezetés között. Ez gyengítheti a szövetségi kormány egységét, hiszen az FDP kénytelen lesz erősebben pozicionálni magát, ha meg akarja fordítani a támogatottságának csökkenését.

A régóta gyengén muzsikáló és belső vitákkal terhelt szélsőbaloldal szintén nem jutott be a Landtagba, ugyanakkor ez a legkevésbé sem meglepő, hiszen ez 2017-ben sem sikerült itt nekik, és a felmérések sem mutattak mást.

Mint említettem, a tartományi választások Németországban jellemzően kihatnak az országos politikára is. 2018-ban például Angela Merkel akkori kancellár éppen a hesseni tartományi választás után kényszerült bejelenteni a lemondását a pártelnöki székről, és akkor dőlt el az is végleg, hogy 2021-ben visszavonul. Hiába nyert ugyanis a CDU azon a választáson, több mint tíz százalékot zuhant az eggyel korábbi eredményéhez képest, ami megadta a kegyelemdöfést a régóta gyengülő politikai erejű kancellárnak.

A múlt vasárnapi választás is fontos tanulságokat tartogat a szövetségi szintű politikára nézve. Egyrészt megerősítette Olaf Scholz kancellár helyét a kormány élén, ugyanakkor destabilizálta a két kisebb koalíciós partnere, főleg az FDP helyzetét. Ez felerősítheti az amúgy is erős liberális–zöld szembenállást a kormányban. Az FDP lépéskényszerben van, és korántsem mindegy, miként dönt: a szövetségi kormány jövője múlik rajta.

Tudni kell, hogy ez a párt nem olyan liberális párt, mint amire a kedves olvasó elsőre gondolna: a progresszív őrület támogatása nem jelenik meg a párt fő programpontjai között, ellenben az ipar és a belső égésű motoros autózás támogatása annál inkább. 

Az FDP a német ipar, különösen az autóipar pártja. Fő követelései az alacsony adók, a költségvetési fegyelem, a digitalizáció fejlesztése és az autópályán bevezetendő sebességkorlátozás ellenzése. Az országos koalíciós tárgyalásokon is hetekig húzódó vitát folytattak a Zöldekkel utóbbi témában, és sikerült elérniük, hogy megmaradjon a szabad száguldás. Más kérdés, hogy ez volt az utolsó FDP-s siker ebben a kormányban, azóta folyamatosan számukra hátrányos kompromisszumokra kényszerülnek.

Most két lehetőség áll a szabad demokraták előtt. Vagy borítanak mindent, és ellenzékbe vonulnak, megbuktatva ezzel a teljes kormányt, vagy pedig maradnak, és határozottabban képviselik álláspontjukat, vállalva a súlyosabb politikai vitákat partnereikkel. 

A pártvezetés nyilatkozatai alapján előbbi lehetőség jelenleg nem szerepel a napirenden, és én sem fogadnék rá nagyobb tétben. A kérdés így az, hogy képes lesz-e az FDP erősíteni a saját politikai profilját, és önálló, érdekeket is érvényesíteni képes hangként jelenik-e meg a kormányban. Ha nem, akkor megismétlődhet a párt rémálma, a Bundestagból való kiesés, ami 2013-ban már megtörtént.

Ami tehát biztos: a hagyományos stabilitás, mely a német belpolitikát jellemzi, most kissé megingott. Nem gondolom, hogy a Scholz-kormány a közeljövőben megbukna, de az sem biztos, hogy kitölti a 2025-ig tartó ciklusát.

A szerző az Alapjogokért Központ elemzője

Borítókép: Stephan Weil, Alsó-Szászország hivatalban lévő miniszterelnöke, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) miniszterelnök-jelöltje párttársaival ünnepel, miután megérkeztek a tartományi (Landtag-) törvényhozási választás eredményére utaló exit poll adatok az alsó-szászországi törvényhozás hannoveri épületébe 2022. október 9-én (Fotó: MTI/AP/DPA/Bernd von Jutrczenka)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Negyven évünk Soros Györggyel

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.