időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Az Egyesült Királyság új kormányával kezdetét veszi a Károly-korszak

Schaller-Baross Ernő
2022.10.28. 11:00
Az Egyesült Királyság új kormányával kezdetét veszi a Károly-korszak

A hét elején III. Károly brit uralkodó elfogadta Liz Truss miniszterelnök lemondását, és hivatalosan is felkérte Rishi Sunakot az új kormány megalakítására. Ő a XIX. század óta a legfiatalabb politikus, akit brit miniszterelnöknek neveztek ki. 

Az új brit miniszterelnök hármas mottója az „integritás, a szakértelem és az elszámoltathatóság”. 

Ezek a pillérek szolgálhatnak majd alapul annak a stabilitásnak a megteremtéséhez, amelyre most a Konzervatív Pártnak és vele együtt az Egyesült Királyságnak a legnagyobb szüksége van.

Alig hat hét telt el Boris Johnson távozása óta. Ez idő alatt az Egyesült Királyságnak jelentős veszteségeket kellett elkönyvelnie gazdasági és politikai szempontból egyaránt. 

A II. Erzsébet királynő halálát követő időszak egyesíteni látszott az egyre eltérőbbé váló érdekeket az országban, ugyanakkor a gyászidőszak lejártával a törésvonalak ismét felszínre kerültek. 

Ebben a helyzetben nehezen tudott volna integratívan vezetni a leköszönő miniszterelnök. Az, hogy egy válságos helyzetben a Truss-kormány a nemzetközi pénzpiacok szerint elhamarkodott lépéseket tett a gazdaság stabilizálásáért, és a tény, hogy ezek az intézkedések politikai válságot okoztak, rámutat a modern kormányzat törékenységére.

A brit Munkáspárt ebben a helyzetben abból próbál politikai tőkét kovácsolni, hogy Sunak rövid időn belül az Egyesült Királyság második miniszterelnöke, akit az ország vezetésével nem a választók, csupán a Konzervatív Párt szavazói bíztak meg. 

Ezzel szemben azonban a brit rendszer sajátossága, hogy a 2019-es, történelmi győzelem olyan jelentős felhatalmazást jelent a Konzervatív Pártnak, ami továbbra is stabilitást és biztonságot jelent a kormányzásra. 

A Munkáspárt valójában a politika fókuszát az Európát sújtó háborús inflációról és húsba vágó gazdasági nehézségekről a pártpolitika irányába próbálja terelni, amikor az előre hozott választások szükségességéről beszél. 

Mindezzel pedig a béke és a gazdasági stabilitás helyreállítását veszélyezteti Európában és a szigetországban egyaránt, és hozzájárul az általános bizonytalanság fokozódásához.

Az Európai Unióban sajnos gyakorta szakítanak azzal az örök érvényű igazsággal, hogy senkinek nincsen joga egy demokratikus jogállam belügyeibe beavatkozni kívülről. 

A legtöbb, amit tehetünk, hogy figyelemmel kísérjük más országok belpolitikai folyamatait és igyekszünk azokból megfelelő következtetéseket levonni. Az Egyesült Királyságban az elmúlt években sorsfordító kérdések kerültek napirendre, mint a brexit vagy Skócia függetlenségi referenduma, és ezek kétségkívül nyomot hagytak a nemzet egységén. 

Bár ez utóbbi a Westminster jóváhagyása nélkül aligha valósulhat meg, fontos, hogy az Egyesült Királyság épp a széthúzásra irányuló törekvésekkel szemben megmutassa, hogy milyen jelentősége van az összetartásnak egy évezredes, gazdag történelmű és kultúrájú országban. 

A brexit után az Egyesült Királyság természeti és történelmi adottságain felül azért tudott sikeres maradni, mert képes volt felmutatni a nemzet előremutató egységének és a jogbiztonság biztosításának legfőbb értékét, amely az új helyzetben is irányt tudott mutatni minden brit állampolgárnak.

Magyarország és az Egyesült Királyság között kitűnő kétoldalú kapcsolat áll fenn, amely az együttműködésen, a kölcsönös tiszteleten, a közösen vállalt értékeken, közös érdekeken és a mélyen gyökerező történelmi kapcsolatokon alapul. 

Az Egyesült Királyság Magyarország 15. legfontosabb kereskedelmi partnere, a 6. legnagyobb befektető hazánkban, ezenfelül jelentős magyar közösség van jelen az országban. 

Magyarország mindig a pragmatikus párbeszédre törekszik a brit kormánnyal, európai parlamenti képviselőként azonban gyakran tapasztalom, hogy Brüsszelben néhányan úgy vélekednek: az Egyesült Királyság a brexit következtében elhagyta Európát. 

Ennél aligha tévedhetnének nagyobbat az unió háza táján. Az igazság az, hogy brit barátaink nem Európát hagyták el, csupán az Európai Uniót. Maguk mögött hagyták az európai polgárok jelentős részét megszólítani nem képes uniós bürokráciát és azt a birodalmi testtartást, amellyel Magyarországnak is gyakran kell szembenéznie. 

Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy a britek az unión kívül is Európa részét képezik és az Euró­pai Unió fontos szövetségesei. Ha van ország, amely képes a jelenlegi válságos világpolitikai helyzetben talpon maradni, az Egyesült Királyság e téren biztos pont.

Fontos leszögeznünk, hogy nem egy szervezethez való csatlakozás vagy az abban elnyert tagság az értékmérője egy nemzet európaiságának, hanem a nemzeti önrendelkezés, a kultúra, a történelem és az alkotmányos hagyomány értekeinek, valamint a nemzet akaratának tisztelete. 

Ezekben brit barátaink mindig is jeleskedtek, és a jövőben sem lesz ez másképp, függetlenül attól, hogy milyen politikai szelek fújnak a La Manche-csatorna túloldalán. 

Európai szempontból elsődleges és a jelenlegi válságos helyzetben kiemelkedő fontosságú, hogy a széthúzás helyett összeurópai megoldásokra törekedjünk, amikor olyan fontos kérdésekről van szó, mint az Egyesült Királysággal ápolt kapcsolataink jövője. 

Csak akkor lehetünk sikeresek ebben a kérdésben, ha kellő nyitottsággal törekszünk a pragmatikus és tiszteleten alapuló párbeszédre.
 

A szerző az Európai Parlament képviselője (Fidesz)

Borítókép: Rishi Sunak új brit miniszterelnök első kabinetülését tartja a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10.-ben (Fotó: MTI/AP-PA/Pool/Stefan Rousseau)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.