Született egy törvény, melynek legfontosabb és egyben legvitatottabb sarokköve a beleegyezés minden szexuális érintkezés előtt. „A beleegyezés csak akkor áll fenn, ha azt olyan cselekményekkel fejezték ki szabadon, amelyek az eset körülményeire tekintettel egyértelműen kifejezik a személy akaratát” – áll a jogi szövegben. Vagyis ha a szexuális kapcsolatra a nő nem mond kifejezett igent, az agressziónak tekinthető, annak ellenére, hogy hallgatólagosan mindketten beleegyeztek. Ez viszont nagy problémát okoz. Ha kiskorú vagy fogyatékkal élő adta a beleegyezését, ami ugye érvénytelen, hiszen nem képes a beleegyezésre, a fizikai bántalmazás nélküli erőszaktevőnek alacsonyabb büntetés szabható ki.
A törvény elfogadása után drasztikusan csökkentették az erőszaktevőkre kiszabott büntetéseket, s vannak olyan esetek, amelyek ­miatt egyeseknek börtönbe sem kellett vonulniuk. Már 17 esetben mérsékelték a nemi erőszakért kiszabott büntetéseket, sőt már több olyan korábbi ügy is van, amelyben felülvizsgálatot kérnek majd, hogy enyhítsék a kiszabott büntetést. Ez egész egyszerűen nonszensz.

 Az ourensei tartományi bíróságon felülvizsgáltak egy testi kapcsolattal járó szexuális zaklatás kísérletének elkövetőjére kiszabott három év hat hónapi börtönbüntetést. A felülvizsgálatot követően két év hat hónapra mérsékelték, és beleegyeztek az illető szabadlábra helyezésébe.
Hogyan történhetett ez meg? Először is, a törvény figyelmen kívül hagyta az Általános Igazságügyi Tanácsot (továbbiakban CGPJ, Consejo General del Poder Judicial), amely jelentésében már figyelmeztetett a következményekre. Másodszor, a törvényben összemosódik a szexuális agresszió és a szexuális visszaélés, ami azt jelenti, hogy az eddig súlyosabb magatartást magába foglaló bűncselekménybe most egy kevésbé súlyos is beletartozik. Így a korábban kiszabott súlyosabb – többéves – büntetés enyhébb lesz.

 Ennek még csak nyoma sem volt. Irene Montero szélsőbaloldali esélyegyenlőségi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a bírók hibáztathatók: „az a probléma, hogy vannak bíráink, akik törvényt sértenek”. Pár napja Pablo Echenique, az Unidas Podemos párt szóvivője és helyettese az 1995-ben hatályon kívül helyezett spanyol büntető törvénykönyv képernyőképével próbálta megvédeni az említett törvényt. Vagyis egy olyan törvénykönyvvel, amit 27 éve nem használnak. A CGPJ kijelentette, hogy ezek a támadások tűrhetetlenek. Megerősítették, hogy a bírák tökéletesen képzettek ezeken a területeken, és hogy minden bírói szövetség egyetért velük, sőt a nemi erőszak elleni megfigyelőközpont elnöke is, amikor kijelentik, hogy Spanyolországban nem szexista az igazságszolgáltatás.

Teljesen fafejűek és egy euró­pai kormányt irányítanak. Hihetetlen, hogy egy ország vezetői miként tudják kijelenteni, hogy az összes bíró szexista macsó. Egyelőre ennek még nem volt semmilyen következménye. Nem valószínű, hogy lesznek lemondások amiatt, amit a törvény okozott és okozni fog. Montero egy analfabéta, akárcsak az egész minisztériuma, amely nemcsak a pénzünket pazarolja, hanem veszélynek tesz ki minket, spanyolokat: bűnözőket enged vissza az utcákra.
Mindebben az a legsúlyosabb, hogy a spanyol kormány tagjai – köztük miniszterek – támadták a bírákat állásfoglalásaik miatt. Ezt hívják jogállamiságnak? Nem hinném. Mit szólna Ursula von der Leyen és a többi, az Euró­pai Unióban szolgálatot teljesítő bürokrata, ha Orbán Viktor vagy Mateusz Morawiecki kormányának tagjai támadnák a bírákat állásfoglalásaikért? Az összes main­stream médiában olvasnánk és hallanánk, hogyan támadja a magyar és a lengyel „diktatúra” a bírákat, olvasnánk a jogállamiság hiá­nyáról és hogy lám, a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva! Nyilvánvaló, hogy a spanyol baloldali kormánynál ez nem így lesz. Észrevétlen marad majd, mint minden, amit a tagállamok tesznek, ha követik az Európai Unió woke-agendáját.

Ez nem hipotézis, ezek tények: már újra szabadon grasszálnak bűnözők. Nem ez az első ideológiai indíttatású törvény, amelyet elfogadnak, és sajnos nem is az utolsó. Néhány hónapon belül a parlamentben vitatják meg a transztörvényt, amely lehetővé teszi, hogy a 16 év alatti kiskorúak szüleik beleegyezése nélkül hormonokat szedhessenek és átoperáltathassák (megcsonkíttathassák) magukat. Hasonlóképpen, ezzel az új törvénnyel, bármely 16. évét betöltött személy legálisan megváltoztathatja nemét anélkül, hogy pszichológiai vizsgálatot kellene kérnie, vagy bizonyítania kellene, hogy hormonokat szed. Egy másik, szintén jóváhagyás előtt álló törvényjavaslat szerint az LMBTQ-közösség tagjai az Állami Foglalkoztatási Szolgálatba (Servicio de Empleo Público Estatal) történő regisztrációjukkor elsőbbséget élveznek majd a többiekkel szemben, hogy munkát kapjanak.

Arra kérem a magyarokat, a lengyeleket és most az olaszokat (akik nemrég csatlakoztak), hogy figyeljenek nagyon. Ez történik, ha Soros György agendája beleavatkozik egy európai ország kormányzásába. Tartsanak ki, és védjék meg kultúrájukat, érté­ke­i­­ket, hagyományaikat, családköz­pontúságukat, kereszténységüket, mert higgyék el, mindez veszélyben van!

Éppen ezért nagyon fontos a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Brüsszelben elindított projektje, amely próbál józan észt vinni a szélsőséges progresszivizmusba. A think tankek és egyesületek a védekezés alapvető részei. Az MCC, az Alapjogokért Központ, a magyarországi Danube Institute, a spanyol Fundación Disenso vagy éppen a lengyel Warsaw Institute nagyon fontos ahhoz, hogy az új generációk megvédhessék értékeiket és kultúrájukat a woke-izmus által uralt idegen befolyás ellen.
A szerző spanyol politológus, a Filosofía Política projekt alapítója

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)