idezojelek

Lónyay Menyhért, a pótolhatatlan aprómunkás

Egyszerre volt politikus, pénzügyi szakember, akadémiai elnök, vállalkozó, több tízezer hold birtokosa és kiterjedt családjának vezére.

Cikk kép: undefined

Nem kisebb személyiség, mint Deák Ferenc mondta róla, hogy a politikában nincs ugyan olyan ember, aki ne lenne nélkülözhetetlen, ő mégis tud egyet, aki nemzetgazdasági és pénzügyi ismereteinél fogva, ez idő szerint csakugyan pótolhatatlan volna. 

Életkorát s ritka képességeit tekintve, az országnak és az Akadémiának is még sok és nagy szolgálatot tehetett volna, ha idő előtt nem záródik le eredményekben és érdekes mozzanatokban oly gazdag pályája – e szavakkal méltatta őt emlékbeszédében akadémiai elnökként utódja, Trefort Ágoston.

Két gazdasági és politikai világ átmenetének nagy formátumú egyénisége volt, annak a nagy nemzedéknek egyik építkező típusú tagja, amely lerakta a polgári Magyarország alapjait – így összegezte e gazdag pályát Tőkéczki László vázlatos történelmi arcképében.

Az utókor igencsak hálátlannak bizonyult vele szemben, még egyetlen alapos, körültekintő monográfia sem készült életéről, munkásságáról – ezt már egy másik történész, Cieger András írta. 

Holott egy olyan személyiség esetében, aki egyszerre volt politikus (miniszterelnök), pénzügyi szakember, akadémiai elnök, vállalkozó, több tízezer hold birtokosa és kiterjedt családjának vezére, ez nagyon is indokolt és időszerű volna. 

Hogy Lónyay Menyhért neve és sokrétű munkássága mégsem ment feledésbe, azért nagyon sokat tett már a Tuzsér Községért Közalapítvány, amely az idén több önkormányzattal és partnerszervezettel összefogva meghirdette a Lónyay 200 emlékévet. 

A januártól decemberig tartó programsorozat keretében ma a budapesti Ráday-házban Lónyay Menyhért és a református egyház címmel rendez konferenciát és kiállításmegnyitót a közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület. November 7-én, hétfőn pedig a magyar tudomány ünnepe alkalmából Tuzséron, a Lónyay-kastélyban rendeznek konferenciát.

Lónyayra elsősorban gazdasági, pénzügyi szakemberként emlékezünk, így természetes, hogy az emlékév megnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter méltatta a kiegyezés utáni első magyar pénzügyminiszter munkásságát. 

Nagyrészt az ő érdeme volt a független magyar pénzügyminisztérium és a költségvetés intézményének létrehozása, valamint a pénzügyőrség megteremtése. 

Munkája nagyban hozzájárult a magyar államháztartás stabilizálásához, miközben az ország gazdasági fejlődését is biztosította.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1822. január 6-án a tiszaháti Nagylónyán református középbirtokos családban született Lónyay Menyhért egész élete a köz szolgálatában telt. Már huszonegy éves korától szülőföldje, Bereg vármegye országgyűlési követe, s fő példaképe és atyai barátja lett gróf Széchenyi István, majd báró Eötvös József. 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar felelős kormány pénzügyminisztériumában dolgozott, államtitkári rangig emelkedett. A világosi fegyverletétel után Párizsba menekült, de már 1850-ben császári kegyelemmel hazatérhetett, s a gazdasági és a tudományos élet aktív szereplőjévé vált, egyik alapítója volt az első hazai biztosítótársaságnak és a Magyar Földhitelintézetnek. 

Deák Ferenc és (volt diáktársa, régi barátja) gróf Andrássy Gyula oldalán jelentős szerepet játszott a kiegyezés előkészítésében, így 1867-ben ő lett a magyar pénzügyminiszter. 

Három évvel később Ferenc József császár és király a Monarchia közös pénzügyminiszterévé nevezte ki, s 1871-ben grófi rangra emelte. Az év végétől a közös külügyminiszterré kinevezett Andrássyt követte a magyar miniszterelnöki poszton, de az ellenzék lejárató parlamenti és sajtótámadásai, korrup­ciós rágalmai miatt bő egy év után lemondani kényszerült. 

Rövid kormányfői működéséhez köthető egy sor fontos vasúti építkezés és az első ipartörvény is, amely felszámolta a céheket és biztosította a szabad ipar gyakorlását.

Lónyay nem feledkezett meg szűkebb pátrájáról sem: részt vett a Nyíregyháza–Ungvár közötti vasútvonal kiépítésében, a Tisza szabályozásában, a nevét viselő Lónyay-főcsatorna megvalósításában. Forrón szeretett szülőföldje egyházainak, iskoláinak nagyvonalú támogatója volt. 

1860-ban választották meg a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává, amelynek – példaképe és barátja, Eötvös József halálát követően – 1871-ben ő lett az elnöke, s e tisztségét 1884-ben bekövetkezett haláláig betöltötte. 

E minőségében az Akadémia pénzügyeit rendbe hozta, az alapítványi vagyont megerősítette. Külön érdeme az általa rajongva tisztelt Széchenyi gróf szellemi hagyatékának rendezése, közcélú megvásárlása.

A mai konferencia apropóján érdemes kiemelni, hogy a hithű református Lónyay kegyelettel és nagy szorgalommal hordozta ősei egyházának gondját, és bőségesen gyakorolta a jókedvű adakozást az egyházközségeknek, egyházi intézményeknek és tehetséges ifjaknak. 

Határozottan fellépett a protestáns egyházak autonómiáját csorbító abszolutisztikus törekvésekkel szemben, majd pénzügyminisztersége idején megkezdődött a reformátusokat is érintő államsegélyes politika. 

Kiváló tevékenységet fejtett ki a református egyházi közalap létrehozásában és működtetésében, amely egy évtized alatt többet ért el a gyámolítás, segélyezés terén, mint az azt megelőző negyven év alatt együttvéve. Nem véletlenül tartotta ezt Lónyay élete fő művének, és sorsszerű, hogy éppen a közalapbizottság egyik ülésén érte halálos rosszulléte 1884. november 3-án.

Lónyay már ifjú korában azt vallotta magáról, hogy hasznos polgára akar lenni a hazának, és változatos, sokirányú pályája folyamán tényleg a polgári-nemzeti Magyarország fáradhatatlan, hasznos „aprómunkása” volt. Miniszterelnöki tisztségéből történt távozásakor Deák hosszan sorolta a hazának tett szolgálatait, s arra intette kortársait: „ezen férfiúnak érdemeit elfeledni nem lehet, nem szabad”. Jó volna, ha mi, XXI. századi magyarok is hallgatnánk a haza bölcsére.

 

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter és Offenbacher Ferenc, a Lónyay Menyhért születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás kurátora a kiegyezést követő első pénzügyminiszter márványbüsztjénél a minisztériumban 2022. január 6-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.