Nem kisebb személyiség, mint Deák Ferenc mondta róla, hogy a politikában nincs ugyan olyan ember, aki ne lenne nélkülözhetetlen, ő mégis tud egyet, aki nemzetgazdasági és pénzügyi ismereteinél fogva, ez idő szerint csakugyan pótolhatatlan volna.
Életkorát s ritka képességeit tekintve, az országnak és az Akadémiának is még sok és nagy szolgálatot tehetett volna, ha idő előtt nem záródik le eredményekben és érdekes mozzanatokban oly gazdag pályája – e szavakkal méltatta őt emlékbeszédében akadémiai elnökként utódja, Trefort Ágoston.
Két gazdasági és politikai világ átmenetének nagy formátumú egyénisége volt, annak a nagy nemzedéknek egyik építkező típusú tagja, amely lerakta a polgári Magyarország alapjait – így összegezte e gazdag pályát Tőkéczki László vázlatos történelmi arcképében.
Az utókor igencsak hálátlannak bizonyult vele szemben, még egyetlen alapos, körültekintő monográfia sem készült életéről, munkásságáról – ezt már egy másik történész, Cieger András írta.
Holott egy olyan személyiség esetében, aki egyszerre volt politikus (miniszterelnök), pénzügyi szakember, akadémiai elnök, vállalkozó, több tízezer hold birtokosa és kiterjedt családjának vezére, ez nagyon is indokolt és időszerű volna.
Hogy Lónyay Menyhért neve és sokrétű munkássága mégsem ment feledésbe, azért nagyon sokat tett már a Tuzsér Községért Közalapítvány, amely az idén több önkormányzattal és partnerszervezettel összefogva meghirdette a Lónyay 200 emlékévet.
A januártól decemberig tartó programsorozat keretében ma a budapesti Ráday-házban Lónyay Menyhért és a református egyház címmel rendez konferenciát és kiállításmegnyitót a közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület. November 7-én, hétfőn pedig a magyar tudomány ünnepe alkalmából Tuzséron, a Lónyay-kastélyban rendeznek konferenciát.
Lónyayra elsősorban gazdasági, pénzügyi szakemberként emlékezünk, így természetes, hogy az emlékév megnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter méltatta a kiegyezés utáni első magyar pénzügyminiszter munkásságát.
Nagyrészt az ő érdeme volt a független magyar pénzügyminisztérium és a költségvetés intézményének létrehozása, valamint a pénzügyőrség megteremtése.
Munkája nagyban hozzájárult a magyar államháztartás stabilizálásához, miközben az ország gazdasági fejlődését is biztosította.