Nem minden zöld, ami annak látszik

Egyre több vásárló törekszik arra, hogy környezetbarát terméket, szolgáltatást válasszon, azonban hiába a jó szándék, a vállalatok egy részénél csupán marketingfogás marad az ígéret. Ez a zöldre festés (greenwashing) jelensége, amely ellen az Európai Unió új eszközökkel venné fel a harcot. Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi szakbizottsága nagy többséggel támogatta a témában jegyzett állásfoglalásomat. A vélemény elfogadása jelentős siker, hiszen a magyar érdekek mentén védi az európai fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól.

A zöldre festés mára szakkifejezéssé vált. Leginkább úgy határozhatjuk meg, mint azoknak a marketingstratégiáknak a sorát, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, nyersanyag-felhasználásában, gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben megvalósuló zöldarculatot ugyanakkor cinikus módon arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti és társadalmi kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.

A probléma orvoslására született, 2022-ben bemutatott uniós jogalkotási javaslat elsősorban a fogyasztók védelmét erősítené meg a hiteltelen vagy hamis környezetvédelmi állításokkal szemben. Meggyőződésem, hogy ez a megközelítés kiegészítésre, javításra szorul annak érdekében, hogy csak azokat a vállalatokat szabályozza, amelyek valóban a fogyasztókat tudatosan félrevezető gyakorlatát szabályozza és ne rójon külön terhet a környezetvédelem iránt valóban elhivatott cégekre. A szakmai partnerekkel való egyeztetéseket követően az is körvonalazódott, hogy ma a „zöldmarketing” jelensége a brüsszeli javaslatokhoz képest sokkal összetettebbé vált, megjelent ugyanis a vállalatoknak egy új generációja, amely valódi és hatékony lépéseket kíván tenni a környezet érdekében, így nem minden zöldkampány megtévesztő. Ezért sokkal inkább azt a problémát kell vizsgálnunk, hogy miként lehet eldönteni egy zöldkampányról, hogy az mennyire felel meg a valóságnak.

Javaslataim révén betiltanánk a zöldre festést, elsősorban az olyan marketingstratégia alkalmazását, amellyel egy vállalkozás környezetbarátként, a környezetvédelemért felelősséget vállalóként tünteti fel magát, miközben ez egyáltalán nem mutatkozik meg működésében vagy a termékére, szolgáltatására vonatkozó, ilyesfajta általános állítások nem igazolhatók. Kiemelten fontos, hogy elkerüljük a bizonyíthatatlan, túlzottan általános állítások és címkék használatát, mint az öko, a bioalapú, a karbonsemleges vagy a klímabarát. Fontosnak tartottam, hogy olyan kijelentéseket, amelyek igazságtartalmát nem lehet könnyen elérhető információval vagy egy független harmadik fél bevonásával ellenőrizni, ne használjanak a vállalkozások. Úgy vélem, hogy ez minden olyan termék esetében fennáll, amelyek marketinginformációinak helytállóságáról nem lehet meggyőződni a vásárlás helyszínén vagy a termék weboldalán.

Ezért a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós szabályozás módosítása során javasoltam a termékjellemzők listájának kibővítését a környezeti vagy társadalmi hatásokkal, valamint a tartósság és a javíthatóság elősegítésére tett javaslatokkal. Kezdeményeztem, hogy a tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok új, úgynevezett feketelistája magába foglalja a termék élettartamát korlátozó tulajdonságok közlésének elmulasztását, valamint a termék környezetbarát voltára vonatkozó túlzottan általános és félreérthető állításokat.

További Vélemény híreink

„Nem a gyárral van bajuk, hanem azzal, hogy nálunk épül”

Összességében elmondhatjuk, hogy nehéz különbséget tenni zöldre festés és zöldmarketing között, de nem lehetetlen feladat. Egyre több vállalat és márka ténylegesen is törekszik a fenntarthatóságra, így a zöldítés szerepe felértékelődik. A fogyasztói bizalom megerősítése érdekében a zöldre festés elleni szabályozásra igenis nagy szükség van, hiszen a hatékony szabályozás minden valódi céges zöldülés hitelességét erősítheti. A fogyasztókat jobban kell védenünk az olyan információktól, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, illetve félrevezető vagy megtévesztő módon tüntetik fel, azt a valótlan benyomást keltve, hogy egy termék vagy vállalkozás környezetvédelmi szempontból megfelelőbb. A zöldtermék legyen valóban zöld, járjunk együtt tovább a zöldúton!

A szerző európai parlamenti képviselő (Fidesz)