Egyre több vásárló törekszik arra, hogy környezetbarát terméket, szolgáltatást válasszon, azonban hiába a jó szándék, a vállalatok egy részénél csupán marketingfogás marad az ígéret. Ez a zöldre festés (greenwashing) jelensége, amely ellen az Európai Unió új eszközökkel venné fel a harcot. Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi szakbizottsága nagy többséggel támogatta a témában jegyzett állásfoglalásomat. A vélemény elfogadása jelentős siker, hiszen a magyar érdekek mentén védi az európai fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól.
A zöldre festés mára szakkifejezéssé vált. Leginkább úgy határozhatjuk meg, mint azoknak a marketingstratégiáknak a sorát, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában, nyersanyag-felhasználásában, gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben megvalósuló zöldarculatot ugyanakkor cinikus módon arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti és társadalmi kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.
A probléma orvoslására született, 2022-ben bemutatott uniós jogalkotási javaslat elsősorban a fogyasztók védelmét erősítené meg a hiteltelen vagy hamis környezetvédelmi állításokkal szemben. Meggyőződésem, hogy ez a megközelítés kiegészítésre, javításra szorul annak érdekében, hogy csak azokat a vállalatokat szabályozza, amelyek valóban a fogyasztókat tudatosan félrevezető gyakorlatát szabályozza és ne rójon külön terhet a környezetvédelem iránt valóban elhivatott cégekre. A szakmai partnerekkel való egyeztetéseket követően az is körvonalazódott, hogy ma a „zöldmarketing” jelensége a brüsszeli javaslatokhoz képest sokkal összetettebbé vált, megjelent ugyanis a vállalatoknak egy új generációja, amely valódi és hatékony lépéseket kíván tenni a környezet érdekében, így nem minden zöldkampány megtévesztő. Ezért sokkal inkább azt a problémát kell vizsgálnunk, hogy miként lehet eldönteni egy zöldkampányról, hogy az mennyire felel meg a valóságnak.
Javaslataim révén betiltanánk a zöldre festést, elsősorban az olyan marketingstratégia alkalmazását, amellyel egy vállalkozás környezetbarátként, a környezetvédelemért felelősséget vállalóként tünteti fel magát, miközben ez egyáltalán nem mutatkozik meg működésében vagy a termékére, szolgáltatására vonatkozó, ilyesfajta általános állítások nem igazolhatók. Kiemelten fontos, hogy elkerüljük a bizonyíthatatlan, túlzottan általános állítások és címkék használatát, mint az öko, a bioalapú, a karbonsemleges vagy a klímabarát. Fontosnak tartottam, hogy olyan kijelentéseket, amelyek igazságtartalmát nem lehet könnyen elérhető információval vagy egy független harmadik fél bevonásával ellenőrizni, ne használjanak a vállalkozások. Úgy vélem, hogy ez minden olyan termék esetében fennáll, amelyek marketinginformációinak helytállóságáról nem lehet meggyőződni a vásárlás helyszínén vagy a termék weboldalán.
Ezért a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós szabályozás módosítása során javasoltam a termékjellemzők listájának kibővítését a környezeti vagy társadalmi hatásokkal, valamint a tartósság és a javíthatóság elősegítésére tett javaslatokkal. Kezdeményeztem, hogy a tiltott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok új, úgynevezett feketelistája magába foglalja a termék élettartamát korlátozó tulajdonságok közlésének elmulasztását, valamint a termék környezetbarát voltára vonatkozó túlzottan általános és félreérthető állításokat.
