A Világgazdasági Fórum vezérigazgatója, Klaus Schwab szerint a Great Reset a gazdasági feltételek megteremtését, a rugalmasabb, méltányosabb és fenntarthatóbb építést jelenti a környezeti, társadalmi és kormányzási szempontok figyelembevételével, továbbá azt, hogy ki kell használni a negyedik ipari forradalom innovációit. Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója az elképzelések kapcsán a Covidra adott fenntartható válasz három kulcsfontosságú és kétségkívül jól hangzó szempontját sorolta fel: a zöldnövekedést, az intelligensebb növekedést, az igazságosabb növekedést.

A Joe Biden 2020 végén bejelentette, hogy John Kerryt nevezik ki az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottjává, és Kerry 2021. január 20. óta tölti be azt a pozíciót. Ő a Great Reset kapcsán arról beszélt, hogy szerinte a pandémia nagy pillanatot kínált, amely megadja a lehetőséget az újrakezdésre; azt is elmondta, hogy a Világgazdasági Fórum jelentős szerepet fog játszani az éghajlatváltozásra és a Covid–19 következtében feltárt egyenlőtlenségekre adott válaszok finomításában. De mit kell értenünk ezalatt? A jövedelemátcsoportosítást, a tulajdonviszonyok lassú átrendezését.

A Great Reset ugyanis a társadalommérnökösködés tekintetében is nagy lehetőségeket kínál, így nem csoda, hogy 2020 óta számos elmélet látott napvilágot arról, hogy a globális elit immár a társadalmak átalakítását tervezi. Szinte bizonyos, hogy nem pusztán egy filantróp ötletről van szó, amely a világjárványból nőtte ki magát mindannyiunk életének boldogítására, ahogy az is, hogy egyes kormányzatok, globális nemzetközi szervezetek nem ok nélkül fordítanak dollármilliárdokat a gazdaság életben tartásán túl az alapos újragondolásra is. Az ötlet az volt, hogy nem kevés presszióval azt javasolják az embereknek, hogy gondolkodjanak el saját vagyoni megfontolásaikon és befektetéseiken.

Mindennek megfelelően az embereknek például a Deutsche Bank alelnökének példájából is kiindulva, ingatlanvásárlások helyett olyan hosszú távú dolgokra kell költeniük a pénzüket, amelyek segítik a klímaváltozás elleni küzdelmet, a munkahelyi átképzéseket és mindenféle nagyobb, hosszú távú, szinte megfoghatatlan távoli kihívás szellemében tervezzék a jövőjüket. Hogy nézzenek túl a saját céljaikon, fogadják el a gyorsan átalakuló társadalmi környezetet, a minél több bevándorlót, a gazdasági és társadalmi valóság újragondolását. Innen már csak egy lépés lenne az a gondolat, hogy az egyes nyugati társadalmak idősebb korcsoportokból álló, őshonos lakossága fokozatosan átengedje az ingatlanvagyonát – vagy annak legalábbis egy részét – a fiatalabb rétegeket képező, és magasabb termékenységi mutatókat produkálni képes újak, azaz a bevándorlók részére, mivel társadalmi tekintetben – úgymond – ez lenne a hasznos.

Így az állam és a hibrid állami vállalatok lennének az összes javak egyedüli tulajdonosai. A gondolat egybecseng a bevándoroltatás kérdésével, az újonnan érkezettek helyzetbe hozásával, ahogyan ők fogalmaznak: „a szíriai menekültek lesznek a 2030-as évek vezérigazgatói”. Nem is érdemes finomítani azon, hogy az emberek magántulajdonának eltörlése, társadalmi tulajdonba vétele, majd működtetése a kommunista rendszerről alkotott régi elképzelések megvalósítása lenne.

A háborús szankciós politika hatásai ráerősítenek a Great Resettel kapcsolatos kritikák megalapozottságára, hiszen a lakossági bankbetétek, korábbi megtakarítások jelentős részét az infláció apasztja. Miközben pedig az árak egyre csak emelkednek és munkahelyek szűnnek meg tömegesen, a nyugati középosztály is egyre vékonyodik, sokan nem képesek már az addigi életszínvonalukat fenntartani. Az egzisztenciájukat elvesztő polgárok márpedig arra sem lesznek képesek, hogy legfőképpen anyagi tekintetben politikai pártokat és mozgalmakat támogassanak a mainstream, globalista „világelitet” szolgáló lokális erőkkel szemben. Vagyis elveszítik azt a meghatározó közéleti képességüket, amely a valódi függetlenségüket és szabadságukat biztosíthatná, az emberek (akik így egyre kevésbé polgárok) nem tudnak majd aktívan cselekedni a társadalmi problémáik megoldásáért, új politikai közösségeket létrehozni és azokat megerősíteni, illetve támogatni.

Steven Umbrello etikakutató a Covid-járvány utáni újraindítást boncolgató áttekintésében kritikákat fogalmaz meg a davosi politikai napirend kapcsán. Azt mondja, hogy az lényegi (ha nem teljes) társadalmi-politikai-gazdasági átalakítás, és hogy egy ilyen javaslat hamis dilemma, amely olyan népszerű hívószavakat használ előszeretettel, mint a méltányosság, a fenntarthatóság, még akkor is, ha funkcionálisan inkább veszélyeztetik eme szükséges célok elérését.

Összegezve: a jelenkori világpolitikai, gazdasági folyamatok befolyásolásában jelentős szerepet vivő gazdasági elitnek még sokat kellene tennie azért, hogy a Great Reset körüli, sőt azt megalapozó korábbi ötletek tekintetében a gyanakvó, illetve aggódó hangokat csillapítani tudja. Mert mindaz, ami az eddigi elképzelésekből részben vagy egészben napvilágra került, okot szolgáltat az ellenvíziót felvállalni bátor csoportok, pártok, sőt államok, kormányzatok ellenállására.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Klaus Schwab német közgazdász, a Világgazdasági Fórum alapító ügyvezető elnöke beszél az 51. Világgazdasági Fórum megnyitóján Davosban 2022. május 23-án. (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)