Petőfi és Kossuth napja

Nem érdemtelenül nevezte március 15-ét Petőfi napjának Jókai Mór és Vajda János, majd nyomukban oly sokan.

Faggyas Sándor

Petőfi Sándor forradalom 1848 március 15.Pest 2023. 03. 14. 9:00

Ha a császári tábornok a két nappal korábban kezdődő bécsi forradalomra gondolt, igaza lehetett, hiszen ott véres összecsapások voltak a diákok, polgárok, illetve a katonaság között, sokan megsebesültek, többtucatnyian életüket vesztették. Pesten viszont a fiatal demokraták követeléseit elfogadó városvezetés deklarálta, hogy

ami más országokban polgárvérbe került – a reformot –, Buda-Pesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértés.

Semmit nem von le március 15-e hősi legendájából, hogy a forradalmat egy szakasz katona vagy az a néhány rendőrkém is leszerelhette volna, aki ott ődöngött a Pilvax körül.

Maga Petőfi írta naplójába, a 15-re virradó éjjel feleségével tanácskozva döntötte el, hogy ő fogja megadni az első lökést – élete kockáztatásával – a forradalomnak:

Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot! és ha lelövöldöznek? isten neki; ki várhat ennél szebb halált?

Igaz, a Budán székelő Helytartótanácsnak több ezer főnyi helyőrsége volt, de mivel Bécsben megbénultak a hatóságok, másfelől Pesten több tízezerre nőtt a Nemzeti dal és a Mi kíván a magyar nemzet című 12 pont által fellelkesített sokaság – senki nem mert/próbált erőszakot alkalmazni.

Tehát forradalom vagy reform történt Pesten, 1848. március 15-én?

A megfejtést az egyik főszereplő, Jókai március 19-én megjelent újságcikkének címe adja meg: Forradalom vér nélkül.

De nemcsak Pesten volt ugyanaznap forradalom vér nélkül, hanem Pozsonyban is. A bécsi forradalom szikrái elrepülhettek ugyan a pozsonyi német polgárok feje, de nem a magyar országgyűlés fölött. Ott már az előző napon – a bécsi események és a kormány bukásának hatására – az addig hezitáló főrendek is elfogadták Kossuth Lajos Pest vármegyei követnek az alsótáblán március 3-án előadott felirati javaslatát, amely (többek között)

valódi népképviseletet és minden idegen beavatkozástól független nemzeti kormány megteremtését követelte.

Március 15-én reggel a diéta megszavazta Kossuth valamennyi reformjavaslatát, továbbá azt, hogy az országgyűlés küldjön Bécsbe delegációt, amely az uralkodótól kérje gróf Batthyány Lajos haladéktalan miniszterelnöki kinevezését.
Március 15-én délelőtt az országgyűlés küldöttsége – amelynek természetesen nem volt tudomása a vele egyidejűleg zajló pesti forradalomról! – a Ferenc Károly gőzhajón Pozsonyból Bécsbe indult.

A delegáció tagja volt Széchenyi is, Batthyány és Kossuth ellenfele, aki azonban feladta addigi ellenérveit és aggodalmait, s ő javasolta, hogy állítsák kész helyzet elé a királyt azáltal, hogy előre megfogalmazzák a magyar feliratra adandó válaszát.

Bécsben százezres ünneplő tömeg fogadta a magyar „argonautákat”, akik este diadalmenetben vonultak végig a császárváros kivilágított utcáin, ahol főként Kossuthot éljenezték, ölelgették, virágokkal koronázták a lelkes bécsiek.

A bécsi és a pesti forradalom, valamint a pozsonyi diéta fellépésének együttes (!) hatására a bécsi udvar nagyon gyorsan meghátrált, és a magyar országgyűlés szinte minden követelését elfogadta. Ezért joggal tarthatjuk március 15-ét Petőfi és Kossuth napjának.