Egy vallomással kell kezdenem: aggódom. Napok óta alig tudok aludni, mert ismételten kiderült, hogy a magyar titkosszolgálatok munkájával elégedetlenek Washingtonban. Nyilvánvaló, hogy jelen pillanatban az amerikai kormányzati, titkosszolgálati szervek számára ez a legnagyobb probléma. Nem az orosz–ukrán háború, nem a felemelkedő Kína, Tajvan, nem Irán, sőt Észak-Korea sem számít. A magyar titkosszolgálatok miatt bezzeg fő az illetékesek feje az Egyesült Államokban. Na persze…
Az egyik magyar hetilap bennfentesként fellépő újságírója nem győz – valószínűleg nem rossz órabérért – aggódni a magyar titkosszolgálatok állapotán. Mert hát ugye, a brüsszeli Politico is megírta, hogy az európai kémelhárítás leggyengébb láncszeme Magyarország. Ráadásul a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke szerint is rengeteg olyan NATO-szövetséges titkosszolgálat van, amely nagyon komoly kritikát fogalmaz meg a magyar kormányzati szereplőkkel szemben.
Azért olyan rengeteg szolgálat nem lehet a NATO harmincegyre most kibővült tagjai között. Talán egy-kettő, esetleg néhány. De rengeteg aligha. Egyébként mi is a cikk jól informált, jól felkészített szerzőjének a fő problémája a magyar titkosszolgálatokkal?
Először is az, hogy a 2022-es választások után új irányítási struktúra alá kerültek az addigi bel- és külügyi tárcák alól. Ami persze egyet jelent azzal, hogy most majd politikai célokra használja őket a kormány. Amit az előző tíz esztendőben nem tett meg, de majd most biztosan meg fogja tenni. Van egy rossz hírem.
A titkosszolgálatok soha nem a saját szakállukra dolgoznak. Mert ha igen, akkor nagy baj van.
A NATO minden államában az adott kormány politikai elvárásai, utasításai alapján végzik a munkájukat. Amelyet a legtöbb esetben külön törvényben szabályoznak. Magyarország esetében ráadásul minősített többséggel elfogadott jogszabály alapján. A politikai befolyás miatti aggodalmat a szerző szerint az támasztja alá, hogy a 2022-es választásra érkezett külföldi pénzek útját feltáró szervek között ott vannak a magyar titkosszolgálatok is. Szerintem pedig az igazi baj az lenne, ha a magyar kormány nem kérdezné meg őket.
Egyébként az aggódó írás egy határozott vágással azt is megállapítja, hogy az amerikai pénz mögött nincs semmiféle CIA-ármánykodás. Pusztán az Orbán-rezsimmel (sic!) nem szimpatizáló demokrata körök próbálták pénzzel kisegíteni az amúgy is tetszhalott ellenzéket. Hát, ha csak úgy nem. Ezek szerint vannak olyanok, akik biztos forrásból tudják, hogy nincs itt semmi látnivaló. Az pedig szinte teljesen természetes dolog, hogy négymilliárd forintnyi aprópénzzel igyekeztek elősegíteni a magyar kormány megbuktatását.
Az a baj, hogy ez az állítás egyszerű hírfogyasztóként is megcáfolható. A tavalyi országgyűlési választást követően napvilágot látott, hogy az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) húszmillió dolláros alappal újraindítja a szervezetük Közép-Európa programját. Márpedig az régóta köztudott, hogy ez a hivatal szorosan együttműködik a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA).
