Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja Románia vezetése az utóbbi hónapokban fókuszba került vitákat Ukrajnával. Bukarest a sajtó egy részének nyomására kénytelen reagálni a román érdekeket sértő kijevi intézkedésekre, de közben annyira teátrálisan próbálja elkerülni az ukránellenesség, illetve az ebből nyilvánvalóan következő oroszpártiság vádját, hogy olykor úgy tűnik, mintha a román államfő vagy külügyminiszter inkább Ukrajna lépéseit próbálná megmagyarázni, elfogadtatni a romániai közvéleménnyel. Ennek pedig következményei vannak. A lakosság egy részének kezd elege lenni az Oroszország által megtámadott ukránok feltétlen támogatásából, az elégedetlen hangulatot a szélsőséges, magyarellenes üzenetekkel is élő politikai erők igyekeznek meglovagolni.
Románia és Ukrajna között a 2000-es években romlott meg a kétoldalú viszony egy területi vita miatt. 2004-ben Bukarest keresetet nyújtott be a Hágai Nemzetközi Bírósághoz az ukrán fennhatóságú fekete-tengeri Kígyó-sziklát (más néven Kígyó-szigetet) övező, kőolajban és gázban gazdag kontinentális talapzat hovatartozásának ügyében. A testület öt évvel később Románia javára hozott ítéletet. Egy hűvös román–ukrán államközi kapcsolat közepette robbant be a tavaly februárban kitört háború, amelyhez Bukarest jóval visszafogottabban viszonyult, mint Lengyelország.
A mindenek felett álló szövetséges, az Egyesült Államok erőteljes romániai katonai jelenléte miatt a román vezetés egyre radikálisabb nyilatkozatokkal és szerepvállalással állt ki az orosz agresszió által sújtott szomszéd védelmében, de a fegyverszállítás vállalását ez idáig elutasította. Ez utóbbi ügyben semmiféle konkrétumot nem tudunk, mivel Románia titkolja, hogy mekkora és milyen jellegű katonai segítséget nyújtott, illetve nyújt Ukrajnának. A téma kellemetlen pillanatokat okozott Bogdan Aurescu külügyminiszternek, akit nemrég a BBC Hard Talk című műsorban kérdeztek a titkosítás okáról. A román diplomácia vezetője közismert lekezelő stílusával azt válaszolta, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert így döntött a kormány. A riporter erre vonatkozó további kérdéseire Aurescu elzárkózott mindenféle kommentártól.
Miután a háborús helyzet miatt Ukrajna a román sajtó tematizálásában is központi helyet foglal el, terítékre került a mintegy négyszázezerre becsült ukrajnai románság helyzete. A bukaresti média csak most fedezte fel azt a 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvényt, amely kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni. Az ukrajnai románok sajtó által megszólaltatott képviselői közül többen példaként említették a politikai és anyagi támogatás szempontjából a magyar kormányt, amely prioritásként kezeli a kárpátaljai magyarok helyzetét. Bírálták viszont Bukarestet. Szerintük Románia teljes mértékben megfeledkezett róluk. Az elszaporodó sajtóbeszámolók eredményeként a román kormány kénytelen volt foglalkozni az üggyel. Klaus Johannis államfő és a külügyi tárca is bírálta az időközben elfogadott új ukrán kisebbségi törvényt. A jelenlegi állás szerint az ukrajnai románok jogsérelmeinek ügyében tárgyalás kezdődik a két ország külügyminisztériuma között, a téma ezzel átmenetileg lekerült a politikai napirendről.
Kevéssel az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója előtt ismét kiéleződött a román–ukrán viszony, miután a kijevi infrastrukturális minisztérium közölte: a független Ukrajna történetében először 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, így hatékonyabbá válik a hajózás a Fekete-tenger és a Duna között. A medermélyítés eredményeként a tengeri hajók is használhatják a csatornát. A Bisztroje-csatornát annak a reni kikötőnek a bejárataként használják, amelynek jelentősége megnőtt a háború kitörése után. Bukarest szerint az ukrán kotrás veszélybe sodorhatja a nyolcvan százalékban Románia területét képező Duna-delta élővilágát és biodiverzitását, ráadásul Kijev lépése számos nemzetközi környezetvédelmi szerződést sért. A román kormány kénytelen volt beleállni az ügybe, számonkérte Kijeven a történteket, s az Európai Bizottságnak is jelezte a nemzetközi környezetvédelmi szerződések ukránok általi megsértését.
Vannak ugyanakkor Romániában olyan politikai szereplők, akik nyíltan támogatják Oroszországot. Egyikük a különböző témákban hisztérikus kirohanásairól ismert, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumot szerzett, jelenleg az általa alapított S.O.S. Románia Pártban politizáló Diana Sosoaca szenátor, aki román lakta, illetve egykor Romániához tartozó ukrajnai területek annektálásáról szóló törvénykezdeményezést nyújtott be a bukaresti parlamentben. Az AUR-ból kilépett szenátor, de az AUR-elnök George Simion is orosz titkosszolgálati háttérrel rendelkezhet, utóbbi jelenleg sem léphet be a Moldovai Köztársaság területére.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett romániaiak nagy többsége nem támogatja, hogy Románia fegyverrel és lőszerrel segítse Ukrajnát, a menekültek segítését ellenben helyesli. Az Eurobarométer korábbi közvélemény-kutatása alapján az európaiak közül a Romániában élők ellenzik leginkább az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást. A hagyományos romániai oroszellenességgel párhuzamosan Romániában Ukrajna is kezd forró krumplivá válni a kormánykoalíció számára. A jövő évi négy esedékes választásból miatti tartós kampányidőszakban a hatalmon lévő két nagy pártnak lavíroznia kell a román érdekeket sértő kijevi intézkedések kezelése és az orosz agresszió miatt Ukrajnának nyújtott támogatás között.
