Miután a háborús helyzet miatt Ukrajna a román sajtó tematizálásában is központi helyet foglal el, terítékre került a mintegy négyszázezerre becsült ukrajnai románság helyzete. A bukaresti média csak most fedezte fel azt a 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvényt, amely kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni. Az ukrajnai románok sajtó által megszólaltatott képviselői közül többen példaként említették a politikai és anyagi támogatás szempontjából a magyar kormányt, amely prioritásként kezeli a kárpátaljai magyarok helyzetét. Bírálták viszont Bukarestet. Szerintük Románia teljes mértékben megfeledkezett róluk. Az elszaporodó sajtóbeszámolók eredményeként a román kormány kénytelen volt foglalkozni az üggyel. Klaus Johan­nis államfő és a külügyi tárca is bírálta az időközben elfogadott új ukrán kisebbségi törvényt. A jelenlegi állás szerint az ukrajnai románok jogsérelmeinek ügyében tárgyalás kezdődik a két ország külügyminisztériuma között, a téma ezzel átmenetileg lekerült a politikai napirendről.

Kevéssel az orosz–ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója előtt ismét kiéleződött a román–ukrán viszony, miután a kijevi infrastrukturális minisztérium közölte: a független Ukrajna történetében először 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, így hatékonyabbá válik a hajózás a Fekete-tenger és a Duna között. A medermélyítés eredményeként a tengeri hajók is használhatják a csatornát. A Bisztroje-csatornát annak a reni kikötőnek a bejárataként használják, amelynek jelentősége megnőtt a háború kitörése után. Bukarest szerint az ukrán kotrás veszélybe sodorhatja a nyolcvan százalékban Románia területét képező Duna-delta élővilágát és biodiverzitását, ráadásul Kijev lépése számos nemzetközi környezetvédelmi szerződést sért. A román kormány kénytelen volt beleállni az ügybe, számonkérte Kijeven a történteket, s az Európai Bizottságnak is jelezte a nemzetközi környezetvédelmi szerződések ukránok általi megsértését.

Vannak ugyanakkor Romániában olyan politikai szereplők, akik nyíltan támogatják Oroszországot. Egyikük a különböző témákban hisztérikus kirohanásairól ismert, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján mandátumot szerzett, jelenleg az általa alapított S.O.S. Románia Pártban politizáló Diana Sosoaca szenátor, aki román lakta, illetve egykor Romániához tartozó ukrajnai területek annektálásáról szóló törvénykezdeményezést nyújtott be a bukaresti parlamentben. Az AUR-ból kilépett szenátor, de az AUR-elnök George Simion is orosz titkosszolgálati háttérrel rendelkezhet, utóbbi jelenleg sem léphet be a Moldovai Köztársaság területére.

Egy friss felmérés szerint a megkérdezett romániaiak nagy többsége nem támogatja, hogy Románia fegyverrel és lőszerrel segítse Ukrajnát, a menekültek segítését ellenben helyesli. Az Eurobarométer korábbi közvélemény-kutatása alapján az európaiak közül a Romániában élők ellenzik leginkább az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást. A hagyományos romániai oroszellenességgel párhuzamosan Romániában Ukrajna is kezd forró krumplivá válni a kormánykoalíció számára. A jövő évi négy esedékes választásból miatti tartós kampányidőszakban a hatalmon lévő két nagy pártnak lavíroznia kell a román érdekeket sértő kijevi intézkedések kezelése és az orosz agresszió miatt Ukrajnának nyújtott támogatás között.

Borítókép: Klaus Johannis román elnök a Cotroceni elnöki palotában Bukarestben. (Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru)