Végül térjünk rá arra, hogy valóban fontosak a munka jogi keretei, és jelenleg komoly törvényalkotó munka zajlik a közoktatásban. Az ördögi logika szerint a pedagógus feje fölött, a valóságban mindazoknak a részvételével, akik be akartak és akarnak ebbe kapcsolódni. A tüntetők, sztrájkolók és háborgók szerint az Európai Unió ellenében, a valóságban éppen az uniós elvárásokat figyelembe véve.
A státustörvényt életbe kell léptetni, éppen a pedagógusok béremelése érdekében. Az pedig, hogy részleteiben miként szabályozza a jogszabály az oktató-nevelő tevékenységet, hosszas tanácskozás és sokoldalú egyeztetés eredménye lesz.
A lázítók szerint nem érvényesül a pedagógusokat megjelenítő szakszervezetek véleménye; a valóságban a pedagógusokat tényleg képviselő szervezetek számos módosító javaslattal élnek, és már eddig is értek el eredményeket.
Honnan lehet ezt tudni? Semmiképpen nem a balliberális médiából. De sajnos a csapból is az ő szövegük folyik, a közvélemény úszik utánuk, és aktívan vagy passzívan velük tart. Úgy beszélnek a státustörvény pontjairól, mintha azok véglegesek lennének. Minősítik az egyes pontokat, gyalázzák a teljes tervezetet, mintha már bevezetett törvény lenne.
Ez még hagyján, de bizonyos témákban – csak hogy a társadalmat hergeljék – épp az ellenkezőjét állítják, mint amit a státustörvény ebben a pillanatban leszögez. Így például azzal ijesztgetnek, hogy a tanár értékelése során a magánéletében fognak turkálni vagy a már megszerzett jogokat fogják lerombolni, s hogy munkajogi kérdésekben hátrányosabbá válik a munkavállaló helyzete. A munkaidő, a felmondási idő, a határozott idejű kinevezés, a tantestület hatásköre kérdésében történtek elmozdulások az eredeti javaslattól, és ezt is illene közhírré tenni azoknak, akik a pedagógustársadalomban sikeresen pánikot keltettek.
Sok kérdés függőben van még, lehet befolyásolni. Aki elmulasztotta volna a márciusi és a júniusi kérdőívben a zárt és nyitott kérdések megválaszolását vagy egyes témákról véleménye van, elérheti a Nemzeti Pedagógus Kar hozzá tartozó képviselőjét. Ez a szervezet tényleg lefedi a pedagógustársadalmat, minden négyszáz pedagógusra jut egy képviselő, aki széles körben próbált véleményeket gyűjteni, kiegészíteni vele a saját tapasztalatait. A tisztségviselőket, beleértve az elnököt is, nem a kormány állítja a helyére, hanem a tagság választja, területi alapon.
Honlapjukon mindig követhető aktuális állásfoglalásuk. Természetesen az állam által fenntartott intézmények fóruma ez, de az Országos Köznevelési Tanács, a fenntartók, az Oktatási Hivatal és a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal is jelen van a tárgyalásokon, tehát a szakszervezetek mellett – szerencsére – mások is hozzászólnak. A kar honlapján a tárgyalásokról szóló tájékoztatóból kiderül, hogy március óta nagyon sok vélemény érkezett a pedagógusszervezetekhez, és hogy számos kérdésben azonos állásponton vannak a különböző tárgyalópartnerek.
Közvetlen, személyes találkozásokat és eszmecseréket a nemrég alakult Pedagógusok a Nemzetért Egyesület kínál bármilyen fenntartású intézmény nevelőinek vagy akár nyugdíjas köznevelési szereplőknek. Érdemes részt venni első, június 3-i konferenciájukon, amelynek többek között a státustörvény a témája, s ahol a közoktatás jelentős szereplői működnek közre.
Nem kell tehát Madách eszkimó színében éreznünk és megadnunk magunkat, mert van cselekvési lehetőség. Akkor is, ha az Európai Unió nevű birodalom behatárolja a mozgásteret.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!