Most, hogy újra Magyarországon járt Ferenc pápa, és láthatóan remekül elvolt, nagy kínban van a nyugati fősodratú „lügenpresse” s annak itteni nyúlványai. Valahogyan meg szeretnék etetni országgal-világgal: őszentsége igazából azért jött el közénk, ebbe az „elszigetelt”, „diktatórikus”, „rasszista” mucsaisztánba, hogy megleckéztesse a magyar kormányt és személyesen Orbán Viktort, amiért – szerintük – lábbal tiporja a demokráciát, a gender- és kenderjogokat, illetve betiltotta a nemátalakító műtétek népszerűsítését az óvodákban, iskolákban. Valahogyan, bárhogyan bele kellene magyarázniuk Ferenc pápa megszólalásaiba, hogy azok valójában Orbán elleni fölhorgadások voltak. Pokoli egy meló lehet, nem irigylem érte a dollársajtót. Körülbelül olyan, mint zongoracipelés közben fütyörészni.
Máskülönben – ha mindezen bűvészmutatványok nem sikerülnének, ha a balsajtó nem bírná bizonyítani, hogy a pápa igazából az orrunkra koppintott, akkor – baj van. Akkor az a kínos helyzet állhatna elő, hogy a világ legfontosabb vallási vezetője két éven belüli második magyarországi látogatásával (hacsak az erdélyit nem számítjuk ide harmadiknak – számítsuk!) mintegy megtisztelte Orbánt, már-már szövetséget kötött vele. S így fölfeslene az a hazugságszövedék, amit kitartó hálózati munkával Magyarország köré szőttek.
Most már látszik, hogy a globalista hálózat szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg. Dugába dőlt a kormánybuktató mesterterv, a nemzetközi és honi ármánykodás. Ugyan Ferenc pápa valóban komoly csapásokat osztott, ám nem a magyar kormányra, hanem leginkább a genderőrületre, a háborús uszításra és az embereket fogyasztózombivá züllesztő falanszterkapitalizmusra meg a „konzumizmusra”. Vagyis a globalisták legfontosabb napirendi pontjaira. Mindarra, amit a nyugati fősodor s annak itteni, kihelyezett tagozata, a Telex–HVG–24.hu–444-tengely tol nulla–huszonnégyben.
Már a pápalátogatás beharangozója is olyan volt, amilyen a balliberális „értelmiség”: gonosz és lábszagú. „Térképen a forgalmi pokol, amit a hétvégi pápalátogatás hoz Budapestre” – írta a 444-en Rényi Pál Dániel. Bravúros aljasság: egy mondatba szuszakolni a pápát a pokollal. Miközben Budapesten nem a pápa, hanem egy bizonyos Karácsony Gergely főpolgármester biciklisávos ámokfutása miatt van forgalmi pokol, és nem csak pár napig, hanem az év 365 napján. (Ez az a Karácsony, aki úgy fog kezet a pápával, hogy közben magával is parolázik. Zseni!)
Aztán következett a HVG-s Tóta W. Árpád, aki – talán mély emberismerete alapján – arra a fölismerésre jutott, hogy a pápa tulajdonképpen nem hisz Istenben, tudniillik ahhoz túl okos. Hogy Árpádnak – e kijelentése alapján – mennyi esze lehet, azt önökre bízom. A brit közszolgálati kanális, a BBC is hozta a színvonalat, amit az Irak elleni amerikai–angol agressziónak való tapsikolása óta megszokhattunk tőle. Sikerült lecsapniuk Ferenc pápa egyik mondatára, ami akár kritikaként is értelmezhető. „Az önzésünk ajtókat zár be másokkal szemben… az ajtókat, amelyeket bezárunk azokkal szemben, akik idegenek vagy nem olyanok, mint mi, a migránsokkal vagy a szegényekkel szemben” – idézték Ferenc pápát.
Azt – nyilván merő véletlenségből – már „elfelejtették” idézni, amit a repülőúton hazafelé nyilatkozott a pápa az AGI olasz hírügynökségnek. Ekkor a migrációt egy olyan problémának nevezte, amelyet Európának kezelnie kell, ugyanis öt mediterrán ország – Ciprus, Görögország, Málta, Olaszország és Spanyolország – szenved miatta a leginkább. „Ha Európa nem veszi kézbe ezt az ügyet, a migránsok igazságos elosztását, akkor problémájuk csak ezeknek az országoknak lesz” – fogalmazott a pápa. Szerinte az olyan országoknak, mint például Olaszországnak és Spanyolországnak, ahol alacsony a születési ráta, egy jól végrehajtott migrációs program segítséget jelenthet.
Így azért máris árnyaltabb a kép, mint a BBC által kiragadott egyetlen mondattal. A pápa tehát nem arról beszélt, hogy a migráció valamiféle üdvös dolog, amiként azt a balliberális sajtó évek óta hirdeti (444: „Az a baj, hogy továbbmennek” stb.), hanem egy súlyos probléma, ami szenvedést okoz. Továbbá Ferenc pápa nem követelt népességcserét, csupán jól végrehajtott migrációs programot javasolt. Aki a kettő közötti különbséget nem észleli, annak vagy szövegértelmezési nehézségei vannak, vagy csupán megdolgozik a dollárokért. A nyugati fősodorból csak néhányan (például a brit Guardian) merték leírni: „Ferenc pápa megköszönte a magyaroknak az ukrán menekültek befogadását”.
Persze, lehet erőlködni, hogy a pápa egy-egy, összefüggéseiből kiragadott mondatából kormánykritikát faragjanak – hogyne lehetne.
Ahogyan például a 444 tette: „Ferenc valójában nemcsak ukrán menekültekkel találkozott, hanem olyanokkal is, akiknek más színű a bőre és más a vallása. Akiket a magyar hatóságok éheztettek és kínoztak, akiktől a kormány meg akarja védeni az »etnikai homogenitást«. Az államilag támogatott rasszizmus ellen a magyar püspöki kar ugyanúgy nem lép fel, mint a pápa hívására szintén összegyűlt hajléktalanok kriminalizálása ellen.”
Szánalmasnak szánalmas, hazugnak hazug – de legalább Gyuri bácsi küldi cserébe a dollárokat. Nem bírják fölfogni, hogy a migránsvitát elbukták – láthatóan újra és újra el akarják bukni.
Háború és béke ügyében is orra bukott a balsajtó. A pápa békemissziót hirdetett, kárhoztatta a „háborús infantilizmust”, és gyakorlatilag ugyanazt mondta, amit Orbán Viktor: „Béke kell, bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövő.” Hozzátette: békét csakis a párbeszéd csatornáinak megnyitásával lehet kötni, elzárkózással nem. (S ennek szellemében találkozott Hilarion magyarországi orosz ortodox metropolitával, Kirill pátriárka jobbkezével.) A magyar miniszterelnök is ugyanezt vallja. Hatalmas gyógykoki ez a globalistáknak, akik torokra mennek, mindahányszor a magyar kormány tárgyalni merészel orosz, fehérorosz vezetőkkel, s nem áll be a minden kapcsolat megszakítását követelő háborús uszítók közé. Soros blogja szomorkásan meg is jegyezte:
Előzetesen abban reménykedtek, illetve attól féltek a különböző oldalak, hogy Ferenc pápa valami erőset üzen az Ukrajnával szomszédos és Oroszországgal páratlanul barátságos Magyarországról, vagyis egy olyan helyszínről, ami kétfelé is felerősíti a szavait. Ez végül nem történt meg, maradt az eddigi, sokat kritizált, óvatos egyensúlyozásnál Budapesten is
Genderügyben még komolyabb sallert osztott ki a pápa a nemzetközi baloldalnak.
Ez az »ideológiai gyarmatosítás« alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett genderkultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal, ami mindig tragikus vereség. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik
– fogalmazott a szentatya, méltatva Magyarország gondosan művelt családpolitikáját. Majd követendő példaként idézett az alaptörvényünkből:
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki
illetve:
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Ferenc pápa a nemzeteket összemosó birodalmi gondolkodás helyett lényegében a nemzetek Európája mellett állt ki, amikor azt mondta: „Olyan Európára gondolok, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.” Persze, az önmaga paródiájává züllött BBC ezt is képes volt meghamisítani, és azt állítani, hogy a pápa a nacionalizmus erősödését bírálta… (Persze, az is lehet: annyira hülyék, hogy azt hiszik, a nemzetek felettiség, a szupranacionalizmus ugyanaz, mint a nacionalizmus.)
A baloldal sumák hazugságaival szemben a pápalátogatás lényegét legpontosabban talán az olasz jobboldali La Veritá fogalmazta meg. Kiemelték: Ferenc pápa dicsérte Magyarországot a családpolitika miatt, ugyanakkor bírálta az Európai Uniót a genderideológia miatt. Továbbá: Ferenc pápa a keresztény értékek védelmezőjének tekinti Orbán Viktort, és látogatása még inkább megerősítette a Vatikán és Magyarország szövetségi kapcsolatát, hiszen az ukrajnai háború kapcsán mindkét fél a békepárti álláspontot képviseli. Ennyi.
Hát ezért vajúdik a nemzetközi és a magyarországi baloldal oly kínkeservesen. További hasonló élményeket kívánok nekik!