Gyurcsány Ferenc hazudott, csalt, ártatlan emberek ellen vezényelte a rendőrségét, és úgy mellesleg gazdasági csődbe vitte az országot. Szóval ha lenne valódi igazságszolgáltatás, akkor legfeljebb börtönleveleket küldözgethetne cellájából tizenhét évvel 2006 után.
Sose fogjuk megtudni, hogy miért van szabadon, nagyhatalmi kérésre, ügyészségi elmismásolás miatt vagy valami paktum köttetett az elit köreiben, hogy miniszterelnököt nem vonnak felelősségre. Mindenesetre egy emberként buktatta meg az ország 2009-ben és 2010-ben, nincs az a szalon, legyen jobb vagy bal, pesti vagy vidéki, ahol ne utálnák. Megszámlálhatatlan interjút olvashattunk, láthattunk, ahol baloldali potentátok határolódnak el tőle. Az Összefogás valamennyi vezetőjének volt olyan pillanata, amikor kijelentette: „Pfuj, Gyurcsány!”
Aztán úgy magyarázták, hogy Gyurcsány a szükséges rossz, a Fidesz új választási rendszerében még az ördöggel is össze kell fogni Orbán leváltása miatt. Azt is mondták, hogy nem is ő, hanem a felesége a jelölt. Meg egyébként is, Gyurcsány egy vállalhatatlan figura, akitől mindenki elfordul, hogy ne gyurcsányozódjon össze.
Aztán: tádám! Eljött 2023, és a Gyurcsány-stáb úgy döntött, elérkezett az idő, hogy felépítsék a Kétgyurcsányt. Gyurcsány 1. megy a süllyesztőbe. Elismerem, hogy komoly kommunikációs eredmény rávenni kvázi autonóm és ismert arcokat – Gulyás Mártont, Ungár Pétert, Csintalan Sándort és Kuncze Gábort –, hogy álljanak ki mellette, legalizálják és emeljék pajzsukra Gyurcsány 2.-t, a baloldali etalont, a gondolkodót, a negédes kommentelőt, a kedves apukafigurát. Ezt az említett urak megtették, és megszületett a tisztább, patyolat érzés, a múlt nélküli Másodikgyurcsány.
