Nyolc éve érték el kontinensünket a tömeges migráció első nagyobb hullámai, s majdnem ugyanennyi ideje tart a válságkezelésről szóló vita az Európai Unióban. Az elhíresült Willkommenskulturt képviselőknek jól láthatóan csak az a fontos, hogy minél több gazdasági bevándorlót (hiszen a migránsok zöme nem menekült!) hozzanak be az EU-ba, és nem törődnek sem a biztonsági kockázattal, sem azzal, hogy politikájukkal az embercsempészeket, a nemzetközi bűnözői köröket támogatják. Ezzel szemben hazánk és a visegrádi országok az európai emberek életének és anyagi javainak védelmét tartják a legfontosabb feladatnak, ami egy józan reakció olyan időben, amikor gyakorivá vált a migránserőszak, nőket molesztálnak és terrortámadásokat hajtanak végre. Emellett olyan alapvető kérdéseket sem sikerült tisztázni, hogy mi minősül biztonságos harmadik országnak, márpedig a menekültkérdés rendezése enélkül elképzelhetetlen.
Amerika kijózanító sokként élte meg 2001. szeptember 11-ét, azonban az Európai Unió vezetőinek Nizza, Párizs, Brüsszel, Bécs és az elmúlt évek számtalan, bevándorló-hátterű személyek által elkövetett egészség vagy élet elleni terrortámadása sem volt elég. Azt a tényt, hogy a terrorizmus összefügg a migrációval, az elmúlt években többen leszögezték, legutóbb például Diego Muro, a skóciai St. Andrews egyetemének terrorizmuskutatója, aki a Mathias Corvinus Collegium vendégeként járt Budapesten.
A franciák azért ébredeznek, leginkább a kimagasló érintettség okán. Lássuk csak ezt időrendben visszafelé!
Egy nővér meghalt és egy egészségügyi titkár megsérült május 22-én, hétfőn a reimsi kórházban. Május 12.: egy 16 éves fiatal férfit késsel támadott meg két tinédzser a nizzai Promenade des Anglais-n verekedés közben. Május 5.: két személy megkéselt egy férfit a párizsi La Fourche metróállomás közelében. Április 26.: egy fiatalember több késszúrást is szenvedett a vendée-i Yeu szigetén, egy kávézó teraszán.
Április 15.: Aulnay-sous-Bois egyik pavilonjában késeltek meg egy harminc év körüli férfit. Április 6.: vádemelés valaki ellen, aki megkéselt egy anyát és két hónapos kisbabáját február elején a Jurában. Március 31-én az Yvelines-ben egy késsel felfegyverzett magánszemély lépett be egy bölcsődébe, pengéjével hadonászva megfenyegette a létesítmény személyzetét. Március 8.: egy 46 éves nőt szúrt meg a metzi katedrális lábánál volt társa, akit a pszichiátrián helyeztek el. Február 22.: Agnès Lassalle spanyoltanárt megkéselte egy diák az osztályában, Saint-Jean-de-Luzben.
Február 21.: egy 25 éves férfit késeltek halálra az éjszaka közepén Villiers-sur-Marne-ban, az utca közepén. Február 3.: késelés a nantes-i lóversenypálya közelében. Egy harmincéves, súlyosan megsérült férfit az egyetemi kórházba szállítottak. December 31.: Egy 23 éves afgán férfit letartóztattak, és a rendőrség őrizetbe vette Reimsben. A gyanú szerint torkon szúrt egy 34 éves kocogó nőt. A kelet-franciaországi Annecyben pedig egy szíriai menekült megkéselt hat embert, köztük négy gyermeket (!).
A véres tragédiák sora mintha mégsem érdekelné az EU vezetőit, most újra a migránsok kötelező szétosztásának eszközéhez nyúltak. Azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók befogadni illegális migránsokat és „menekülteket”, személyenként húszezer eurót (körülbelül hét és fél millió forintot) kell fizetniük. A döntésnek megfelelően Magyarországnak felszereléssel és személyzettel is kell majd segítenie a befogadó államokat. A brüsszeli döntés fő problémája, hogy nem ad választ a migránsválságra, és egyáltalán nem a már meglévő uniós szabályrendszer elvszerű, határozott védelmére és azok betartatására törekszik. Emellett meghívólevelet jelent a harmadik világból érkezők milliói számára, hiszen diktátumok alapján akarják megoldani a szabálytalan és tömeges, komoly biztonságpolitikai kockázatokkal (bűnözés, terrorizmus, szociális, egészségügyi rendszerek megroppantása stb.) járó migrációt.
A magyar kormány álláspontja szerint zárt, kompakt és erős védelmi rendszerre van szükség.
Ennek jegyében biztosítani kell a külső határok, valamint az uniós állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörben kell maradnia. A magyarok a Fidesz–KDNP-kormány szigorú és következetes bevándorláspolitikáját számtalan választáson, népszavazáson és nemzeti konzultáción erősítették meg. És ez a felhatalmazás perdöntő a brüsszeli csörték során.
A szerző alkotmányjogász
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
