idezojelek

Brüsszel áttért az erőpolitikára

A migránskvóta útja vérrel, terrortámadásokkal és szenvedéssel van kikövezve.

Cikk kép: undefined
Fotó: MICHELE SPATARI

2015. május elején olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint az Európai Bizottság kötelező migrációs kvótarendszer ajánlására készül, amellyel vészhelyzet esetén szétosztaná a Földközi-tenger irányából érkező menekülteket valamennyi európai uniós tagállam között. A javaslat nagy felbolydulást okozott a tagállamok körében, és számos ország, pél­dául az Egyesült Királyság, de hazánk is erősen ellenezte az elképzelést.

A kötelező kvótarendszer alkalmazása magában rejti annak veszélyét, hogy jelentősen korlátozódik az Európai Unió lakosságának mozgásszabadsága, márpedig éppen ez jelenti Schengen legfőbb vívmányát. Ha ugyanis a kvótarendszer értelmében az egyes tagállamok szavatolják a menekülteknek a saját területükön való hosszú távú elhelyezését, innen már csak egy lépés a belső határok figyelemmel követésének ötlete. Ez pedig Schengen megszűnéséhez vezetne, és végső soron kedvezőtlen hatással lenne az unió jövője szempontjából is. A polgárok csaknem hetven százaléka azt gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb uniós alapintézmény.

Arról nem is beszélve, hogy Jean-Claude Juncker sem rejtette véka alá véleményét: szerinte ha bukik a Schengen-rendszer, bukik az euró is. Aztán végül az akkori Európai Bizottság az ő vezetésével még utolsó heteiben érvényre juttatta az előző években erőteljesen hangoztatott migrációs politikáját, ennek következtében a 2015. szeptember 22-i európai tanácsi határozat kötelező betelepítést írt elő a tagállamok számára. Megjegyzendő, hogy Juncker azon vezető uniós funkcionáriusok közé tartozott, aki többször is találkozott a tőzsde­spekuláns Soros Györggyel, és feltételezhető, hogy a beszélgetésen kiemelt szerepet kapott a migrá­ciós helyzet és Magyarország. Mindemellett az Open Society Foundation tagjai 2008-tól folyamatosan jelen vannak Brüsszelben, szerepüket viszont 2014-ben aktivizálták, kiváltképp a migrációs válság kezdetén. Hivatalos adatok szerint a lobbizási költségek 2,25 millió és 2,5 millió euró közötti összeget tettek ki, ekkor a tizenhét Soros-lobbista közül tíz akkreditáció­val is rendelkezett.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. feb­ruár 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a bevándorlók ­uniós tagállamok közötti elosztásáról. Az Európai Bizottság még 2015. szeptember 9-én tett erre valamennyi uniós tagállamra nézve kötelező érvényű tehermegosztási javaslatot. A feltett kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A 2016. október 2-án tartott magyarországi kvótanépszavazáson az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka, közel 3,4 millió választópolgár nemmel válaszolt a feltett kérdésre, vagyis elutasította a kötelező betelepítést.

Nem mellékesen a 160 ezer menekült áthelyezését illetően az érintett 25 tagországból mindössze egy, a törpeállam Málta tudta csak teljesíteni az előírt kvótavállalást. A Görög- és Olaszországból átveendő menekültekről szóló uniós belügyminiszteri tanácsi határozat 2015. szeptemberi 22-én Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett született. Az elosztási kvótát elutasítókkal szemben kritikus vezetésű német–francia tengely is gyengén teljesített: Németország 26, Franciaország 21 százalékot vett át a vállalt keretből, vagyis lényegében megbukott a kvótateszten, ahogy az unió szívének számító Belgium is, 22 százalékkal. Összességében az mondható, hogy a kvóta sikertelen volt: a 160 ezer menekültből mindössze 25 ezret sikerült áthelyezni más uniós tagországokba.

A helyzet azóta csak romlott. A Századvég Alapítvány Project 28 nevű kutatása során 28 uniós tagállamban 28 ezer embert kérdeztek 2017. április–májusában arról, hogy mennyire tudott válaszolni az EU az elmúlt évek kihívásaira. A megkérdezettek 77 százaléka úgy vélekedett, hogy az unió rosszul kezeli a migráció problémáját, és ugyanilyen százalékban válaszolták azt, hogy hatékonyabban kellene védeni az EU határait.

Nyolc éve érték el kontinensünket a tömeges migráció első nagyobb hullámai, s majdnem ugyanennyi ideje tart a válságkezelésről szóló vita az Európai Unióban. Az elhíresült Willkommenskulturt képviselőknek jól láthatóan csak az a fontos, hogy minél több gazdasági bevándorlót (hiszen a migránsok zöme nem menekült!) hozzanak be az EU-ba, és nem törődnek sem a biztonsági kockázattal, sem azzal, hogy politikájukkal az embercsempészeket, a nemzetközi bűnözői köröket támogatják. Ezzel szemben hazánk és a visegrádi országok az európai emberek életének és anyagi javainak védelmét tartják a legfontosabb feladatnak, ami egy józan reakció olyan időben, amikor gyakorivá vált a migránserőszak, nőket molesztálnak és terrortámadásokat hajtanak végre. Emellett olyan alapvető kérdéseket sem sikerült tisztázni, hogy mi minősül biztonságos harmadik országnak, márpedig a menekültkérdés rendezése enélkül elképzelhetetlen.

Amerika kijózanító sokként élte meg 2001. szeptember 11-ét, azonban az Európai Unió vezetőinek Nizza, Párizs, Brüsszel, Bécs és az elmúlt évek számtalan, bevándorló-hátterű személyek által elkövetett egészség vagy élet elleni terrortámadása sem volt elég. Azt a tényt, hogy a terrorizmus összefügg a migrációval, az elmúlt években többen leszögezték, legutóbb például Diego Muro, a skóciai St. Andrews egyetemének terrorizmuskutatója, aki a Mathias Corvinus Collegium vendégeként járt Budapesten.

A franciák azért ébredeznek, leginkább a kimagasló érintettség okán. Lássuk csak ezt időrendben visszafelé!

Egy nővér meghalt és egy egészségügyi titkár megsérült május 22-én, hétfőn a reimsi kórházban. Május 12.: egy 16 éves fiatal férfit késsel támadott meg két tinédzser a nizzai Promenade des Anglais-n verekedés közben. Május 5.: két személy megkéselt egy férfit a párizsi La Fourche metróállomás közelében. Április 26.: egy fiatalember több késszúrást is szenvedett a vendée-i Yeu szigetén, egy kávézó teraszán.

Április 15.: Aulnay-sous-Bois egyik pavilonjában késeltek meg egy harminc év körüli férfit. Április 6.: vádemelés valaki ellen, aki megkéselt egy anyát és két hónapos kisbabáját február elején a Jurában. Március 31-én az Yvelines-ben egy késsel felfegyverzett magánszemély lépett be egy bölcsődébe, pengéjével hadonászva megfenyegette a létesítmény személyzetét. Március 8.: egy 46 éves nőt szúrt meg a metzi katedrális lábánál volt társa, akit a pszichiátrián helyeztek el. Február 22.: Agnès Lassalle spanyoltanárt megkéselte egy diák az osztályában, Saint-Jean-de-Luzben.

Február 21.: egy 25 éves férfit késeltek halálra az éjszaka közepén Villiers-sur-Marne-ban, az utca közepén. Február 3.: késelés a ­nantes-i lóversenypálya közelében. Egy harmincéves, súlyosan megsérült férfit az egyetemi kórházba szállítottak. December 31.: Egy 23 éves afgán férfit letartóztattak, és a rendőrség őrizetbe vette Reimsben. A gyanú szerint torkon szúrt egy 34 éves kocogó nőt. A kelet-franciaországi Annecyben pedig egy szíriai menekült megkéselt hat embert, köztük négy gyermeket (!).

A véres tragédiák sora mintha mégsem érdekelné az EU vezetőit, most újra a migránsok kötelező szétosztásának eszközéhez nyúltak. Azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók befogadni illegális migránsokat és „menekülteket”, személyenként húszezer eurót (körülbelül hét és fél millió forintot) kell fizetniük. A döntésnek megfelelően Magyarországnak felszereléssel és személyzettel is kell majd segítenie a befogadó államokat. A brüsszeli döntés fő problémája, hogy nem ad választ a migránsválságra, és egyáltalán nem a már meglévő uniós szabályrendszer elvszerű, határozott védelmére és azok betartatására törekszik. Emellett meghívólevelet jelent a harmadik világból érkezők milliói számára, hiszen diktátumok alapján akarják megoldani a szabálytalan és tömeges, komoly biztonságpolitikai kockázatokkal (bűnözés, terrorizmus, szociális, egészségügyi rendszerek megroppantása stb.) járó migrációt.

A magyar kormány álláspontja szerint zárt, kompakt és erős védelmi rendszerre van szükség.

Ennek jegyében biztosítani kell a külső határok, valamint az uniós állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörben kell maradnia. A magyarok a Fidesz–KDNP-kormány szigorú és következetes bevándorláspolitikáját számtalan választáson, népszavazáson és nemzeti konzultáción erősítették meg. És ez a felhatalmazás perdöntő a brüsszeli csörték során.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A globális elit akarja a háborút

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.