Megkérdezhetnénk, hogyan akarja ezt gazdasági deficit mellett az unió kitermelni, de már ismerjük, hogy a brüsszeli ötlettár kimeríthetetlen a tagállamok megsarcolásában. Az Európai Bizottság úgy változtatna a költségvetésen, hogy a közösség fejlesztésére szánt kohéziós pénzekből faragna le. Emellett 65 milliárd euró pluszbefizetésre vonatkozó kérelmet fogalmazott meg a tagállamoknak, ami azért is kifogásolható, hiszen néhány tagállam – köztük Magyarország is – jogállamisági problémákra való hivatkozással vagy a brüsszeli bürokrácia egyéb politikai zsaroló eszközei miatt még nem juthatott hozzá az őt jogosan megillető fejlesztési és helyreállítási forrásokhoz.

A közösségi szinten meghozott, Ukrajna támogatásáról szóló intézkedések és a további anyagi finanszírozás folyósításának lehetőségei egyre nehezebben fogadhatók el az euró­pai polgárok számára, megosztja a kérdés a tagállamokat. A háborús területeken élőkkel való messzemenőkig megvalósuló együttérzés és humanitárius támogatás biztosítása mellett mégis jogosan merül fel számtalan kérdés az uniós polgárokban. A jelen helyzetben hogyan beszélhetünk Ukrajna újjáépítésének támogatásáról, amikor még be sem fejeződött a háború? Vagy miért kell pénzzel és fegyverszállításokkal beavatkozni a közösség területén kívül folyó fegyveres konfliktusba, és miért akarják az uniós vezetők a közösség teljesítőképességén túlmutatóan, akár hitelfelvételek árán is támogatni egy nem tagállam háborúját? 

Mindemellett a napokban kiszivárgott hírek szerint a hatalmas gazdasági deficit ellenére az uniós bürokratáknak, így Ursula von der Leyennek is tovább nő az amúgy sem alacsony fizetése. Ezek az álságos dolgok a megnövekedett energiaárak miatt megélhetési problémák közé sodort uniós állampolgárok számára nehezen elfogadhatók.

Az unió tizenegy szankciós csomagot fogadott el az Ukrajnával való szolidaritás jegyé­ben 2022 februárja óta. Ezek azonban nem hozták el a várt sikert, ezért Brüsszel a legutolsó csomaggal már a szankciókat elkerülő magatartásokat szankcionálná.

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő érvrendszere például a fogyókúrázók diétájához hasonlította a szankciókat, amelyek majd hosszú távon fognak sikert hozni. Sajnos eddig nem érkezett el.

Ismét Ukrajna támogatása került napirendre az Európai Tanács június 29–30. között megtartott csúcsán, ahol arról döntöttek, hogy 3,5 milliárd euróval növelik az euró­pai békekeret pénzügyi felső határát annak érdekében, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Brüsszel tavaly ősszel létrehozott egy pénzügyi alapot az ukrán fegyveres erők kapacitásemelésére, és cinikus módon békekeretnek keresztelte. Ahelyett, hogy tűzszünetet kért volna és a béketárgyalások előmozdítására tett volna lépéseket, az Európai Tanács ismét azt rögzítette, hogy Ukrajna mellett a végsőkig kiáll, „egészen addig, ameddig csak szükséges”.

Magyarország az Ukrajnával való szolidaritást másként látja. Amellett, hogy az Ukrajnából és a háborúból menekülő embereknek adott mindennemű humanitárius támogatás biztosításával egyetért ezután is, nem kívánja anyagi forrásokkal támogatni a fegyverszállításokat és a háborúpárti uniós vezetők azon eszközeit, amelyekkel veszélybe sodorhatják a közösség polgárainak biztonságát és eszkalálhatják a háborút. A magyar álláspont pedig abban is változatlan, hogy nem támogathatjuk Ukrajna uniós tagjelölti státusba lépését az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek biztonsága és jogainak garantálása nélkül.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője

Borítókép: uniós csúcstalálkozó az ukrán elnök részvételével (Fotó: Europress/AFP)