Jelenleg Amerikában hatmillió leszerelt katona él. 2021-es adatok szerint a veterán férfi katonák tíz százaléka és a női katonák 19 százaléka PTSD-ben (poszttraumás stressz szindróma) szenved, függetlenül attól, hogy szolgáltak-e vagy sem a hadszíntéren; elég, ha a katonatársaiktól hallottak a háború borzalmairól. Többségük igényt tart a PTSD kórisméjével járó rokkantsági segélyre.
Amerikában a PTSD nemcsak a katonák betegsége, hanem egyre gyakoribb a polgári lakosság körében is, elsősorban, de nem kizárólag a közbiztonsági alkalmazottak, rendőrök, tűzoltók és mentők esetében. Ezek közül sokan PTSD-re hivatkozva kérelmezik idő előtti nyugdíjaztatásukat.
Hogy ez mekkora költségvetési és rendfenntartási kihívást jelent a városi kormányzatoknak, arra jó példa Minneapolis, második otthonom esete.
Minneapolisnak a külvárosokat nem beleszámítva négyszázezer lakosa van. 2020-ban a rendőrök itt ölték meg letartóztatása alatt George Floydot. A bűncselekményt követően városszerte tömegek tüntettek. A késő esti órákban már szélsőséges elemek gyújtogattak és fosztogattak; a kirendelt rendőrökkel összetűzésekre került sor.
A város harmadik körzetében a tüntetők körülvették és felgyújtották a rendőrség épületét; a rendőrök elmenekültek. Azóta Minneapolisban a rendőrök több mint egyharmada PTSD-re hivatkozva kérelmezte idő előtti rokkantsági nyugdíjaztatását, köztük azok is, akik nem voltak jelen a tüntetéseknél. A város rendőrségének tényleges állománya kilencszázról 550-re csökkent. A város költségvetésének két százaléka (34 millió dollár) a PTSD-ben szenvedő közbiztonsági alkalmazottak kezelésére van beütemezve. 2021-ben, a George Floyd halálát követő évben az erőszakos bűncselekmények száma a városban 2019-hez viszonyítva ötven százalékkal emelkedett.
