Kevesen emlékeznek rá, de 1989-ben két irányból – kelet és nyugat felől is – ezrek menekültek hazánkba. Kelet felől Romániából, nyugatról az NDK-ból. Debrecen hónapok alatt befogadóvárossá vált. Az év tavaszáig húszezerre nőtt a román határt illegálisan átlépők – főleg magyarok – száma. Az első menekülttáborok Debrecenben létesültek. Időközben Magyarország csatlakozott a menekültügyi konvencióhoz, a Németh-kormányt így már nem kényszerítette a „szocialista országok” közti egyezmény a menekültek visszatoloncolására. 

A debreceni MDF-esek egy kis csapata 1989. június 16-án Budapestre utazott az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak újratemetésére. A több százezres, méltósággal tüntető embertömeg katartikus élménye ma is bennük él. Budapesten meghívót kaptak a Kiútkeresés Európa közepén témában összehívott Sorsközösség táborba. A táborozók és az előadók Csehszlovákiából, Romániából, Lengyelországból, Jugoszláviából, a Baltikumból érkezett ellenzék képviselői. 

Hazatérve Filep Mária – aki mérnökként dolgozott az ország egyik legnagyobb építőipari vállalatánál – június 30-án az MDF debreceni szervezete elnökségi ülésén adott tájékoztatást a Sorsközösség tábor programjáról s Mészáros Ferenc tett javaslatot egy összeurópai találkozóra: „Vegyük kézbe mi, a megosztott Európa polgárai a kezdeményezést. Találkozzunk Nyugat-Európa polgáraival egyszerű, baráti módon, például egy szalonnasütés keretében. Nem is akárhol, a megosztottságot szimbolizáló egykori vasfüggöny helyén!” Elképzelésén előbb mindenki mosolygott. Ám kiderült, a Sorsközösség tábor programja és Mészáros Ferenc ötlete fedi egymást.

Másnapra elkészült a páneurópai piknik részletes terve: „… kiútkeresés Európa közepén, az osztrák–magyar határon, a vasfüggöny kerítésének, a szabadság valós és jelképes határainak bontása Európa népeinek találkozóján”.

Melyik a megfelelő a helyszín? Előbb Kőszeget választották, az ottani ellenzékkel azonban nem sikerült a kapcsolatfelvétel.

Sopron, a hűség városa Magas László, Rumpf János és mások személyében biztosított segítőket. A páneurópai piknik kiáltványát július 20-án fogalmazta meg Mészáros Ferenc. Nyolc nyelvre fordították le. Július 31-én két határőrautó kíséretében Magas László fehér Skodájával járták be a vasfüggöny még létező szakaszát. Keresték azt a helyet, ahol még létezik a vasfüggöny, és az államhatárt meg lehetett közelíteni a földútról. A hazai és a külföldi sajtó jelenléte védelmet jelenthet, ezért „… meghívót és térképet küldtünk a magyarországi nagykövetségekre, tájékoztattuk a hazai sajtót, a Szabad Európa Rádiót. Habsburg Ottótól mint védnöktől a nyugati híradást vártuk el. A Debreceni MDF az ország minden részéből kapott levelet azoktól, akik részt akartak venni a páneurópai pikniken. Egy nappal a rendezvény előtt a Magyar Televízió híradójában a Sorsközösség tábor vezetője adott tájékoztatást a néhány órára megnyíló határról. Nem sokkal korábban tudtuk meg, hogy a védnökök személyesen nem vesznek részt a rendezvényünkön.”