Keresztégetés Nagykovácsiban és a szeretet ereje

Elmúlt Szent István napja, és Európa legnagyobb, leglátványosabb tűzijátékának élményével együtt már csaknem feledésbe merült a budapesti atlétikai világbajnokság számos szenzációs eseménye közepette. Novák Katalin köztársasági elnök Ferenc pápánál tett pénteki látogatása azonban ismét eszünkbe juttatta államalapító királyunk ünnepnapját. Ez a nap nemcsak az ünneplésről és a Szent István emléke előtti tisztelgésről szólt, hanem sajnos arról is, hogy hitvány vandálok alattomosan meggyalázták a kereszténység jelképét Nagykovácsiban.

A gyáva cselekedetre, nevezetesen a Nagy-Szénás hegyen néhány éve felállított hatalmas fakereszt feldarabolására, felgyújtására és porig égetésére éppen az ezer évnél régebbi keresztény államiságunkra emlékeztető ünnepnaphoz közeli időpontot választották ki azok a sunyi, sötétben bujkáló provokátorok, akik így akarták megalázni a keresztény érzelmű magyar polgárokat.

Az eset nagy felháborodást keltett a jóérzésű emberekben, mert bár Európa nyugati felén előfordulnak durva, keresztényellenes megnyilvánulások, hazánkban nem jellemző ez a fajta vandalizmus.

A nyomozó hatóság igyekszik az elkövetők nyomára akadni, állítólag egy szemtanú is jelentkezett. Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere elítélte a barbár tettet, és kijelentette, hogy keresztényként támogatja a természeti környezet értékeinek megőrzése melletti, engedélyezett keresztállítást, és ehhez magánemberként anyagilag is hajlandó hozzájárulni. Menczer Tamás, a választókerület országgyűlési képviselője pedig megígérte, hogy mindent elkövet egy új kereszt felállításáért.

További Vélemény híreink

Elítéli a keresztégetést Nagykovácsi polgármestere

A keresztégetés bűnös cselekménye rámutat arra a hatalmas szellemi távolságra, amely a kereszténygyűlölőket elválasztja a keresztényektől. Eszünkbe juthat gróf Esterházy János, az 1957-ben mártírhalált halt felvidéki magyar politikus, aki 1942-ben, a szlovák parlament képviselőjeként, a nácibarát Tiso vezette szlovák állam törvényhozásában nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló törvényt. A nagykovácsi keresztégetés kapcsán azért gondolhatunk rá, mert tőle származik a mondás: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.”

Akik Nagykovácsiban felgyújtották a kereszténység egyetemes jelképét, azok nem sokban különböznek a náciktól, illetve szélsőbalos megfelelőjüktől, az Antifa-mozgalom erőszakos aktivistáitól, akik nemrég Budapest utcáin garázdálkodtak.

Magyarország kevesebb mint tízmilliós lakosságával, gazdasági súlyával a kisebb országok sorába tartozik. Többségben lévő konzervatív és keresztény szemléletű választópolgárainak köszönhetően jobboldali pártok alkotják a kormányt. Ez a kormányzat az ország mély gyökerű történelmi és kulturális hagyományainak megfelelően ma elkötelezett keresztény- és békepárti politikát folytat, ami a nyugati balliberális felfogással sok tekintetben szembemegy. Fizikai adottságait tekintve hazánk bár kicsinek számít, de talán nem túlzás, hogy szellemi nagyhatalom.

Köztársasági elnökünk vatikáni látogatása, a katolikus egyházfőhöz fűződő, egyre erősödő kapcsolataink is jól tükrözik hazánk keresztény elkötelezettségét, azt a határozott irányt, amely felé haladni szeretnénk, s amelyről Európa nagy része már letért. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök a tihanyi Tranzit fesztiválon kijelentette, hogy „Magyarnak lenni egy küldetés, valószínűleg a világ egyik legszebb küldetése”, akkor ezen egyfajta keresztény küldetést is értett, hiszen jobboldali-konzervatív felfogásunkról is beszélt, amely szerint az egyénnél fontosabb a család, a haza, az Isten és a vele való kapcsolat.

További Vélemény híreink

Keresztet égettek Szent István napján, egymásnak estek a lakók

Igen, keresztény országban élünk, és büszkék vagyunk ősi keresztény-keresztyén hitünkre, meggyőződésünkre. Miközben örömmel és szeretettel tekintettünk az égre augusztus 20-án este, és csodáltuk a sötét égbolton tündöklő, drónok fehér fényeiből építkező hatalmas keresztet, szerencsére nem tudtuk, hogy az ünnep előestéjén elvetemült emberek keresztet égettek Nagykovácsiban.

Sajnos látnunk kellett azt is, hogy

a balliberális sajtó egy része úgy tett, mintha nem értené a magyar történelem eseményeit a zenével, tűzijátékkal, fényfestéssel, kihangosított magyarázatokkal illusztrált műsora zárásaként magasba küldött fénylő keresztnek a szimbolikáját.

A Telex a Mandiner.hu szerint aziránt érdeklődött olvasóinál, hogy szerintük ez vajon mit jelenthet. Tényleg nagy rejtély lehet ez egy baloldali orgánum szerkesztőinek, akik olyan országban tevékenykednek, ahol az államalapító király már ezer éve Szűz Mária oltalmába ajánlotta hazáját. Mintha Magyarországon még nem láttak volna templomot, magyar címert, Szent Koronát, útszéli keresztet.

A nagykovácsi vandálok bezzeg láttak. Fel is másztak a Nagy-Szénás tetejére, és felgyújtották a környék büszkeségét. Ha az volt a szándékuk, hogy demonstrálják a gonosz erejét, akkor nagyon melléfogtak. Otromba tettükkel ugyanis csak tovább erősítették a keresztény magyarok hitét és abbéli meggyőződését, hogy a szeretet hatalmát legfeljebb megkérdőjelezni lehet, de megtörni nem.

A szerző író, újságíró

Borítókép: A Nagy-Szénás csúcsán lévő, augusztus 20-án felgyújtott fakereszt (Fotó: Magyar Nemzet)