A volt német kancellár, Gerhard Schröder interjút adott a Berliner Zeitungnak, s amit abban az interjúban elmond, végre lerántja a leplet az orosz–ukrán háború hátteréről. Ez az interjú a legfontosabb interjú az elmúlt két évben. Ebből az interjúból kiderül, ki miért felelős valójában, s ki is vívja itt proxyháborúját ki ellen.
Persze most majd az lesz a vezérfonal, hogy Schröder Putyin embere, és az orosz narratívát közvetíti.
Tény: Schröder kancellársága után beült egy orosz gázipari cég igazgatótanácsába, ezen eleget élcelődtünk mi magunk is, főleg, amikor a „haladó” (tehát az idióta és gazember és gátlástalan) világ a magyar miniszterelnököt vádolta és vádolja naponta „oroszbarátsággal”.
Ám Schröder éppen azért hiteles ebben az interjúban, mert részese volt a 2022. márciusi eseményeknek, mert őt kérték fel közvetítőnek.
S akkor lássuk mindenekelőtt, hogy mit is árul el a volt német kancellár:
„A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – állítja Gerhard Schröder volt német kancellár a Berliner Zeitungnak adott, a Bennfentes.net által szombaton közölt nagyinterjúban. […] Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: »Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország«. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, »mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy.« »Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát« – fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyegeti Európát senki; »ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd«. Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta. »Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, ezt nem tagadom« – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés. […] Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük. Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek. »Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat« – mondta. Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. »Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről« – jelezte. Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet nyomni.”
