Százöt évvel ezelőtt, 1918. október 31-én néhány szélsőséges baloldali anarchista fegyveres rátört gróf Tisza István volt miniszterelnökre, akit – saját otthonában, felesége szeme láttára – rövid szóváltás után lelőttek. A felháborító gyilkosság, valamint a pár nappal korábbi „lánchídi csata” voltak a nyitó eseményei az úgynevezett őszirózsás forradalomnak.
A Magyarország történeti kronológiája című négykötetes kézikönyv (Budapest, 1983) harmadik kötetében a Tisza-gyilkosságról mindössze ennyi szerepel: „Tisza István gr. volt miniszterelnököt ismeretlen fegyveres katonák budapesti lakásán agyonlövik.” A marxista történészek elhallgatták, de ma már tudjuk: a fegyveresek nem voltak ismeretlenek. Azt is tudjuk, hogy a merényletet gondosan megtervezték, majd terrorista módszerekkel kivitelezték. A szálak Károlyi Mihály pártjához, illetve a katonatanácshoz, vagyis Károlyi szűkebb környezetéhez vezettek.
Az ismert történeti adatok alapján a gyilkosság és annak előkészítése jól rekonstruálható. Október 31-én délelőtt a szervezkedők megbeszélést tartottak, majd 17 óra tájban a beszervezett embereket az Astoriába rendelték. Itt voltak a Károlyi-pártnak, illetve a Károlyi elnökletével október 24-én megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak a helyiségei. A résztvevők Kéri Pál újságíró (Károlyi titkára) szobájában gyűltek össze, ahol Kéri megkérdezte tőlük: ki fogja Tisza Istvánt lelőni? Pogány József kommunista újságíró ezt magára vállalta. Kéri kiosztotta a szerepeket, majd valamennyien lementek a Magyar utcába, ahol két katonai autó várt rájuk az előkészített fegyverekkel. Öt-öt egyenruhás fegyveres indult ekkor Tisza István lakhelyére, a zuglói Hermina út 35. (ma 45.) szám alatti Roheim-villához.
Az épületbe behatoló hívatlan jövevényektől Tisza megkérdezte, hogy kit keresnek. Egyikük azt felelte: gróf Tisza Istvánt. Tisza hátratett jobbjában pisztolyt tartott, ezért rákiáltottak, hogy tegye le a fegyvert. A gróf ezt egy mellette lévő állványra helyezte, és megkérdezte, mit akarnak. Pogány azt mondta, hogy felelősnek tartják sok ember vágóhídra hurcolásáért. Tisza ezt tagadta, miközben a fegyverek rászegeződtek. Mellette állt felesége és unokahúga, akiket Dobó igyekezett eltolni Tisza mellől, de ők ellenszegültek. Tisza ekkor előreugrott és megpróbálta lenyomni az egyik fegyver csövét, de Pogány tüzelt, majd Horváth-Sanovits is lőtt. Tisza István összeroskadt. A gyilkosok ezután még leadtak egy-két újabb lövést, majd autóikhoz futottak, és visszamentek az Astoriához. Gróf Tisza István, akit három lövéssel terítettek le, rövid haláltusát követően életét veszítette.
