A pusztító konfliktusok tervezői – hisz a háború kezdete sosem a katonák, fegyverek összecsapásától datálódik – egyáltalán nem foglalkoznak az emberi sorsok alakulásával. Ahogy nem érdekli őket alattvalóik véleménye sem arról, hogy legyen-e a háború, vagy talán mégsem. 

Ha a magukat – persze tévedésből – politikusoknak nevező, egyébként valójában paprikajancsik háborúst játszanak az emberek kontójára, érdemes kicsit elemezni a német katonapolitikai narratívát, mivel egy nem jelentéktelen apróság ismét elkerülte a német kormánytagok figyelmét. Történetesen, hogy a NATO nem egyenlő Németországgal. Vagyis az, hogy a német vezetés miként próbálja háborús ijesztgetéssel a napok óta tiltakozó, jogosan elégedetlen népét visszakényszeríteni az utcáról lakásukba, az nem NATO-kompatibilis. A NATO ez idő szerint 31 ország katonai védelmi szövetsége, amiből következik, hogy akkor lehet összecsapás Oroszország és a NATO között, ha a Kreml vezetése támadást indít mondjuk a Suwalki-folyosó irányából. Ha konkrétan felmerült ilyen információ az orosz előkészületekről, a tényekkel együtt tételesen közzé kell tenni a NATO-tagországok illetékeseinél. Vagyis nekünk, a közvéleménynek. Amennyiben szó sincs ilyenről, amit viszont az orosz vezetés többször deklarált, a NATO – alapokmányából adódóan – támadólag nem léphet föl, nem provokálhat összecsapást.

Akkor pedig mi a háttere a német kijelentésnek? Semmiképpen nem a realitás. A történelemben volt már német részről hangzatos kijelentés, amely a Kelet elfoglalásáról és „árjákkal” történő betelepítéséről szónokolt, de csak azt követően, hogy 1939-ben a német gazdaság prosperált és a haderő készen állt, hogy kirobbantsa a második világégést. Cinikusan mondhatnánk, hogy 

Ráadásul a korábbi években felhalmozott tartalékokat eme urak és hölgyek a migránsokra és Ukrajnára költötték. Ma pedig üres a kassza a német költségvetésben, ahogy üresek a laktanyák a harceszközöket tekintve. Annyira amortizálódott a háborúhoz szükséges objektív feltételrendszere, hogy aki ilyen háttérrel harcba kívánja vinni nemzetét, az nem beszámítható…

Vagy nagyon is tudják, mi a feladatuk, amit a migrációs inváziót is gerjesztő háttérerőktől kaptak. 

 Németország csak ezt követően válna az enyészet tárgyává. Az Egyesült Államok, valamint az ellenségnek kikiáltott Oroszország maradna életképes, hiszen történelmi ténnyé vált, hogy az ukránok NATO-fegyverekkel sem voltak képesek megszorítani az orosz medvét. Sőt mi több, újból nagyhatalmi pozícióba kormányozták ezzel a normalitást teljesen nélkülöző fegyveres konfliktus kiprovokálásával.

A fent jelzett módon bekövetkező pusztítás és sorrendisége nem fikció, hanem nagyon is tényszerű helyzetkép és persze következmény egy esetleges európai háború esetén. Ezt tudják Berlinben is. Miről álmodoznak, fenyegetőznek hát, és miért rémisztgetik a lakosságot? 

 Ezen hozzáállás Németországot – és persze Európát – nem háborús harctérré, hanem a gazdasági együttműködésből adódóan ismét virágzó országgá, illetve kontinenssé tenné.

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke

Borítókép: Német csapatok beszállása egy A400M típusú katonai teherszállító repülőgépbe az észak-németországi Wunstorf légibázison 2023. december 15-én (Fotó: Ronny Hartmann/AFP)