idezojelek

Vészjósló NATO-hadgyakorlat Putyin hátában

Mi lenne, ha mi itt Keleten, a Suwalki-folyosón tervezett hadgyakorlat közvetlen elszenvedői traktorjainkat a harckocsik útjába állítanánk?

Földi László avatarja
Földi László
Cikk kép: undefined

Lars Bern svéd elemző szerint 

a Nyugat addig nem nyugszik, amíg le nem igázza Oroszországot. Ezért kell a NATO, nem pedig országaink védelme érdekében.

Mondták ezt mások is sokszor, tényekkel alátámasztva, amiből viszont az következik, hogy itt az ideje a NATO újragondolásának, mert a végén egy rossz lépés Európa pusztulásához vezethet.

Sok szempontból döbbenetes az a tendencia, amit napjaink­ban megélünk NATO-ügyben. A katonai tömb deklarált céljai többnyire nincsenek köszönőviszonyban a megvalósult gyakorlattal. Védelem? 

Az elmúlt harminc évben láttuk, hogy olyan konfliktusban harcoltak NATO-hadosztályok, amelyeket az USA a külpolitikai érdeke mentén saját maga provokált ki. Mi, európaiak csendesen tűrtük, még kritikát hordozó cikk is alig jelent meg, amikor más földrészeken gyilkoltak a ­NATO-fegyverek.

Látható módon most sem akaródzik élesen tiltakozni azon tendencia ellen, amikor már saját életünk válik harctérré a 2024. január 31-től május 31-ig tartó, az úgynevezett Suwalki-folyosó térségében elindított hadgyakorlatot látva. Harmincegy ország plusz Svédország részvételével vette kezdetét a „békevédelmi” terv. Amiben mintegy kilencvenezer katona – köztük magyarok is –, ötven hadihajó, nyolcvan repülőgép, 133 harckocsi, továbbá több mint ezer harcjármű bevetésével próbálják ki, hogyan lehetne Oroszországot térdre kényszeríteni. A nem is titkolt célt, amit érthetetlen módon nem minősítettek hadititoknak, az ukrajnai vereségtől kétségbeesett dühöt mutató NATO-hadvezetés agyalta ki.

A provokáció háttere, hogy világossá vált: Oroszország közelmúltbeli katonai doktrínájában nem szerepelt Európa megszállása. Egyszerűen azért, mert nem volt meg a gazdasági és katonai képessége, valamint politikai akarata sem az ukrajnai események előtt. No meg Moszkvában is hittek abban, hogy mindenki békét akar Európa földjén. 

Ezt támasztja alá, hogy két évvel ezelőtt Oroszország hadiiparának kapacitása csupán egyharmada volt a mainak. 2022-ben még Ukrajnára is képtelen volt döntő csapást mérni. A mára megnőtt termelési volumen persze lehet riasztó, de ennek hátterében sem orosz hódító szándék húzódik meg. Hanem leginkább az, hogy az embargó alá került orosz gazdaság csak azért nem omlott össze, mert állami beruházásokkal foltozták be a nyugati beruházók által telepített gyárak leállását. Ezek között az egyik megoldás a hadiipari termelésre való átállás volt. A másik nyilvánvaló ok, ami Oroszországot fegyverek gyártására ösztönzi, szintén Ukrajna, ahol az orosz páncélosoknak nem ukrán, hanem NATO-tankokkal és -harceszközökkel kellett szembenézniük.

A mostani NATO-hadgyakorlat pedig végképp stratégiaváltásra kényszerítheti a Kreml vezetését, hisz ennél nyíltabb fenyegetés nemigen volt Európa legutóbbi hetvenéves történelmében. A legrémisztőbb azonban a háttérmenedzsment – a hadiipar, elvetemült politikai vezetők és persze a pénz, a bankok részvényeseinek világa – agyában megfogant és már meg is szellőztetett újabb terv, az úgynevezett Schengen-folyosóra való áttérés ötlete. 

Magyarra fordítva: a terv lényege, hogy Európán belül a különböző NATO-hadosztályok szabadon mozoghassanak a tagországok között. (Ha mondjuk valahol olyan kormány alakul, ami nem tetszik bizonyos politikai érdekköröknek – viszont döntő befolyással bírnak a katonai tömb működésére –, egyszerűen ­NATO-erők bevetésével „menthetik meg” a demokráciát. Persze a kákán is csomót keresők ezt akár katonai puccsnak is nevezhetnék.) Legnagyobb sajnálatukra eme sandaság megvalósulását jelenleg bürokratikus akadályok nehezítik, hisz a NATO-tagországok saját alkotmányos kötelezettségeikből adódóan nem adhatnak szabad áthaladást külföldi haderőknek előzetes egyeztetés nélkül. Mire ez a sok papírmunka? – vonják kérdőre a nemzetek szuverenitását fölöslegesnek tartók a létező gyakorlatot.

Európa békéjének és fejlődésének komoly akadályát azok jelentik, akik még a katonai szervezetet is képesek sanda céljaikra felhasználni. Természetesen nem vezérkari tisztekről van szó, és nem a hivatásos katonák jó szándékát kérdőjelezzük meg. Ők parancsot teljesítenek, és vállalják, hogy elsőként halnak majd meg az oroszok elleni háborúban. A civilek csak utánuk következnek. 

Ezzel az apokaliptikus képpel ugyanakkor az a probléma, hogy egy ilyen összecsapás során mindenki és minden elpusztul majd. Ez nem háború lesz, hanem gyors, pontos és soha nem látott mészárlás. Cinikusan még azt is hozzátehetnénk, hogy erős, hatékony megoldás azok számára, akik a világ lakosságát ötszázmillióra kívánják karcsúsítani. Talán inkább nekik kellene más világot keresniük, ha nem bírnak együtt létezni Isten teremtményeivel.

Mit lehet tenni a luxusóvóhelyeken bujkáló és agyaló ármánykodók újabb kísérletével szemben? Nyilvánvaló, hogy ezen cikk felszólítására a NATO – nem meglepő módon – nem kezd reformprogram kidolgozásába. Még akkor sem, ha sokan mások, ahogy tették a múltban és teszik most is, érvekkel agitálnak egy valóban elfogadható doktrína mellett, valamint a brüsszeli központú katonai szövetség jelenlegi működési stratégiája ellen. 

A leglátványosabb lépés az lehetne, ha mi itt Keleten, a Suwalki-folyosón tervezett hadgyakorlat közvetlen elszenvedői traktorjainkat a harckocsik útjába állítanánk. Ahogy Nyugat-Európában egyre több helyen az emberek úgy gondolják, ez a módja a kormányaik észre térítésének.

 Érdekes lenne a NATO-héják reakciója egy ilyen felállás esetén, mivel arra is választ kapnának, hogy „tudjuk, merjük, tesszük” a dolgunkat, amikor az életünkről és annak védelméről van szó.

Akik pedig azt hiszik, hogy ők irányítják a fegyverek csövét a célpontok felé, villámgyorsan szembesülnének azzal a ténnyel, hogy a végrehajtó állomány – a katonák – a traktorosokkal legfeljebb szópárbajban, nem pedig tettleges megoldásban bizonygatnák eltökéltségüket a pillanatnyilag éppen félreértett békeoffenzíva körül. Amíg el nem felejtjük, a végső megoldáshoz szükségünk lesz az orosz traktorosok támogatására is a „biztos, ami biztos” elv alapján.

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke

Borítókép: NATO-hadgyakorlat – illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A valóság a patrióta erőket segíti

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Légy önmagad, Európa!

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Az öngólok Európa-bajnoksága

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Új Európa Mbappétól és társaitól

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.