Bár a kormánnyal kevésbé szimpatizáló közgazdászok szerint idén is nagyjából lőttek a gazdasági növekedésnek, a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint az Európai Bizottság szakértői szerint 2024-ben már bővülésbe vált a magyar gazdaság a tavalyi visszaesés után. Mielőtt a kilábalás sebességéről értekeznénk, érdemes a kiindulópontra pillantani. Tavaly 0,8 százalékkal csökkent a GDP a 2022-es évihez képest, a recesszióban azonban sok minden benne van. A külső környezeti gyengélkedés – Magyarország nyugat-európai partnerei is kidőltek –, továbbá az is, hogy nem kaptuk meg az uniós pénzeket. Halkan jegyzem meg,
összességében az Európai Bizottságnak többévnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is öt százalékkal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5 százalékos uniós átlaggal. Mi lett volna akkor, ha még idejében megkapjuk azt a több ezer milliárdnyi forintot Brüsszelből?
Tudniillik Magyarország sem a helyreállítási alap pénzeit, sem pedig az új, közösségi költségvetési ciklus forrásait nem kapta meg. Közben a 2023-as esztendőt gazdasági értelemben, amelyet ráadásul mindannyian éreztünk, tönkrevágta az inflációs csúcs, valamint az is, hogy a drasztikusan emelkedő kamatszint mellett a finanszírozás jelentősen megdrágult, így padlót fogott a hazai hitelpiac. Innen szép nyerni? A kérdés jogos, a válasz azonban nem egyszerű.
Gazdasági kilábalásunk sebessége várhatóan elmarad a korábban remélttől a 2023-ról áthúzódó hatás és a gyenge külső konjunktúra miatt. Emellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.
Ugyanakkor az infláció mértéke jelentősen mérséklődik 2024-ben, és ezzel párhuzamosan a jegybanki alapkamat is tovább csökken. Amennyiben félretesszük az ellenzéki közgazdászok vélekedéseit, akik leginkább ellendrukkerek, a pénzpiaci szakértők előrejelzéseiből az bontakozik ki, hogy a korábban kalkulált több mint három százalékkal szemben már csak kétszázalékos GDP-bővülést várnak az idei évre az elemzők, míg jövőre a gazdasági növekedés mértéke meghaladhatja a három százalékot.
A magyarországi gazdasági kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az élénkülő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti: a hitelkereslet éles felfutására továbbra sem lehet számítani, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez.
Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, vagyis az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.
Kifejezetten jó hír az is, hogy
míg az Európai Bizottság rontotta az EU gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, addig a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja. De örülhetünk az OECD országtanulmányának is. Ugyanis Párizsból azt jósolják, hogy 2024-től a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony lesz. Az OECD konkrétan azzal számol, hogy 2024-ben 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 2,8 százalékos lehet a GDP-bővülés üteme.
A jelentés elismerően szól a magyar munkaerőpiacról, amely a koronavírus-válsággal és az energiasokkal szemben is ellenállónak bizonyult. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban továbbra is 4,7 millió fő körül alakult, a munkanélküliség uniós összehasonlításban is a legalacsonyabbak közé tartozik, januárban például 4,6 százalékon állt a magyar mutató.
A 2024-es magyar országtanulmány kiemelten kezeli a zöldátmenetet, amely összhangban van a magyar kormány törekvéseivel. S végezetül tegyük közzé a siránkozóknak azt is, hogy a nagyszámú feldolgozóipari FDI-beruházás (külföldi működő tőke) az ágazat zöldtechnológiákra való átállásához is jelentősen hozzájárul. Külpiacaink „szenvedése” némiképpen visszafoghatja az exportot, de a belső gazdasági folyamatok ellentételezhetik ezt a helyzetet.
Megszorításokkal azonban nem kell számolni, legfeljebb a költségvetés kiadási oldalának moderálásával.
Summa summarum: ha nem leszünk is a három-négy százalékos gyarapodási ütem közelében, attól még nem kell leírni a bővülési lehetőségeket, tekintettel arra, hogy Nyugatról is azt jósolják: a növekedésé lesz a jövő. Akarom mondani: a jövő év.
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
