Élő közvetítés
Spanyolország
ÉLŐ
Anglia

idezojelek

Nyugatról is növekedést jósolnak

A magyar gazdaságot az idei uniós rangsor élmezőnyébe várja az Európai Bizottság.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Bár a kormánnyal kevésbé szimpatizáló közgazdászok szerint idén is nagyjából lőttek a gazdasági növekedésnek, a párizsi székhelyű OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), valamint az Európai Bizottság szakértői szerint 2024-ben már bővülésbe vált a magyar gazdaság a tavalyi visszaesés után. Mielőtt a kilábalás sebességéről értekeznénk, érdemes a kiindulópontra pillantani. Tavaly 0,8 százalékkal csökkent a GDP a 2022-es évihez képest, a recesszióban azonban sok minden benne van. A külső környezeti gyengélkedés – Magyarország nyugat-európai partnerei is kidőltek –, továbbá az is, hogy nem kaptuk meg az ­uniós pénzeket. Halkan jegyzem meg,

 összességében az Európai Bizottságnak többévnyi politikai időhúzással sem sikerült visszavetni a magyar gazdaságot, a blokkolt források ellenére is öt százalékkal haladjuk meg a járvány előtti teljesítményt, szemben a 3,5 százalékos uniós átlaggal. Mi lett volna akkor, ha még idejében megkapjuk azt a több ezer mil­liárdnyi forintot Brüsszelből?

Tudniillik Magyarország sem a helyreállítási alap pénzeit, sem pedig az új, közösségi költségvetési ciklus forrásait nem kapta meg. Közben a 2023-as esztendőt gazdasági értelemben, amelyet ráadásul mindannyian éreztünk, tönkrevágta az inflációs csúcs, valamint az is, hogy a drasztikusan emelkedő kamatszint mellett a finanszírozás jelentősen megdrágult, így padlót fogott a hazai hitelpiac. Innen szép nyerni? A kérdés jogos, a válasz azonban nem egyszerű. 

Gazdasági kilábalásunk sebessége várhatóan elmarad a korábban remélttől a 2023-ról áthúzódó hatás és a gyenge külső konjunktúra miatt. Emellett a globális gazdaság fellendülésének késlekedése is hátráltathatja a bővülést: a Magyarországon működő vállalatok így nem vagy csak nehezebben tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.

Ugyanakkor az infláció mértéke jelentősen mérséklődik 2024-ben, és ezzel párhuzamosan a jegybanki alapkamat is tovább csökken. Amennyiben félretesszük az ellenzéki közgazdászok vélekedéseit, akik leginkább ellendrukkerek, a pénzpiaci szakértők előrejelzéseiből az bontakozik ki, hogy a korábban kalkulált több mint három százalékkal szemben már csak kétszázalékos GDP-bővülést várnak az idei évre az elemzők, míg jövőre a gazdasági növekedés mértéke meghaladhatja a három százalékot.
 

A magyarországi gazdasági kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az élénkülő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti: a hitelkereslet éles felfutására továbbra sem lehet számítani, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez.

 Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, vagyis az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.

Kifejezetten jó hír az is, hogy 

míg az Európai Bizottság rontotta az EU gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, addig a magyar gazdaságot továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyébe várja. De örülhetünk az OECD országtanulmányának is. Ugyanis Párizsból azt jósolják, hogy 2024-től a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony lesz. Az OECD konkrétan azzal számol, hogy 2024-ben 2,4 százalékos, 2025-ben pedig 2,8 százalékos lehet a GDP-bővülés üteme. 

A jelentés elismerően szól a magyar munkaerőpiacról, amely a koronavírus-válsággal és az energiasokkal szemben is ellenállónak bizonyult. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban továbbra is 4,7 millió fő körül alakult, a munkanélküliség uniós összehasonlításban is a legalacsonyabbak közé tartozik, január­ban például 4,6 százalékon állt a magyar mutató.

A 2024-es magyar országtanulmány kiemelten kezeli a zöld­átmenetet, amely összhangban van a magyar kormány törekvéseivel. S végezetül tegyük közzé a siránkozóknak azt is, hogy a nagyszámú feldolgozóipari FDI-beruházás (külföldi működő tőke) az ágazat zöldtechnológiákra való átállásához is jelentősen hozzájárul. Külpiacaink „szenvedése” némiképpen visszafoghatja az exportot, de a belső gazdasági folyamatok ellentételezhetik ezt a helyzetet. 

Megszorításokkal azonban nem kell számolni, legfeljebb a költségvetés kiadási oldalának moderálásával.

Summa summarum: ha nem leszünk is a három-négy százalékos gyarapodási ütem közelében, attól még nem kell leírni a bővülési lehetőségeket, tekintettel arra, hogy Nyugatról is azt jósolják: a növekedésé lesz a jövő. Akarom mondani: a jövő év. 

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borítókép: Az épülő BMW-gyár Debrecenben. A BMW Group 400 hektárnyi területen építi fel az autógyárat, amely évente mintegy 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. A mintegy 400 milliárd forintos beruházással több mint ezer új munkahely jön létre a városban (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Óceán, amely összeköt

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Üdvözlet Orwell állatfarmján!

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Pánikba estek a balliberális oldalon

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Aki tagadja a valóságot: elbukik (2. rész)

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.