A magyar–amerikai barátságnak nagy múltja van, és Florida talán a „legmagyarabb állam” az óceán innenső partján. Nemcsak azért, mert magyar szabadságharcosok és antikommunista hősök jártak és éltek itt, hanem azért is, mert Magyarország legjobb amerikai barátja, Donald J. Trump, az Egyesült Államok előző és következő elnöke ma is itt lakik. A konzervatív gondolat itt valós politikává érett. Olyan tettekké, amelyek a választók, a gyerekek és a családok javát szolgálják.
Ahogyan nálunk, Magyarországon is: rend van, szabadság és biztonság. Hiszünk Isten teremtésének rendjében, hiszünk abban, hogy az emberek szabadon dolgozhatnak és vállalkozhatnak, a nemzetek pedig büszkék lehetnek történelmükre, megvédhetik szuverenitásukat. Ragaszkodunk gyermekeink biztonságához az országainkon belül, a külső veszélyek ellen pedig garantáljuk az erős határokat.
De vissza az alapokhoz: mi az, ami konzervatívvá tesz minket? Ahogy Russell Kirk, az amerikai konzervatív reneszánsz atyja mondta egykor:
A konzervatívok tudják, hogy a jelenkor emberei törpék, akik óriások vállán állnak, és csak azért képesek messzebbre látni, mint elődeink, mert azok, akik előttünk jártak, valódi gigászok voltak.
Ez az oka annak, hogy a konzervatívok hamarabb felismerik a veszélyeket, és működő megoldásokat találnak elhárításukra. Nagy múltra és mélyen gyökerező kultúrára támaszkodunk, amelyet hősök, nagyanyáink és nagyapáink hoztak létre.
Nyilvánvaló, hogy az amerikai és az európai konzervatívok előtt álló kihívások mélyen összefüggenek. Vállvetve küzdünk a woke zsarnoksága, a kriptoszocialista mesterterv és az új generációs marxizmus elleni harcban. A Gonosz Birodalma helyébe egy Gonosz Hálózat lépett, amely hazugságok hálóját szövi szerte a világon. A nemzetközi baloldal átvette az irányítást a tudományos élet, a média és a nemzetközi szervezetek felett az intézményeket megszálló, álnok „hosszú menetelésével”.
A marxisták célja mindig is az volt, hogy a Nyugat társadalmainak stratégiai potenciálját aláássák. Megingatnák a civilizációs önbecsülésünket, megbénítanák a nemzeti védelmet, társadalmi elégedetlenséget szítanának, aláásnák a családot és megbontanák a nemzeti egység minden formáját. „Erőszakos küzdelem” – ez az ő jelszavuk.
Szétzilálnák a társadalom organikus szövetét, és a természetes közösségek lezüllesztésével a nemzetet puszta lakossággá változtatnák, amelynek tagjait semmi sem köti egymáshoz. Európában olyan „keresztény demokráciát” hoztak létre, amelyből hiányzik Krisztus. Egykor az arctalan szürke tömegeket a szocialista államnak akarták alávetni, most a woke-vállalatok próbálnak üres fogyasztókká változtatni bennünket. Az internacionalizmus nem tűnt el, csupán átalakult, és ma globalizmusnak nevezi magát.
Hatalmas a baj, barátaim. A woke demagógjai megmérgezték a nyelvünket és elfoglalták az intézményeinket. Hadd szemléltessem ezt néhány példával: a szivárvány egykoron az Isten és az ember közötti szövetség szimbóluma volt, de a woke-szekta az agymosás jelképét csinálta belőle. A mi kultúránkban a család a legintimebb és legszentebb emberi közösség, amely bibliai örökségünkön alapul. Nézzék meg, mit művelnek az összetartozás legmélyebb spirituális formájával! A baloldal posztmodern „családja” nem több, mint egy marxista társbérlet. A magyar alaptörvény ezért rögzíti a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként, a családot pedig együttélésünk legfontosabb kerete és a nemzet fennmaradásának alapjaként.
A woke-szekta a nyelvet is arra használja, hogy megmérgezze az elménket, és permanens polgárháborút szabadítson egész civilizációnkra. Ez az elmebaj régóta fertőz Washingtonban, de az európai baloldal is ugyanezt a ragályos ideológiát dajkálja a brüsszeli mocsárban. E mocsár három veszély forrása, amelyek mindegyike halálos sebet ejthet civilizációnkon, de együttesen a csapások olyan katasztrofális összefonódását alkotják, amely nagyon hirtelen eredményezhet igen viharos bukást.
Az iskolákat és óvodákat szerte Nyugaton elárasztotta a genderőrület, amelynek célja a gyerekek összezavarása és a család megbontása. Bizony, ezért védi – a liberálisok szörnyülködésére való tekintet nélkül – a magyar alkotmány a gyermekek születéskori nemének megfelelő önazonossághoz fűződő jogát. Az alaptörvény azt is kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.
A kritikai fajelmélet és a cancel culture azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok tudatából eltöröljék a történelmi emlékezetet, amely a nemzeti lét keretét alkotja. El akarják tüntetni azoknak az óriásoknak az emlékét is, akiknek a vállán állunk. Éppen ezért a magyar alkotmány azt hangsúlyozza, hogy büszkék vagyunk elődeinkre, akik a haza fennmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért harcoltak.
Tudatában vagyunk a kereszténység nemzetmegtartó szerepének, és elkötelezzük magunkat örökségünk ápolása és megőrzése mellett.
A történelmi öntudat kötelékeinek megbontása közvetlenül elvezet minket a második halálos veszélyhez, amellyel szembe kell néznünk: a tömeges illegális migrációhoz. Bárki – aki a középiskolai történelemórán akár csak hézagosan is odafigyelt – tisztában lehet azzal, hogy a tömeges migráció nem új keletű, és nem is kizárólag nyugati probléma. A nagy népvándorlások mindig is beláthatatlan, civilizációromboló következményekkel jártak az őshonos kultúrákra és népekre nézve, bárhol és bármikor is történtek. Ezért alkotmányunk iránymutató gondolata, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, és „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”.
A woke-kultusz és a nagy népáradat végzetes veszélyeket hordoz magában. Mint a lassan ható mérgek, egyenként célozzák meg a nyugati nemzetek politikai berendezkedésének létfontosságú elemeit, és végül a rendszer összeomlását eredményezik, ha nem találunk időben ellenszert.
Azzal azonban, hogy a woke átvette a külpolitika irányítását, a harmadik veszély is hátborzongatóan közvetlenné vált. Észrevették, hogy az ukrajnai háború lett a mocsárlakók legfontosabb programpontja? Nem érdekli őket, hogy emberek százezrei halnak meg, hogy az önök adójából százmilliárdokat pazarolnak el. Még több háborút követelnek.
Egyedül Donald Trump és Orbán Viktor látja világosan, hogy a folyamatos eszkaláció nagyon hirtelen és pusztító véghez vezethet – ezért is sürgetnek tűzszünetet és tárgyalásokat. Ukrajnának békére van szüksége, ahogy Európának, sőt az egész világnak is. A békés erő koncepciójának megvalósítása lehet a megoldás, de most nincs erős vezető a Fehér Házban, és ezt a tényt az agresszorok kihasználják.
Most, hogy három oldalról tűz vesz körül bennünket – a nyílt társadalom, a woke-szekta és az atomkatasztrófával fenyegető, egyre súlyosbodó katonai konfliktus –, sürgősen meg kell találnunk a kiutat. A magyar receptet így tudom összefoglalni: nem a migrációra! Nem a genderagymosásra! Nem a háborúra!
Közeleg azonban a számvetés ideje, hiszen 2024 választási szuperév. Önök novemberben történelmük legmeghatározóbb választásán fognak szavazni, mi, európaiak pedig júniusban nézünk szembe a legnagyobb próbatételünkkel.
Az ellenfelünk mindkét választáson a mélyállam és a mocsár. Nincs sok értelme különbséget tenni e jelenség brüsszeli és washingtoni megjelenési formája között. Itt – akárcsak Európában – a baloldal által megszállt föderális központok civilizációs válságunk elmélyítésére törekszenek, és a három halálos veszedelem: a tömeges migráció, a genderőrület és a háború szítása mellett tették le a voksuk.
Ugyanazzal a szörnyszülöttel szállnak szembe önök is, mi is. Donald Trump és Orbán Viktor ugyanazt a harcot vívja. Együtt ostrom alá vehetjük a Woke Birodalom ideológiai erődítményeit, és szétzúzhatjuk a hatalmuk központjait.
Ezért vagyok itt, önökkel, és ezért tartjuk meg a CPAC Hungaryt még ebben a hónapban Budapesten. Utóbbit a „woke-talanítás” konferenciájának nevezzük, amely olyan férfiak és nők konferenciája lesz, mint önök, akik itt vannak a közönség soraiban. Dinamikusak, okosak, akik a történelmünk és kultúránk talaján állnak. A legkiválóbb előadókat várjuk Amerikából, Európából és a világ minden tájáról.
Együtt lecsapoljuk a mocsarat Brüsszelben és Washingtonban. A mocsárlakókat pedig felelősségre vonjuk, leleplezzük bűneiket, és örökre véget vetünk hatalmuknak Amerika és Európa népei felett.
Tegyük újra naggyá Amerikát, tegyük újra naggyá Európát, tegyük újra épelméjűvé a világot! Isten áldja meg mindannyiunkat az előttünk álló harcban! Előre, hódítsuk meg Brüsszelt és Washingtont!
(Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója beszédének szerkesztett változata, amely 2024. április 14-én Tampa Bayben, a Fiatal Republikánusok Országos Szövetségének kongresszusán hangzott el.)
