Ellenben a hangosítás, az utaztatás, a szervezés súlyos százmilliókat emészt fel, amire ugyanúgy és ugyanott gyűlnek a mikroadományoknak hazudott összegek, mint Karácsony 99 mozgalma esetében.

Elképesztő figurák tűnnek fel rendre a celebforradalmár környezetében és a rendezvényein, olyanoknak lapogatja széles vigyorral a hátát, akikkel tisztességes jobboldali ember egy légtérben sem tartózkodik szívesen. Mondhat erről is, amit csak akar, de kizárt, hogy ezeket a globalista kormányellenes figurákat most látta először. Inkább az a valószínű, hogy módszeresen, évek óta készült az árulásra. Már legaljasabb tettét, az akkor még miniszter feleségével folytatott beszélgetésének rögzítését is azért találta ki, mert már akkor készült aljasságaira. Ha igaz lenne, amit állít, és valóban Varga Judit védelme érdekében készítette volna a felvételt, akkor megbeszélte volna vele. De már csak akkor közölte a tényt, amikor bántalmazásainak palettáját a zsarolással is megtoldotta.

Viselkedésének eddig megismert elemeiből egy olyan ember képe körvonalazódik, aki soha nem tartozott senkihez, semmihez. Tipikus figurája az énség korának, akinek önmaga érdekein kívül semmi más nem létezik. Egyáltalán nem jellemző rá a szekértábor-logika, amivel a magyar politika rákfenéjét írják le néhányan. Neki teljesen mindegy, ki jobboldali, ki balos, ki szuverenista, ki globalista, csak egy dolog számít: mit nyer azon, ha mellé áll, és mit veszít, ha szembefordul vele. Számára nem létezik közösség, legyen szó bármiről, csak én, én, én vagyok a fontos. Jó, ha tudják mostani követői, hogy ők sem közösséget alkotnak, csak biodíszletként szolgálnak egy sértett egó öntelt bosszújához. Mert látszatra ő mindenhez is ért, és mindenkinél jobban tudja mit, hogyan kellene, úgy tesz, mint aki pontosan érzi híveinek szívdobbanását, és állítólag pontosan azt mondja, amit hallani akarnak.

Amikor pedig rákérdeznek arra, mi az álláspontja a háborúval és a migrációval kapcsolatban, akkor szemrebbenés nélkül felmondja a hivatalos kormányálláspontot az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdésének szükségességéről, de a migránskvótát is elítéli, ha arról van szó. Egyébként pedig nagy ívben tesz ezen ügyek bármelyikére. Legyen elég nagyságú a tömeg, amelyik csápol neki, akkor kevesebb gyógyszert kell bevennie. Majd amikor komolyra fordul a dolog, és valóban kormánybuktatásra kell mozgósítani a félrevezetettek szomorú seregét, akkor ő is eltűnik egy gyors kiképzésre, és felvértezik azzal a tudással, ami többször megbukott már, de a sötét erő is fejlődőképes, ne legyen kétségünk. És addig?

Az Orbán-fóbiások serege ugyanis eddig is két jelentősebb táborból tevődött össze, és az egyik a szemkilövetőt ugyanúgy gyűlöli, mint a miniszterelnököt. És akkor a mi Ferink olvasatában jön ez a kis nyikhaj, élére áll azoknak, akiket eddig fáradságot nem kímélve igyekezett meggyőzni arról, hogy nem Gyurcsány a probléma, hanem a gyurcsányozás, és elrabolja az összeset, tönkretéve minden eddig elvégzett munkát. 

Márpedig nagyon úgy tűnik, egyelőre az újellenzéknek sincsen más kovásza, mint az az ostoba hiedelem, hogy mindenért a kormányfő a felelős. Ha rossz jegyet kapott a gyerek, ha megdöglött a liba, ha rossz az időjárás. Miközben Európa egyik vezetője, Franciaország elnöke egy atomháború indokoltságát igyekszik megmagyarázni, Hamburgban ezrek üvöltöznek kalifátust követelve és Allahot éltetve, a dicső Nyugaton pedig a macskával élés előnyeit propagálják a gyermekneveléssel szemben, a mi szedett-vedett ellenzékünk azzal kampányol az európai parlamenti választások előtt negyven nappal, hogy Orbán Viktor mondjon le. Tényleg jobb lenne, ha elmennék frissességfelelősnek a sarki zöldségeshez.