idezojelek

Megnyertük az első negyedévet: újraindítottuk a gazdasági növekedést

A pénzügypolitika célja, hogy hazánk továbbra is export- és beruházásvezérelt maradjon.

Suppan Gergely avatarja
Suppan Gergely
Cikk kép: undefined
Fotó: TippaPatt/Shutterstock

A kormány a vállalásának megfelelően – a családok és a munkahelyek megvédése érdekében – minden feltételt biztosított a gazdasági növekedés újraindulásához. Mint ismeretes, az első negyedévben 0,8 százalékkal bővült a hazai gazdaság a tavalyi negyedik negyedévhez képest, a növekedés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,7 százalékra gyorsult éves összevetésben. 

A gyenge európai gazdasági környezet ellenére ez impozáns teljesítmény, hiszen az unió gazdasága csupán 0,3 százalékkal növekedett az előző negyedévhez, míg 0,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A számunkra meghatározó német gazdaság pedig az egy évvel ezelőttihez képest további 0,2 százalékkal zsugorodott. 

Mindez azt is jelenti, hogy a hazai gazdaság felzárkózása újra gyorsul, sőt az év egészében magasabb fokozatba is kapcsolhat, így a növekedési különbségből eredően a hazai gazdaság fejlettsége akár két százalékponttal közelebb kerülhet az uniós átlaghoz. A 0,8 százalékos negyedéves alapú növekedést kivetítve egy évre, azaz ha ugyanennyivel nő a hazai gazdaság teljesítménye négy negyedéven keresztül, úgy az éves növekedés 3,2 százalék lenne.

Ezek alapján pedig reális az a kormányzati célkitűzés, hogy a növekedés idén elérje a 2,5 százalékos szintet. Mindez abból a szempontból is kiemelkedő jelentőségű, mivel a növekedés és az egyensúly – a növekvő költségvetési bevételeken keresztül – kéz a kézben jár. A gazdaság újraindulásához és magasabb fokozatba kapcsolásához szükséges öt tényezőből az első negyedévben négy már teljesült.

Először is a gazdasági növekedés gyorsulásához jelentős mértékben hozzájárult a fogyasztás élénkülése, amit a holtpontról elmozduló kiskereskedelmi adatok mellett a belföldi vendégéjszakák 11,4 százalékos és a vendéglátás forgalmának hatszázalékos bővülése is alátámaszt. A kiskereskedelmi forgalom tizenhárom havi csökkenést követően januártól már növekedést mutat, az első negyedév során pedig 2,2 százalékos bővülést ért el. 

A fogyasztás növekedése azonban még elmarad attól, amit a reálbérek, valamint a nyugdíjak reálértékének jelentős növekedése lehetővé tennének, ugyanis a reálbérek az év első két hónapjában tíz százalékot meghaladó mértékben nőttek, miközben a háborús infláció összeomlott. A vártnál lényegesen gyorsabb reálbér-növekedés hozzájárulhat a lakosság óvatosságának további oldódásához, így a fogyasztás bővülése a következő negyedévekben tovább gyorsulhat, mivel a fogyasztás helyreállása még a korai szakaszban jár. Ezt támogatja a háztartások pénzügyi vagyonának növekedése is, lehetővé téve egyrészt a nagyobb fogyasztást, valamint a korábbi, járvány és háború által sújtott években elhalasztott fogyasztás pótlását is. A fogyasztás helyreállása emellett kulcsfontosságú a beruházások és a költségvetés bevételeinek helyreállásához is.

A gazdasági növekedés gyorsulását másodsorban a beruházások fokozatos helyreállása is támogathatta, amit az építőipar első két hónapban mért kirobbanóan jó, 9,5 százalékos növekedése is tükröz. 

Az építőipar mind negyedéves, mind éves alapon érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez. A belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások termelésének és beruházásainak helyreállításához részben a javuló belső keresleti kondíciók, illetve az immár alacsonyabb hitelkamatok járulhatnak hozzá. A hitelezési piac élénküléséhez – amely a növekedési tényezők közül a harmadik meghatározó – többek között a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Széchenyi-kártya-program, a bankokkal való megállapodás az önkéntes kamatplafonról és a kockázati felárak átmeneti felfüggesztéséről is vaskosan kivette részét. A növekedés hitellábát fogja tovább erősíteni a következő időszakban az a mintegy 450 milliárd forintnyi uniós keretű Ginop Plusz is, amely a vonatkozó prioritásán keresztül nullaszázalékos hitelt kínál a kkv-k fejlesztéseinek.

Közben a jegybanki kamatszint további mérséklődésével várhatóan a piaci kamatok csökkenése is folytatódhat, ami egyre inkább élénkítő erővel hathat a piaci hitelezési dinamikára is. 

A lakáshitelekre vonatkozó önkéntes kamatplafon a lakossági beruházások élénkítéséhez járulhat hozzá, amelynek már látszanak jelei a lakáshitelezés és a lakáspiaci tranzakciók tavaly év végétől kezdődő és idén látható érdemi javulásában is. Az előbbi kedvező folyamatok elsősorban a lakáshiteleknél eredményeztek fordulatot (mintegy 130 százalékos növekedést) az idei év első hónapjaiban, hozzájárulva a lakáspiaci tranzakciók ötven százalék feletti felpattanásához, egyúttal a pénzügyi szektor, valamint az ingatlanpiaci szolgáltatások kedvező teljesítményéhez. A lakossági beruházásokat az idén induló 108 milliárd forintos otthonfelújítási program is támogatni fogja. Mindez az építőiparra és a hazai építőanyag-gyártókra is kedvező hatással lesz majd.

A potenciális gazdasági növekedés negyedik támasza ezenfelül a munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatottság további növekedése. A kormány célkitűzése, hogy a foglalkoztatottsági ráta a 20–64 éves korosztályban elérje a 85 százalékot a jelenlegi 81 százalék feletti szintről, amivel a világ élvonalába kerülne a hazai gazdaság foglalkoztatottsági szintje. 

A jelenlegi munkapiaci folyamatok kedvezők ebből a szempontból, hiszen a munkaerőpiacra visszatérő gazdaságilag aktívak száma mintegy hatvanezer fővel bővült egy év alatt, ezen belül közel harmincezer fővel nőtt az elhelyezkedő foglalkoztatottak száma. A további előrelépéshez azonban szükséges a még inaktív, közel háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot is megszólítani és aktivizálni. Ezt támogatja a Ginop Plusz program 460 milliárd forintnyi uniós forrása is. A munkaerőpiac bővülése azonban nem csupán a további gazdasági növekedés egyik alappillére, de egyben azt a társadalmi célt is szolgálja, hogy a növekedés inkluzív legyen, vagyis minél többen részesedjenek a növekvő gazdaság eredményeiből.

Az öt feltételből egyedül az export esetében mutatkoznak átmeneti kihívások, amelynek elsődleges oka a külpiacok háború okozta gyengélkedése, különösen a német gazdaság stagnálása. 

A rövid távú nemzetközi kilátások és előrejelzések alapján egyelőre nem számíthatunk az exportkereslet gyors növekedésére, miközben a hazai belső kereslet fokozatos élénkülése az import növekedésében is lecsapódhat majd. Mindezek hatására az év második felében záródik az export és import változása közötti rés, így a külkereskedelmi egyenleg alakulása jóval kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez a korábbi várakozásoktól elmaradva, elsősorban a lassabban helyreálló külső környezet miatt.

A jelenleg előrelátható tényezők alapján azonban az exportpiacainkon a második fél évtől már javulás következhet be, ami egyrészt az EKB várható kamatcsökkentéseinek, másrészt a reálbérek exportpiacainkon is jelentkező pozitív fordulatának köszönhető. Az export középtávon várható bővülését a jelenleg folyamatban levő exportkapacitási bővítések üzembe helyezése is támogathatja, amivel növelhetjük exportpiaci részesedésünket is. Érdemes azonban megjegyezni azt is, hogy a szolgáltatások egyenlegének javulása ugyanakkor folytatódhatott a turizmus robusztus hazai és globális helyreállásának köszönhetően, ami részben támaszt jelent a külső pozíciónak – bár az igazi megoldást az azonnali tűzszünet és béke jelentené.

Összegezve megállapítható, hogy a dinamikus növekedés feltételei közül négyben kedvező folyamatok zajlanak. A kormány célja azonban nem csupán a gazdaság újraindítása, hanem annak magasabb fokozatba kapcsolása, amelyhez a fenti feltételeken túl szükséges a külső kereslet javulása is, ez pedig szükséges lesz a jövő évre kitűzött és azt követően is tartósan megcélzott, négy százalék feletti gazdasági növekedéshez.

A hazai gazdaságpolitika célja, hogy a magyar gazdaság továbbra is export- és beruházásvezérelt maradjon. Mivel a hazai exporton belül magas a jármű- és akkumulátorkivitel, valamint ezek részaránya a jelenleg folyamatban levő ázsiai és európai működőtőke-beruházások során növekedni fog, kulcskérdés, hogy hogyan alakul a globális és elsősorban az európai elektromos autózás a jövőben. Hazánk épp ideális időpontban veszi át az unió soros elnökségét, hiszen így lehetősége nyílik arra, hogy motorja legyen egy átfogó európai elektromos autó stratégia elindításának, egy célzott akcióterv kidolgozásának. Ez fontos pontként tartalmazhatná a kapcsolódó európai szintű infrastruktúrafejlesztést, illetve egy autóvásárlási program támogatását gyártói és vásárlói oldalon egyaránt.

Az export teljesítményének fokozása és az elektromos autózás térnyerésének elősegítése szempontjából is kiemelkedett a kínai elnök, illetve delegációjának sikeres látogatása, hiszen Kína világelső az elektromos autók piacán. 

A kormány meggyőződése, hogy Magyarország az Európa és Kína közötti gazdasági kapcsolatok találkozási pontja, ennek a szerepnek, a kölcsönös kapcsolatnak további erősítésén kell dolgoznunk a következő időszakban – így az uniós elnökség alatt is –, mindez pedig hozzájárul majd a gazdasági növekedésünk magasabb fokozatba kapcsolásához.

A szerző a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Veszélyes a csőcselék gyűlölete

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A valódi szélsőségesek baloldaliak

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Ügynökök, spiclik, egyéb hazaárulók

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Hogyan tovább, Ferencváros?

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.