A kormány a vállalásának megfelelően – a családok és a munkahelyek megvédése érdekében – minden feltételt biztosított a gazdasági növekedés újraindulásához. Mint ismeretes, az első negyedévben 0,8 százalékkal bővült a hazai gazdaság a tavalyi negyedik negyedévhez képest, a növekedés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,7 százalékra gyorsult éves összevetésben.
A gyenge európai gazdasági környezet ellenére ez impozáns teljesítmény, hiszen az unió gazdasága csupán 0,3 százalékkal növekedett az előző negyedévhez, míg 0,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. A számunkra meghatározó német gazdaság pedig az egy évvel ezelőttihez képest további 0,2 százalékkal zsugorodott.
Mindez azt is jelenti, hogy a hazai gazdaság felzárkózása újra gyorsul, sőt az év egészében magasabb fokozatba is kapcsolhat, így a növekedési különbségből eredően a hazai gazdaság fejlettsége akár két százalékponttal közelebb kerülhet az uniós átlaghoz. A 0,8 százalékos negyedéves alapú növekedést kivetítve egy évre, azaz ha ugyanennyivel nő a hazai gazdaság teljesítménye négy negyedéven keresztül, úgy az éves növekedés 3,2 százalék lenne.
Ezek alapján pedig reális az a kormányzati célkitűzés, hogy a növekedés idén elérje a 2,5 százalékos szintet. Mindez abból a szempontból is kiemelkedő jelentőségű, mivel a növekedés és az egyensúly – a növekvő költségvetési bevételeken keresztül – kéz a kézben jár. A gazdaság újraindulásához és magasabb fokozatba kapcsolásához szükséges öt tényezőből az első negyedévben négy már teljesült.
Először is a gazdasági növekedés gyorsulásához jelentős mértékben hozzájárult a fogyasztás élénkülése, amit a holtpontról elmozduló kiskereskedelmi adatok mellett a belföldi vendégéjszakák 11,4 százalékos és a vendéglátás forgalmának hatszázalékos bővülése is alátámaszt. A kiskereskedelmi forgalom tizenhárom havi csökkenést követően januártól már növekedést mutat, az első negyedév során pedig 2,2 százalékos bővülést ért el.
A fogyasztás növekedése azonban még elmarad attól, amit a reálbérek, valamint a nyugdíjak reálértékének jelentős növekedése lehetővé tennének, ugyanis a reálbérek az év első két hónapjában tíz százalékot meghaladó mértékben nőttek, miközben a háborús infláció összeomlott. A vártnál lényegesen gyorsabb reálbér-növekedés hozzájárulhat a lakosság óvatosságának további oldódásához, így a fogyasztás bővülése a következő negyedévekben tovább gyorsulhat, mivel a fogyasztás helyreállása még a korai szakaszban jár. Ezt támogatja a háztartások pénzügyi vagyonának növekedése is, lehetővé téve egyrészt a nagyobb fogyasztást, valamint a korábbi, járvány és háború által sújtott években elhalasztott fogyasztás pótlását is. A fogyasztás helyreállása emellett kulcsfontosságú a beruházások és a költségvetés bevételeinek helyreállásához is.
A gazdasági növekedés gyorsulását másodsorban a beruházások fokozatos helyreállása is támogathatta, amit az építőipar első két hónapban mért kirobbanóan jó, 9,5 százalékos növekedése is tükröz.
Az építőipar mind negyedéves, mind éves alapon érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez. A belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások termelésének és beruházásainak helyreállításához részben a javuló belső keresleti kondíciók, illetve az immár alacsonyabb hitelkamatok járulhatnak hozzá. A hitelezési piac élénküléséhez – amely a növekedési tényezők közül a harmadik meghatározó – többek között a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Széchenyi-kártya-program, a bankokkal való megállapodás az önkéntes kamatplafonról és a kockázati felárak átmeneti felfüggesztéséről is vaskosan kivette részét. A növekedés hitellábát fogja tovább erősíteni a következő időszakban az a mintegy 450 milliárd forintnyi uniós keretű Ginop Plusz is, amely a vonatkozó prioritásán keresztül nullaszázalékos hitelt kínál a kkv-k fejlesztéseinek.
Közben a jegybanki kamatszint további mérséklődésével várhatóan a piaci kamatok csökkenése is folytatódhat, ami egyre inkább élénkítő erővel hathat a piaci hitelezési dinamikára is.
A lakáshitelekre vonatkozó önkéntes kamatplafon a lakossági beruházások élénkítéséhez járulhat hozzá, amelynek már látszanak jelei a lakáshitelezés és a lakáspiaci tranzakciók tavaly év végétől kezdődő és idén látható érdemi javulásában is. Az előbbi kedvező folyamatok elsősorban a lakáshiteleknél eredményeztek fordulatot (mintegy 130 százalékos növekedést) az idei év első hónapjaiban, hozzájárulva a lakáspiaci tranzakciók ötven százalék feletti felpattanásához, egyúttal a pénzügyi szektor, valamint az ingatlanpiaci szolgáltatások kedvező teljesítményéhez. A lakossági beruházásokat az idén induló 108 milliárd forintos otthonfelújítási program is támogatni fogja. Mindez az építőiparra és a hazai építőanyag-gyártókra is kedvező hatással lesz majd.
A potenciális gazdasági növekedés negyedik támasza ezenfelül a munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatottság további növekedése. A kormány célkitűzése, hogy a foglalkoztatottsági ráta a 20–64 éves korosztályban elérje a 85 százalékot a jelenlegi 81 százalék feletti szintről, amivel a világ élvonalába kerülne a hazai gazdaság foglalkoztatottsági szintje.
A jelenlegi munkapiaci folyamatok kedvezők ebből a szempontból, hiszen a munkaerőpiacra visszatérő gazdaságilag aktívak száma mintegy hatvanezer fővel bővült egy év alatt, ezen belül közel harmincezer fővel nőtt az elhelyezkedő foglalkoztatottak száma. A további előrelépéshez azonban szükséges a még inaktív, közel háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalékot is megszólítani és aktivizálni. Ezt támogatja a Ginop Plusz program 460 milliárd forintnyi uniós forrása is. A munkaerőpiac bővülése azonban nem csupán a további gazdasági növekedés egyik alappillére, de egyben azt a társadalmi célt is szolgálja, hogy a növekedés inkluzív legyen, vagyis minél többen részesedjenek a növekvő gazdaság eredményeiből.
Az öt feltételből egyedül az export esetében mutatkoznak átmeneti kihívások, amelynek elsődleges oka a külpiacok háború okozta gyengélkedése, különösen a német gazdaság stagnálása.
A rövid távú nemzetközi kilátások és előrejelzések alapján egyelőre nem számíthatunk az exportkereslet gyors növekedésére, miközben a hazai belső kereslet fokozatos élénkülése az import növekedésében is lecsapódhat majd. Mindezek hatására az év második felében záródik az export és import változása közötti rés, így a külkereskedelmi egyenleg alakulása jóval kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez a korábbi várakozásoktól elmaradva, elsősorban a lassabban helyreálló külső környezet miatt.
