A rotenburgi járásbíróság Marie-Thérèse Kaiser képviselőnőt gyűlöletre uszítás miatt hatezer euróra büntette, mert egy online bejegyzésében az afgánokat csoportos nemi erőszak elkövetőiként általánosította. Mindezt azért, mert a hamburgi szocialista főpolgármester az afgán menekültek egyszerűsített befogadását szorgalmazta, amire Kaiser azt merte írni, hogy „Willkommenskultur felelős a csoportos nemi erőszakért”. Védekezése szerint ő ezzel Peter Tschentscher polgármestert akarta kritizálni, de az alkotmány 5. cikkelye szerint garantált szólásszabadságot szűken értelmező bíró nem hitt neki. Hiába hivatkozott a sajtóban megjelent olyan statisztikákra, miszerint az afgánok átlagon felüli gyakorisággal tűnnek fel szexuális bűncselekmények elkövetői­ként, később a verdeni törvényszék másodfokon is helyben hagyta az ítéletet. Kaiser az ítélet ellen perújrafelvételi kérelmet nyújtott be.

Az AfD ellen általánosan szított boszorkányüldözés jó példája az a takarékpénztár is, amely egy AfD-nek adományt küldő ügyfelének bankszámláját – kanadai példára – fel akarta mondani, de a heves sajtóvisszhangtól megrettenve nyilvános bocsánatkérés keretében visszakozott és nagy kegyesen továbbra is engedélyezi az AfD-nek szóló adományok utalását.

A választási manipulációban készségesen asszisztáló baloldali sajtóban az AfD politikusai ellen már a kémkedés gyanúját is meglebegtették. Az EU parlamenti választáson az AfD listavezetője, a Maximilian Krah elleni sajtókampányban a korrupció gyanúját sejtették, mert a drezdai ügyészség előzetes nyomozati eljárást indított ellene, hogy tisztázzák, hogy az EU parlamenti képviselő Krah kapott-e Kínából pénzt. Az történt ugyanis, hogy a kínai származású, de már német állampolgár asszisztensét, Jian G.-t a szövetségi főügyészség őrizetbe vette, mert azzal gyanúsítják, hogy a kínai titkosszolgálatnak dolgozott és EU-s dokumentumokat továbbított megbízóinak.

A másik AfD-s politikus, aki ellen szintén korrupció gyanújával nyomoz a müncheni főügyészség, a bajor AfD európai parlamenti jelöltje, Petr Bystron, akiről a cseh titkosszolgálat azt állítja, hogy hangfelvételük van arról, hogy Bystron a Putyin egyik bizalmasához, Viktor Medvedcsukhoz kötődő cseh Voice of Europe nevű online magazintól húszezer eurót fogadott el. Ez a magazin több interjút is közölt a két AfD-s képviselővel. Ennek következtében az EU a Voice of Europe mellett betiltotta az „orosz propagandahálózatnak” titulált RIA Novosztyi, Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta médiumokat is. Az orosz RT.de és Szputnyik korábbi betiltása után mindezeket a sajtóorgánumokat Németországban zárlat alá helyezték, és azok csak VPN-szolgáltatókon keresztül érhetők el. Retorzióként az oroszok bezáratták a Deutsche Welle moszkvai irodáját.

A Cum-Ex-ügyekben az ügyésznő a WDR-Investigativ tévériportjában ezt mondta: „A sok pénzzel és jó kapcsolatokkal rendelkező elkövetők egy gyenge igazságszolgáltatással kerülnek szembe, és egyszerűen kivásárolhatják magukat ezekből az eljárásokból.” A német Btk. alapján a büntetőeljárásokat lókupecekhez illő alku során ideiglenesen vagy véglegesen leállíthatják, ha a gyanúsított a középkori megváltócédulák vásárlásához hasonló módon vezekel és a bíró által meghatározott célra vagy intézmény javára pénzadományt juttat, akkor megúszhatja a büntetést. Erre utalt az ügyésznő.

A legfrissebb AfD elleni akció részeként a párt a münsteri közigazgatási táblabíróságon vereséget szenvedett a német alkotmányvédelem ellen. Másodfokon is megerősítették, hogy az AfD-t az alkotmányvédelmi hivatal mint feltételezett szélsőjobboldali szervezetet titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelheti. Bizarr módon a münsteri táblabíróság az ilyen bizonyítékok ellenére sem lát arra utaló jeleket, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal pártpolitikai módon járna el. Mindezekből jól látható, hogy a jogállamiság védelmét oly hangosan rikácsoló német baloldal a hatalom minden eszközét jogellenesen is beveti, hogy legnagyobb konkurensét, az AfD-t ellehetetlenítse. Nem fog sikerülni.

A szerző újságíró (München)