Szankciós csomagok, elszabaduló élelmiszer- és energiaárak, befektetői kockázati tényezők – röviden így lehetne összefoglalni, hogy az elmúlt két év leforgása alatt milyen rizikófaktorok bukkantak fel a délen és keleten zajló háborúk miatt. Miközben a kontinens egy része háborús lázban ég, pontosabban inkább a politikusok, mint a lakosság, az említett negatív hatásokat egész Európa megérezte. Bár a nagy európai gazdaságok már kijöttek a recesszióból, jelentős növekedésre – az áthúzódó „nyúlványok” miatt – továbbra sem képesek.
Gondoljunk csak Németországra!
Az Európai Unió legnagyobb gazdasága évtizedekig azért volt versenyképes, mert ipari és feldolgozóipari teljesítményét, építőiparát, de még az agráriumát is az olcsó oroszországi energiahordozókra alapozta. Miután a kedvező orosz energiaáraktól búcsút vettek, a német versenyképesség is visszaesett, a gazdasági teljesítmény pedig lefelé mutató spirálba kezdett. De ezeket a hatásokat több nyugat-európai gazdaság is átélhette.
Miként szokás mondani, ami egyszer képlet, másszor méreg. Tudniillik a magyar gazdaság kivitelének nyolcvan százaléka a Lajtán túlra áramlik. S amennyiben visszaesnek a nyugati megrendelések, azt a magyar gazdaság is elszenvedi, így volt ez 2023-ban.