A háborús láz a gazdaságra is negatívan hat

Vélemény

A háborús láz a gazdaságra is negatívan hat

Az EP-választások tétje gazdasági értelemben is nagy. Egész Európa számára.

Szajlai Csaba

Európai Unió háború magyar gazdaság gazdasági válság újraindulás 2024. 06. 03. 6:30

Fotó: Europress/AFP

További Vélemény híreink

Lázár János: Hazánknak egy változó nemzetközi térben kell megtalálnia a helyét

A magyar kormány célja az, hogy ebben az esztendőben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább erősítse a gazdasági növekedést. Ez azt jelenti, hogy idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni. Ugyanakkor fontos elem, hogy mindezt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett tegye a kormány. Jó hír, hogy az első negyedéves adatok biztatók, hiszen a magyar növekedési szám az európai uniós élmezőnybe tartozik.

Miután a közéleti és választási események kivették a fókuszból a gazdasági témákat, nem árt újból felidézni az ide vonatkozó számokat: az előző évhez viszonyítva az első negyedévben a gazdaság 1,7 százalékos növekedést ért el, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült a gazdaság.

Persze láttunk már ennél „izmosabb” adatokat is, azonban tény, hogy a magyar gazdaság motorja beindult, és negyedéves alapon holtversenyben a harmadik legmagasabb növekedést érte el az unióban. Olyannyira, hogy az első negyedéves alapú növekedés az Európai Unió átlagának több mint kétszerese. Úgy fest tehát, hogy az első negyedévet megnyerte a magyar gazdaság. Természetesen csak akkor lehetünk elégedettek, ha a dinamika megmarad az esztendő hátralévő részében is.

Jogos a kérdés, mit érez a javuló makrogazdasági számokból a lakosság. Nos, egyre többet – ez a rövid válasz. A bővebb pedig az,

biztató jel, hogy egyre többen válnak aktívvá a munkaerőpiacon, és a növekedést támogatja az is, hogy a családok egyre többet fogyasztanak és utaznak, miközben a beruházás és a hitelezés is megkezdte a helyreállást. A másik szemünk azonban sír: az export, amely hosszú időn keresztül a magyar gazdaság hajtóereje volt, gyengélkedik, de ennek a külpiacok, elsősorban a német gazdaság az oka.

Kritikai jelzés persze lehet a kormány felé is: azon kell hogy dolgozzanak a döntéshozók, hogy a konjunktúra, a gazdaság újraindulásának érzékelése erőteljesebb legyen, és azt ne csak a felső vagy a középréteg, hanem a társadalom alsó peremén élőknek is egyre nagyobb része érezze. Az is feladat, hogy a gazdaság újraindulását ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és közepes vállalkozások is érzékeljék.

További Vélemény híreink

Jó hírt kaptak a hazai kkv-k

A kormányzati szándék ezen a téren is tetten érhető: a háborús üzemanyagárak ki lettek iktatva, és a helyzet javulását nagymértékben elősegíti az otthonfelújítási program és a turisztikát érintő programcsomag is. A statisztikai adatok szerint a bizalom kezd visszaépülni: például a kiskereskedelmi forgalom egyre dinamikusabban áll helyre és már több hónapja növekszik, márciusban ez 4,2 százalékos mértékű volt éves szinten.

A lakossági bizalom és fogyasztás növekedését az is segíti, hogy az alacsony inflációnak és a fizetésnövekedésnek köszönhetően jelentős mértékben nőnek a reálbérek, azaz a családok egyre több árut és szolgáltatást vásárolhatnak a fizetésükből.

Ugyanakkor félreértés ne essék: a külpiaci gyengélkedés a magyar gazdaságra továbbra is erősen kihat, aminek egyik fő oka a háborús gazdasági környezet. Vagyis a problémát csak a békés gazdasági állapot képes rendezni. Az EP-választások tétje gazdasági értelemben is nagy. Egész Európa számára.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője