A háborús láz a gazdaságra is negatívan hat

Szankciós csomagok, elszabaduló élelmiszer- és energiaárak, befektetői kockázati tényezők – röviden így lehetne összefoglalni, hogy az elmúlt két év leforgása alatt milyen rizikófaktorok bukkantak fel a délen és keleten zajló háborúk miatt. Miközben a kontinens egy része háborús lázban ég, pontosabban inkább a politikusok, mint a lakosság, az említett negatív hatásokat egész Európa megérezte. Bár a nagy európai gazdaságok már kijöttek a recesszióból, jelentős növekedésre – az áthúzódó „nyúlványok” miatt – továbbra sem képesek.

Gondoljunk csak Németországra!

Az Európai Unió legnagyobb gazdasága évtizedekig azért volt versenyképes, mert ipari és feldolgozóipari teljesítményét, építőiparát, de még az agráriumát is az olcsó oroszországi energiahordozókra alapozta. Miután a kedvező orosz energiaáraktól búcsút vettek, a német versenyképesség is visszaesett, a gazdasági teljesítmény pedig lefelé mutató spirálba kezdett. De ezeket a hatásokat több nyugat-európai gazdaság is átélhette.

Miként szokás mondani, ami egyszer képlet, másszor méreg. Tudniillik a magyar gazdaság kivitelének nyolcvan százaléka a Lajtán túlra áramlik. S amennyiben visszaesnek a nyugati megrendelések, azt a magyar gazdaság is elszenvedi, így volt ez 2023-ban.

További Vélemény híreink

Lázár János: Hazánknak egy változó nemzetközi térben kell megtalálnia a helyét

A magyar kormány célja az, hogy ebben az esztendőben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább erősítse a gazdasági növekedést. Ez azt jelenti, hogy idén 2,5 százalékos, jövőre pedig 4,1 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni. Ugyanakkor fontos elem, hogy mindezt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett tegye a kormány. Jó hír, hogy az első negyedéves adatok biztatók, hiszen a magyar növekedési szám az európai uniós élmezőnybe tartozik.

Miután a közéleti és választási események kivették a fókuszból a gazdasági témákat, nem árt újból felidézni az ide vonatkozó számokat: az előző évhez viszonyítva az első negyedévben a gazdaság 1,7 százalékos növekedést ért el, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült a gazdaság.

Persze láttunk már ennél „izmosabb” adatokat is, azonban tény, hogy a magyar gazdaság motorja beindult, és negyedéves alapon holtversenyben a harmadik legmagasabb növekedést érte el az unióban. Olyannyira, hogy az első negyedéves alapú növekedés az Európai Unió átlagának több mint kétszerese. Úgy fest tehát, hogy az első negyedévet megnyerte a magyar gazdaság. Természetesen csak akkor lehetünk elégedettek, ha a dinamika megmarad az esztendő hátralévő részében is.

Jogos a kérdés, mit érez a javuló makrogazdasági számokból a lakosság. Nos, egyre többet – ez a rövid válasz. A bővebb pedig az,

biztató jel, hogy egyre többen válnak aktívvá a munkaerőpiacon, és a növekedést támogatja az is, hogy a családok egyre többet fogyasztanak és utaznak, miközben a beruházás és a hitelezés is megkezdte a helyreállást. A másik szemünk azonban sír: az export, amely hosszú időn keresztül a magyar gazdaság hajtóereje volt, gyengélkedik, de ennek a külpiacok, elsősorban a német gazdaság az oka.

Kritikai jelzés persze lehet a kormány felé is: azon kell hogy dolgozzanak a döntéshozók, hogy a konjunktúra, a gazdaság újraindulásának érzékelése erőteljesebb legyen, és azt ne csak a felső vagy a középréteg, hanem a társadalom alsó peremén élőknek is egyre nagyobb része érezze. Az is feladat, hogy a gazdaság újraindulását ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és közepes vállalkozások is érzékeljék.

További Vélemény híreink

Jó hírt kaptak a hazai kkv-k

A kormányzati szándék ezen a téren is tetten érhető: a háborús üzemanyagárak ki lettek iktatva, és a helyzet javulását nagymértékben elősegíti az otthonfelújítási program és a turisztikát érintő programcsomag is. A statisztikai adatok szerint a bizalom kezd visszaépülni: például a kiskereskedelmi forgalom egyre dinamikusabban áll helyre és már több hónapja növekszik, márciusban ez 4,2 százalékos mértékű volt éves szinten.

A lakossági bizalom és fogyasztás növekedését az is segíti, hogy az alacsony inflációnak és a fizetésnövekedésnek köszönhetően jelentős mértékben nőnek a reálbérek, azaz a családok egyre több árut és szolgáltatást vásárolhatnak a fizetésükből.

Ugyanakkor félreértés ne essék: a külpiaci gyengélkedés a magyar gazdaságra továbbra is erősen kihat, aminek egyik fő oka a háborús gazdasági környezet. Vagyis a problémát csak a békés gazdasági állapot képes rendezni. Az EP-választások tétje gazdasági értelemben is nagy. Egész Európa számára.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője