Az iratmegsemmisítő csúcsüzemmódban zakatol a Fehér Házban, a közösségimédia-oldalakról tűnnek el a Trump-gyűlölők régi bejegyzései, mint például az ausztrál nagyköveté, aki a megválasztott elnököt néhány hónapja még hazaárulónak nevezte. A brit külügyminiszter is nemrégiben a rasszista Ku-Klux-Klannal hozta összefüggésbe a leendő amerikai elnököt, amiért most hirtelen bocsánatot kért.
Eddig ilyen jelenséget csak az Orbánt megszállottan gyűlölő baloldali politikusoktól ismertünk, mint a cseh miniszterelnök, Petr Fiala, aki hatalomra jutása után törölte az X portálról a 2016-os magyar határkerítés mellett készült mosolygós önarcképeit, és a 2018-as választások után írt, a magyar kormány mellett kiálló üzeneteket.
Új szelek fújnak, hihetetlen gyorsasággal tűnik el körülöttünk ez az áporodott, fojtogató légkör, amiről azt hittük, hogy már sosem szabadulunk meg tőle, és amiről a kitartottak el akarták velünk hitetni, hogy ez a normalitás. Budapesten a Puskás Arénában nemrég sorban álltak a világ vezetői, hogy kezet fogjanak a Manfred Weber szerint fatálisan „elszigetelt” miniszterelnökünkkel – mennyire más volt most a légkör Orbán Viktor októberi európai parlamenti felszólalásához képest! A NATO új főtitkára, aki 2021-ben még diadalmasan azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak nincs helye az EU-ban, és térdre kell minket kényszeríteni a gyermekvédelmi törvény miatt, most diszkréten hajbókolt a kormányfő előtt kézfogás közben. Mint a többi európai baloldali politikus, akiről kiderült, hogy dilettáns hazárdjátékos, aki rossz lóra tett az amerikai derbin.
Skandináviában nyolcvan százalék fölött volt azok száma, akik Kamala Harris győzelméért fohászkodtak, Németországban pedig azok száma, akik a demokrata jelölt diadalát jósolták, 73 százalék volt.
Ez történik az olyan országokban, ahol a Soros-média és a turbóobjektív kutatóközpontok kihipózták a jólétben eltunyult polgárok agyát.
A Financial Times is, az egyik legnívósabb gazdasági napilap öt nappal a választások előtt azzal a csodás címmel jött elő, hogy Miért fog Kamala Harris győzni. Tehát a kérdés nem az volt, hogy győzni fog-e vagy sem, hanem egy kvázi győzelmi analízisbe mentek át, amiben megállapították, hogy a Biden-adminisztráció kiemelkedő gazdasági eredménye miatt fogja Kamalát megjutalmazni a választók többsége. Igen, mondjuk ha eltekintünk attól, hogy Biden hatezermilliárd dollárral növelte az amerikai államadósságot és éves szinten átlagban 5,4 százalékos inflációt produkált Trump 1,9 százalékához képest, akkor tényleg Kamala Harrisnek kellett volna győznie.
