idezojelek

A síneket már felszedték a brüsszeli gyors előtt

Az EU háborúpárti vezetői dühösen és értetlenül nézik, hogyan robog el mellettük a világ.

Horváth József avatarja
Horváth József
Cikk kép: undefined
Fotó: AFP/Maxym Marusenko
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A háború kitörésének harmadik évfordulóján a német vezérkari főnök, Caster Breuer Kijevbe látogatott. Arról nyilatkozott, hogy Ukrajna a mi szabadságunkért harcol, ezért ki kell állnunk mellette. Ursula von der Leyen és António Costa szintén hitet tettek Kijevben az ukránok mellett. Szerintük a fő cél előkészíteni az ország szabad, európai jövőjét. Ha ez még nem lenne elég, 

az Európai Parlament arra szólította fel az unió vezetését, hogy növeljék és gyorsítsák a támogatásokat, különösen a katonait. Gyakorlatilag az Egyesült Államok helyett, sőt akár vele szemben is. Hogyan képzelik ezt el? A már így is jelentősen meggyengült uniót újabb ezermilliárdokkal eladósítani? Az oroszok után Amerikával is szembefordulva folytatni egy értelmetlen háborút? 

Ráadásul a valamikori béke hasznából is kimaradva, hisz az ukrán ásványkincsekre most alkudnak meg az oroszok és az amerikaiak.

Tanuljunk meg kicsik lenni! – ajánlotta nekünk 2002 után Kovács László külügyminiszter. Szerencsénkre a magyar választók többsége nem fogadta el ezt az ajánlatot, és nyolc év után az önálló nemzeti lét, a szuverenitásunk megőrzése mellett döntöttünk. Azóta is ez a fő kérdés számunkra. Csak most már Brüsszel kíván minket móresre tanítani. Pénzmegvonással, zsarolással, fenyegetéssel, sőt fedett műveletekkel. Teszik ezt úgy, hogy 

mindeközben maga az unió válik egyre sebezhetőbbé, kiszolgáltatottabbá. Nem akarják észrevenni a brüsszeli gyorson, hogy tehetségtelen és képzetlen masinisztákra bízták a vezetést. A háború folytatása, a további közös eladósodás sehova sem vezet. A síneket már felszedték előttünk.

A megoldás kulcsa ma még az uniós polgárok kezében van. A tavalyi amerikai választások megmutatták, hogy hiába a balliberális média és politika túlsúlya, ha az emberek még tudják, mit akarnak. Váltani tudtak, és most már gőzerővel dolgoznak a közelmúlt bűneinek feltárásán, az otthagyott romok eltakarításán. Mert újra naggyá akarják tenni az országukat.

 A németek, a franciák, a spanyolok és minden uniós nemzet előtt ez a kérdés áll: mik akarnak lenni? Adósrabszolgák vagy szabad polgárok? 

Háborút folytatni a szó valódi és átvitt értelmében sem érdemes a világ ellen, mert annak csakis bukás lehet a vége.

A szerző a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.