Amiben egyetértünk Kollár Kingával

Nagy felháborodást váltott ki Kollár Kinga Tisza párti EP-képviselő a legújabb provokatív megnyilvánulása és hazaárulási produkciója után, miszerint néha szégyelli, hogy magyarnak született. Hangozzon bármilyen meglepően, de maximálisan megértjük a képviselőnőt, miután legutóbbi botrányos megszólalásai alapján mi is szégyelljük, hogy ő magyarnak minősíti magát. Furcsa módon

a politikusnő viszont az Európai Parlament bizottságában egyáltalán nem szégyellt azon örvendezni, hogy szerinte rendkívül hatékonyan működik a brüsszeli pénzelvonó gépezet, és ezáltal a magyar embereket sikerül rosszabb életkörülmények közé kényszeríteni.

További Vélemény híreink

Örülhet a Tisza Párt, sorra maradtak el a kórházfelújítások + fotók

Más tekintetben viszont megint csak nagyon szégyenlősnek tűnik a hölgy. Ha bárki kérdezni merészeli, mint az M1 és a Hír TV stábja, úgy bezárul, mint a kagyló, s egy szót sem lehet kipréselni belőle. Holott itt lett volna a szép alkalom, hogy megpróbálja megmagyarázni az amúgy igen-igen nehezen magyarázhatót, valójában magyarázhatatlant. Annyira be volt rezelve, hogy

aktivistanők hadával vetette körül magát, pártelnökének bátor technikáját átvéve, ő maga pedig szemérmesen, de szótlanul, szájzárasan ácsorgott, mint egy petrezselymet áruló bakfis a tánciskolában. A tiszás aktivisták őrző-védő gyűrűje eközben azt a szellemes, s főként agyonkoptatott rigmust kántálta: „Hazudik a tévé!” meg hogy: „Árad a Tisza”.

Hogy, hogy nem, az avatatlan szemlélőnek mégis az a benyomása támadhatott a meglehetősen bugyuta védelmi manőver nyomán, hogy talán inkább a butaság és korlátoltság árad ezekből a reakciókból. Így ugyanis „a hallgatás beleegyezés” mondás igazságának ismeretében a nézők logikusan arra gondolhattak: nem tud mentséget találni a hazaárulásra, lakosságellenes feltáró önvallomására, s ezért olyan beszédes, mint az akváriumban a díszponty. Vagyis még rá is erősített hallgatásával, hogy

előre megfontolt szándékkal coming outolt az európai parlamenti bizottsági ülésen, amikor deklarálta, hogy a brüsszeli magyarsanyargató projekt számukra (vagyis a tiszásokra nézve) örvendetesen alakult.

Halkan jegyezzük meg: gyanúsan ugyanazt a rigmust, a „Hazudik a tévé!”-t skandálják a tiszások, mint a pride melletti demonstrációkon, ha nem hithű balos médiumok jelennek meg a színen. Az állandó, fárasztóan unalmas propagandistázás is pontosan ugyanaz a tiszások részéről, mint a pride-védők esetében. Mindez fölveti annak a valószínűségét, hogy ugyanabból a bolond lukból fú mindkét bolond szél: a pride-átoroké és a Tisza-szektásoké. Vagyis egyetlen központi vezérlőből dirigálják az egységes, összehangolt támadó kommunikációt.

Márpedig ha lényegében ugyanaz a technika, a módszer mindkét csapatnál, akkor úgy tűnik: egyetlen brancsról van szó. Végül is a pride is büszkeséget jelent,

a Magyar Péterek és Kollár Kingák pedig a magyar embereknek való keresztbe tevésre büszkék. Hiába hallgat Peti főnök a pride-támogatás ügyében, nehogy ártson az elfogadottságának, népszerűségi mutatóinak, a képlet teljesen világos, egyértelmű.

Visszatérve Kollár elvtársnő hallgatási, azaz sunnyogási akciójára, talán sokkalta érdemesebb volna az elhíresült, az igazságszolgáltatás előtt is szuperhatékonynak bizonyult Lackner-módszert bevetnie. Akik nem kizárólag a baloldali sajtóból tájékozódnak, emlékezhetnek rá: a kispesti volt szocialista önkormányzati képviselő megtévesztésig drognak látszó gyanús fehér porokat szortírozott egy videó tanúsága szerint, ám őt senki sem ismerte föl párttársai közül. Mintha mindegyikük krónikus amnéziában és kétoldali elmegyengeségben szenvedett volna. Hát ezt kellene tennie Kollár művésznőnek is: letagadnia, hogy ő szerepel az ominózus felvételen. Magyar Péterék és Daniel Freundék bizonyára partnerek lennének ehhez a manőverhez. Vagy mondhatnák azt is, hogy egy Kollár Kingának látszó fideszes provokátor szerepelt helyette, a kormánypárti propagandasajtó meg hazudik. Mit veszíthetnek vele? Eddig sem hitte el senki az infantilis rágalmaikat azokat leszámítva, akik be vannak oltva racionalitás és valóságérzékelés ellen. Legfeljebb annyi történik, hogy ismét nevetségessé válnak a hatodrangú ifjúsági regényekbe illő kémhistóriás rablómeséikkel.

És láss csodát: vannak is az effajta abszurditásba hajló sajtóinterpretációkra próbálkozások.

A Blikk például a kormányzati kommunikációban „a Tisza Párt EP-képviselőjének tulajdonított (!) felszólalásról” ír. Nem sokban marad el a baloldali média színe-java, ahol többnyire úgy írtak a botrányos beszédről, mint ami csak a kormánypropaganda „szerint” tartalmazza a felháborító részleteket, és nem a tiszás politikusnő mondta volna el az utolsó szóig az egész penetráns szöveget.

Így aztán azt is hihette volna a publikum csak balos sajtót fogyasztó része egy idő után, hogy Kollár Kinga talán nem is mondott semmilyen beszédet, csak a fideszes propaganda gonosz ármányával állnak szemben.

További Vélemény híreink

Kollár Kinga egy megrögzött globalista, ezért gondol megvetéssel a magyarokra + videó

A legfőbb baj mégis az a bizottsági felszólalással, hogy olyan, mintha a magát büszkén liberálisnak és globalistának valló képviselőnő egy ellenséges országról és népről beszélne.

Egy optimistán előadott hadijelentésre hasonlít, amelyben a hadviselő fél egyik parancsnoka számot ad a szétlőtt állásokról, az ellenség hátországában sikeresen szétbombázott lakóházakról, kórházakról, vasútvonalakról, s mindezeket elégedetten konstatálja, várva felülről a jól végzett munka, rombolás után járó dicséretet. Csak hát ez az ellenséges és EU-tag ország az, amelynek a képviseletére, érdekeinek védelmére esküt tett.

Van egy olyan erős érzésünk, hogy amit a képviselőnő felolvasott, az egy brüsszeli Magyarország-térdrekényszerítési, pénzlecsapolási mesterterv része, és nem teljesen saját agyszüleménye. Ez azonban nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény. Kollár elvtársnő alkalmatlanságának újabb bizonyítéka, hogy azt hitte, biztonságban elmondhatja, mivel zárt belső körben hangzik el, mint az őszödi beszéd. Ebben is tévedett.