Ezzel a tanulmánnyal 

Egyébként Brosius-Gersdorf az AfD betiltását szükségesnek és jogilag elfogadhatónak tartja, noha egy párt betiltásához szükséges akadályokat döntéseivel korábban maga az alkotmánybíróság emelte magasra. A több mint 10 millió szavazót képviselő, a februári Bundestag-választáson 20,6 százalékot elért AfD betiltására semmi esély sem lenne, ha nem politikai aktivista bíróknak kell dönteniük erről.

 és véleménye szerint azokat a jövőben a parlamentek helyett az alkotmánybíróságoknak és a központi bankoknak kellene irányítaniuk.

A Tichys Einblick magazin egy cikkében jellemezte az SPD jelöltjét: Ann-Kathrin Kaufhold nemrégiben részt vett a berlini Zöldek és a Linke (Balosok) megbízásából egy népszavazást előkészítő tanulmány kidolgozásában, amely alapján nagy ingatlantulajdonnal rendelkező vállalatok államosításáról szavaztatták meg a berlinieket és akik 57 százalékban a lakások kisajátítása mellett tették le a voksukat. Ezt követően a két baloldali párt szakértőket bízott meg, hogy véleményezzék a kisajátítás lehetséges jogi módszereit. A szakértők az alaptörvény 15. cikkelyének értelmében, a lakosság alapszükségleteinek érdekeire hivatkozva, megfelelő kártérítés ellenében, lehetségesnek nevezték a kisajátítást. A szakértői bizottság szóvivője Ann-Kathrin Kaufhold volt, akinek esetleges megválasztása esetén, később az alkotmánybíróságban arról a tanulmányról kellene döntenie, amelynek elkészítésében ő maga is részt vett.

 Kaufhold egy müncheni egyetemi előadásában azt is mondta, hogy az AfD betiltása nem jelentheti a jobboldal és a demokrácia ellenségei elleni intézkedések végét. A CDU/CSU-nál ezért minden veszélyt jelző lámpának, csengőnek működésbe kellene lépni!

Ha az SPD a CDU/CSU zsarolásával eléri célját, Brosius-Gersdorf és Kaufhold a szövetségi alkotmánybíróság második szenátusában fog ülni, amely az AfD betiltásáról dönthet. 

 Erre ugyan kicsi az esély, de nem lehetetlen. Az SPD, a Zöldek és a Linke egy „klímasemleges” társadalmat akarnak, ami ugyan első pillantásra jól hangzik, de az ezzel járó korlátozó intézkedések nem jelentenek mást, mint egy szocialista, felülről, központi irányítással működő, a szabadságjogokat nagy mértékben korlátozó totalitárius társadalmat.

Ehhez kell a hatalmi ágak szétválasztásának korlátozása, azaz 

Ilyen NGO például a Correktiv, amely egy AfD-rendezvényen titkosszolgálati módszerekkel szerzett információk elferdített publikálásával uszította rá az igazságszolgáltatási szerveket a pártra és hónapokba telt, amíg kiderült, hogy az egész akció hamis állítások alapján történt.

A közösségi médiában a szabad véleménynyilvánítás elnyomásához szükséges keretet az EU a Digital Services Act irányvonalával adta meg, így az idevonatkozó német törvényekkel már minden ellenzéki hangot el lehet hallgattatni, a hangadókat – akár bírósági ítélet nélkül is – hónapokra börtönbe lehet zárni, a közösségi médiában posztolókat súlyos büntetésekkel lehet megfélemlíteni. Ez a bírósági gyakorlat ma már szinte mindennapos.

Erre dolgozta ki a korábbi jelzőlámpa koalícíó az új választási törvényt, amelyben a parlament létszámának csökkentésén volt ugyan a hangsúly, de bújtatott célja az volt, hogy a bajorországi CSU parlamenti részvételét megnehezítse, vagy ellehetetlenítse. A legtöbb közvetlen mandátumot hagyományosan a CSU képviselői szerezték meg a szövetségi parlamentben, de az új szabály szerint ők is csak a párt szövetségi szinten elért százalékos eredménye szerinti helyek számát kaphatták meg. Ezért ha Bajorországban a CSU nem éri el a szövetségi (országos) szinten mért 5 százalékos küszöböt, akkor kiesne a Bundestagból. Ezzel a korábban konzervatívnak számító CDU/CSU pártszövetség jelentős veszteséget szenvedne az összbaloldal javára.

Ez ellen a törvény ellen a CSU természetesen tiltakozott és az alkotmánybírósághoz fordult. Ezen a példán is látszik, hogy 

Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy Angela Merkel kancellársága idején a CDU volt parlamenti frakcióvezető-helyettesét tette meg alkotmánybírónak, akinek szintén semmilyen bírói gyakorlata sem volt. A koronavírus-járvány idején a német alkotmánybíróság a kormány minden szabadságjogot korlátozó intézkedésére készséggel rábólintott. A politikától független alkotmánybíróságnak még a látszatát is eltüntette, amikor egy fontos döntés elött együtt vacsorázott annak elnök-bírójával.

Az egész színjáték kísértetiesen hasonlít arra, amit Soros György az USA-ban már évek óta gyakorol: minden tagállamban azoknak a Demokrata Párthoz húzó ügyészeknek a megválasztását támogatja milliókkal, akik utána ítélkezési gyakorlatukban a muzsikát megrendelő nótáját húzzák. De a Magyar Helsinki Bizottság jogászoknak szervezett „jogtudatosítási” tanfolyamai, vagy a Társaság a Szabadságjogokért szervezet tanulmányi versenyei is a társadalom fontos hatalmi ága, az igazságszolgáltatás működésének befolyásolását szolgálják.

 A jelzőlámpa koalíció három és fél év után bukott meg az állandó ideológiai viták miatt, de a jelenlegi koalícíós káosz Merz kormányát még az ősszel felrobbanthatja. A nyári szünet hőségében nem valószínű, hogy le tudnak hűlni a kedélyek és őszig megoldást találnak az alkotmányos válság megszüntetésére. Az SPD a Zöldekkel és a Linkével karöltve továbbra is támogatja a két jelöltjét és nem hajlandók mást javasolni.

A baloldal zsarol, a CDU/CSU háttal a falnak vívódik, hogy mi legyen az AfD-vel szembeni tűzfallal, amelyet a szélsőballal szemben már régen ledöntöttek. Nem kizárt, hogy az idén lesz még egy szövetségi parlamenti választás Németországban. De egy új kormány már Merz nélkül fog létrejönni, ő már túl sok porcelánt taposott szét.

A szerző újságíró (München)