A Fudan nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot

A magyar titkosszolgálatoknak tenniük kell a dolgukat, a legmagasabb szakmai elvárások szerint, hogy mi nyugodtan alhassunk.

Csen Cse-min, a Fudan Egyetem rektorhelyettese beszél a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett rendezvényen a Budai Óvárosháza Bölcs Vár épületrészében 2019. június 18-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Most nézzük kicsit közelebbről a Fudan Egyetem ügyét, amely a magyar ellenzék szerint komoly titkosszolgálati fenyegetést jelent. Először is a világ egyik legjobb egyeteméről beszélünk, amely Európában először Budapesten létesítene campust. Sajnos jelenleg az unióban nincs olyan egyetem, amely hason­lóan magasan jegyzett lenne. Belátható, hogy a Fudan által birtokolt tudás Magyarország számára fontos értékké válhat, illetve üzletileg is jó befektetés lehet.

Ám az egyik ifjú ellenzéki honatya szerint nemzetbiztonsági szempontból szinte közhely, hogy a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek színtereként. Ezt persze nem zárhatjuk ki, de alapjaiban nem igaz. A történelmi példák inkább azt mutatják, hogy a titkosszolgálatok úgy tekintenek az egyetemekre, mint a perspektivikus céllal tanulmányozott fiatalok gyűjtőhelyére. A szovjet KGB jogelődje a 30-as években így szervezte be a Cambridge-i Egyetem öt hallgatóját ideológiai alapon. Ahogy a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IMO) is kedvenc vadászterülete volt a szovjet titkosszolgálatoknak. De nem az intézmény egésze jelentett kockázatot. Ugyanis, ha ezt gondolnánk, akkor ezen logika mentén a külföldi egyetemeken tanuló ezernyi magyar diákra is úgy kellene tekintenünk, mint akiket a fogadó ország titkosszolgálata be kíván szervezni. A Fudan esetében ráadásul itthon vagyunk. Így a magyar szolgálatok hazai pályán tehetnek eleget törvényi kötelezettségeiknek, elláthatják nemzetbiztonsági védelmi feladataikat.

Egyébként Magyarországon már három évtizede lehet külföldi vállalkozásokat alapítani. Ha egy titkosszolgálat ezt a fedést kihasználva kívánt pozíciókat kiépíteni, azt már régen megtehette. Akár idegen zászló alatt is. Hiszen ne gondoljuk azt, hogy egy veszélytelennek tűnő, akár uniós székhelyű vállalkozás mögött nem húzódhatnak meg veszélyes titkosszolgálati szándékok. A profi szolgálatok általában konkrét céllal alapítanak, működtetnek fedővállalkozásokat. Például azért vásárolnak egy panziót, hogy átutazó ügynökeiket biztonságban tudják vagy fedett találkozóknak adjanak nyugodt helyszínt. Persze az is előfordulhat, hogy egy teljesen legális, transzparensen működő vállalkozásba építenek be fedett ügynököt, aki a tulajdonosok tudta nélkül végzi az illegális munkáját.

A világ sokkal összetettebb annál, mint hogy sommás kijelentésekkel rá lehetne mutatni a valós veszélyekre. A jól működő, hatékony elhárítás nem láncfűrésszel dolgozik, hanem mikronpontosságú lézerrel. Ki kell ábrándítanom azokat, akik úgy érzik, hogy néhány jól megírt krimi vagy akciófilm után már értik ennek a zárt világnak a logikáját. Ahogy a ma oly népszerű kórházas sorozatok nézése sem tesz bennünket orvossá, esetleg néhány szakkifejezés jelentését ismerjük meg.

Egyébként pedig tudomásul kell vennünk, hogy a világ újra többpólusúvá vált. Attól, hogy a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagjai vagyunk, gazdasági és politikai kapcsolataink kiszélesítése nem ördögtől való dolog. Elég, ha az orosz és a kínai vakcinák körül felizzott vitákra gondolunk. Azt az elavult dogmát pedig végképp el kell felejtenünk, hogy ami keletről jön, az veszélyes vagy legalábbis gyanús.

Egy orosz vagy kínai pénzintézet, egyetem, vakcina önmagában nem jelent semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot. Aki mást mond, az nem ért hozzá, vagy szándékosan nem mond igazat. Soha nem vezet jóra, ha a szakmát összekeverik a politikával. A magyar titkosszolgálatoknak tenniük kell a dolgukat, a legmagasabb szakmai elvárások szerint, hogy mi nyugodtan alhassunk. Bíznunk kell a szakemberekben, hogy ők legalább pontosan tudják: nem minden az, aminek látszik.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

(A borítóképen: Csen Cse-min, a Fudan Egyetem rektorhelyettese beszél a Magyarország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából, a Magyar Nemzeti Bank által szervezett rendezvényen a Budai Óvárosháza Bölcs Vár épületrészében 2019. június 18-án

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)