Aligha akad felnőtt magyar, aki ne találkozott volna legalább párszor a „nyelvében él a nemzet” gondolatával. Akár iskolapadban, akár valamely ünnepi gondolat részeként, mely tűnhetett fölös szóvirágnak is. Mert valljuk be, általában úgy tekintünk anyanyelvünkre, mint az éltető levegőre, mely körülvesz minket, ám csak akkor tudatosul fontossága, ha baj van vele, s akkor értjük meg nélkülözhetetlen voltát, ha elfogy(ott) körülöttünk.

Ukrajna virtuális háborúja
LANGY ESŐK JÖNNEK – Nemrég agyonvertek egy magyar férfit Beregszászon.