Az Egyesült Államokban a 70-es években vált legálissá az abortusz. Egy 1973-as törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy a terhesség első tizenkét hetében, az alkotmány 9. és 14. módosítására hivatkozva, egyetlen állami törvény sem tilthatja meg az abortusz elvégzését.
Ezt a törvényt azzal egészítették ki, hogy a terhesség második és harmadik harmada után szövetségi hatáskörbe helyezi a terhességmegszakítás törvényi szabályozását.
A törvénymódosítás előzménye egy bírósági per volt, amely élénk vitákat váltott ki szerte az Államokban. Egy huszonkét éves texasi nő azért akarta megölni magzatát, mert a már meglévő két gyermekéről sem tudott gondoskodni. Jogvédők felkarolták a fiatal nőt, beperelték az államot, hogy a törvények ne gördítsenek akadályt a magzatelhajtás elé.
A per folyamán megszületett a gyermek, akit szinte azonnal nevelőszülők fogadtak örökbe. A bíróság a nő javára döntött, Amerikában legális lett az abortusz, annak ellenére, hogy a magzatelhajtás egyik lehetséges alternatívájának, az örökbeadásnak köszönhetően az anya gyilkosság nélkül szabadulhatott meg nem kívánt gyermekétől.
Több mint 59 millió amerikai csecsemőnek kellett meghalnia addig, míg az elmúlt napokban Alabamában és néhány másik déli államban megváltoztatták az abortuszról szóló törvényt.
Az alabamai jogszabály a fogantatás pillanatától tiltja a magzatelhajtást, egyetlen esetben engedélyezve: ha a terhesség az anya életét veszélyezteti. Meglehet, az alabamai törvény túlzóan szigorúnak hat, azonban sokkal humánusabb a magzatelhajtást egyre engedékenyebben kezelő liberális jogszabályoknál. Negyven év alatt az abortusz engedélyezésétől eljutottunk oda, hogy szélsőségesnek bélyegzik azokat, akik védik a magzati életet.
Az eddigi engedékenység rovására írható, hogy New York államban egy olyan gumitörvény lépett életbe, amely lehetővé teszi az abortuszt, egészen a születés pillanatáig, amennyiben az anya fizikai vagy szellemi egészsége indokolja azt.
New York példáját Virginia állam is követte. A törvény bőséges mozgásteret ad annak eldöntésére, hogy mi számít egészségre veszélyesnek, hol van az a határ, amikor egy kifejlett csecsemő meggyilkolható. Hogy a szülés utáni depresszió vagy az elhízásveszély elegendő indok-e a csecsemőgyilkosságra, az a szülészorvoson múlhat.