Sokan elhűltek, mekkora össztűz zúdul látszólag csak a magyar kormányra, valójában hazánkra és a liberális szóból nem értő állampolgáraira az utóbbi időben. Ez azért is okoz hatalmas döbbenetet, mert bár hozzáedződtünk, hogy a permanens liberális forradalom állandó támadásai közepette kell élnünk mindennapjainkat, kivételesen azt hihettük volna: a közös nyomorúság mérsékletre inti az ellenünk gyűlölködőket országon kívül és belül egyaránt. Ehhez képest viszonylag rég nem tapasztalt vehemenciával estek nekünk az általuk vizionált diktatúrától való rettegés ürügyén, mert szerintük a vis maior helyzetet a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök az önkényuralom kiépítésére akarja felhasználni.
Csakhogy az össztűzben nincsen semmi meglepő. Éppen amiatt veszik zárótűz alá hazánkat, mert úgy gondolják: most érdemes ismét nekünk esni, mivel a járványhelyzet kezelése közben vagyunk a legvédtelenebbek. Morális szempontok most sem befolyásolják őket. A szolidaritás hiánya náluk természetes.
Mindez egy újfajta, a Szovjetunió hatalma idején tragikusan megtapasztalt Brezsnyev-doktrínát idéző, riasztó világ képét vetíti elénk, amely mindennemű eltérést a hivatalos irányvonaltól könyörtelenül megtorol. Akkor egyetlen Varsói Szerződés-tagállamnak sem volt szabad eltérnie a Kremlből vezérelt iránytól és a szocializmus helyett a kapitalizmus, a szabad világ felé közelednie, mert kíméletlenül lecsaptak rá. Ezt Csehszlovákia 1968-as megszállása példázta. A jelenlegi, egyre inkább szovjetesedő, kommunistásodó unióban is szintén azt akarják érvényesíteni, hogy aki nemzetállamként is eredményeket szeretne elérni vagy pusztán önállóan próbál egyes kérdésekben cselekedni, azt addig fenyítik, amíg jobb belátásra nem tér.
Miért váltunk ki ilyen elementáris dühöt? Mert minden nemzetállamot veszélyesnek tartanak a globalista szélsőbaloldaliak, amelyik sikeres. Hisz mint ahogy a csehek egykoron, illetve előtte 1956-ban a magyarok, annak bizonyságát adja egy ország, hogy érdemes egy másik, perspektivikusabb irányt követni. Például meg lehet állítani az illegális bevándorlást és lehetséges sikeres gazdaságpolitikát folytatni megszorítások és hatalmas hitelfelvételek, eladósodás, mesterséges pénzügyi függés kialakítása nélkül is. Most pedig éppen azzal vívjuk ki a gyűlöletüket, hogy attól félnek: a vírusjárványt kezelni tudjuk olyan kaotikus helyzetek, végzetesen infantilis hibák nélkül, mint a fősodornak mondott újbrezsnyevista liberális mintaállamok.