Ritkán adódik olyan, a közvéleményt egyszerre megosztó és közfelháborodást is keltő pillanat, mint amilyennek a kérészéletű romániai húsvéti lazító rendelet bizonyult. Ez nagyjából huszonnégy órán át volt érvényben, de minden bizonnyal sokáig kezeli még hivatkozási alapként az emlékezet.
A járvány gyötörte Romániában – két nappal a katolikusok és protestánsok húsvétja után, hárommal a görögkeleti egyház nagypénteke előtt – Marcel Vela belügyminiszter sokak által várt bejelentést tett. Késő esti órán, forradalmi bőrdzsekiben állt a megszokott stratégiai bejelentőpult mögé, és azzal a hírrel küldte nyugovóra az ország lakosságát, hogy a belügyi tárca és a román ortodox egyház közötti megállapodás értelmében az ortodox hívek a templomokhoz járulhatnak a megszentelt kenyérért, a papok pedig házról házra járva osztják szét a Jeruzsálemből érkező szent lángot. Mindezt a rendőrség és csendőrség hathatós részvételével: az egyenruhás alakulatok nemcsak a közrend fenntartásában, de a szent láng házhoz szállításában is tevékeny szerepet vállalnak.
A bejelentés azonban nem valamennyi állampolgár fülének szólt relaxációs zeneként, a világhálón percek alatt kiütötte a biztosítékot a felháborodások áradata. Hiába helyeselte nem sokkal később az egyik kereskedelmi rádióban maga Ludovic Orban kormányfő is belügyminisztere döntését, az éjszakai órák sem voltak képesek a megváltoztathatatlanság fátylát borítani az orvbejelentésre.
Sőt, másnap reggel Vela azzal adott új lendületet a tiltakozásoknak, hogy egyfajta magyarázkodásba kezdett: azért indokolt a hívek néhány órára érvényes „szabadlábra” helyezése, mert egyrészt mégiscsak húsvét közeleg, másrészt a korábbi kormánypárt, a parlamentben ma is a legnagyobb létszámú frakcióval rendelkező szociáldemokraták társadalmi engedetlenséget szító diverzióra készülnek. Akkor meg már inkább a kontrollált engedetlenség. Vagy inkább engedelmesség, amivel az ortodox egyház korábban nemegyszer bizonyult már politikacsinálónak.
És akkor színre lépett Klaus Johannis államelnök, aki az evangélikus felekezet tagjaként három nappal korábban példamutató visszafogottsággal és fegyelmezettséggel ünnepelte meg Krisztus feltámadását. És nemcsak színre lépett, de példátlan módon fel is szólította az általa „menedzselt” – és az ő népszerűségi tőkéjéből élő – liberális kormányt a rendelet visszavonására, a korlátozások fenntartására. Ellenkező esetben az ünneplésből temetés lesz, vázolta fel az államfő az apokaliptikus képet. Az ortodox egyházzal kötött egyezséget több parlamenti párt – elsők között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is – elítélte, arra hivatkozva, hogy az engedmények lenullázzák a járvány elleni küzdelemben elért addigi eredményeket.
