Egy hete sincs, hogy a csallóközcsütörtöki községházán együtt ültünk Őry Péter polgármesterrel, aki politikai földrengést, a szlovákiai elit átrendeződését várta a szombati parlamenti választásoktól. Ez végül két szinten is bekövetkezett; az egyik örvendetes, a másik sajnálatos, de ügyes politizálással a felvidéki magyarok mindkettőt a saját javukra fordíthatják, legalább középtávon.
Az első szint, hogy a szociáldemokrata erőnek ugyan kicsit furcsa, de általában a balközéphez sorolt Smer (Irány) nyolc év után most ellenzékbe vonulhat, miután vereséget szenvedett az élesen korrupcióellenes politizálása miatt protestpártnak is tekintett jobbközép OLaNO-tól (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek). Az ország legnépszerűbb pártpolitikusa ma Igor Matovič vállalkozó, az OLaNO vezetője, aki a következő miniszterelnök lehet. De Matovič alig nyolc éve alapította a mozgalmát.
A modern Szlovákia huszonhét éves ország, és ha megnézzük, mely pártok kerültek be a parlamentbe az 1994-es választások után, illetve melyek most, akkor azt látjuk, a kettő között egyetlenegy átfedés sincs, a paletta teljesen átalakult. Összehasonlításul: az 1990-es magyarországi választásokon bejutott hat parlamenti erő fele (Fidesz, KDNP, MSZP) ma is képviselteti magát az Országgyűlésben; ezzel a mi pártrendszerünk a viszonylag stabilak közé tartozik.
A szlovák politika nagy kérdése most az, hogy az OLaNO mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, mennyire tud a 2018-as Kuciak-gyilkosság rémálmából – az oknyomozó újságíró és kedvese az alvilág mély bugyraihoz vezető megöletéséből – felocsúdni, hogyan tud stabil kormányt alakítani, illetve háromötödös alkotmányos többség birtokában lesz-e, hogy megtisztítsa az igazságszolgáltatást.
Az OLaNO egyelőre beteljesületlen álom, amelyet ugyanúgy az uralkodó politikai elittel szembeni elégedetlenség emelt a hatalomba, mint Olaszországban az Öt Csillag Mozgalmat vagy Franciaországban Emmanuel Macron elnök az önmagukat lejáratott szocialisták és a jobbközép közé magát ékként beverekedő centrista-liberális alakulatát. Néhány év elteltével mindkét erő esetében látszanak már a fásultság jelei. Nagyon imponálóan tud hatni az elitellenesség, de mély társadalmi beágyazottságra van szükség ahhoz, hogy a siker tartós maradjon. Macron pártja a jövő hét végi önkormányzati választásokon áll ilyen próbatétel elé Franciaországban.