Megzavarodtak a klímahisztériázók

Még ma is kapkodják a fejüket az önmagukat zöldnek valló, de valójában csak a pártjuk zászlaját zöld színekkel megpettyező balliberálisok.

Budapest, 2020. február 16. Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Várható volt, hogy az ellenzékben óriási zavart kelt majd Orbán Viktor bejelentése a klímavédelmi intézkedésekről. Még ma is kapkodják a fejüket az önmagukat zöldnek valló, de valójában csak a pártjuk zászlaját zöld színekkel megpettyező balliberálisok. A legvisszataszítóbban természetesen megint Gyurcsány Ferenc viselkedett, aki megjegyezte: Orbán Viktor nyilván azért jelentette be az akciótervet, mert Greta Thunberghez dörgölődzve vele szeretne fotózkodni. Más pártok azt hangsúlyozták, hogy korábban a kormány klímahisztériáról beszélt, ezért szerintük farizeus magatartás egy ilyen programmal előállni.

Elfelejtik azonban, hogy a mostani akcióterv egy részének megvalósítása érdekében a kormány már korábban is tett fontos lépéseket, például százmilliókat adott pályázati úton az önkormányzatoknak az illegális hulladéklerakók felszámolására és belevágott egy nagy ívű erdőtelepítési programba is. Ettől függetlenül azonban a világban a klímahisztéria sajnos valóban létezik, kezdve Greta Thunberg meglehetősen erkölcstelen kihasználásától, Joaquin Phoenix Oscar-díjas színész tehénfejésről szóló bugyuta mondatain át egészen azokig a megszólalókig, akik a világvégét jósolják az elkövetkezendő évekre, miközben a davosi világgazdasági fórum légikikötője mellett felsorakozott több száz csillogó magánrepülőgépből vígan fröcskölik a levegőbe az elégetett kerozint.

De a bohócműsor elemzése után inkább térjünk át komolyabb dolgokra! Nézzük meg, miért is hozta nehéz helyzetbe az ellenzék megmondóembereit a kormány klímavédelmi akcióterve! A legnagyobb problémájuk ezzel az lehet, hogy a terv pontjai átgondoltak, egymásra épülők és ráadásul ügyelnek arra, hogy illeszkedjenek az Európai Unió klímavédelmi céljaihoz. A kabinet legfőbb elhatározásai között szerepel például, hogy megkezdje az illegális hulladéklerakók felszámolását. Ez azért is elengedhetetlen, mert a becslések szerint minden településre legalább két-három ilyen lerakó jut jelenleg Magyarországon. A 2018-as felderítési adatok szerint Magyarország egész területén 365 nap alatt 371 esetben sikerült illegális hulladéklerakással kapcsolatos bűncselekményeket regisztrálni. El kell tehát érni, hogy a jövőben akár komoly börtönbüntetésre is számíthassanak az elkövetők, az illegális szeméthegyek eltakarítására pedig állami forrásokat kell fordítani, miközben meg kell találni a szennyezőket, akiken ez utólag behajtható.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter be is jelentette, hogy megalakul a hulladékgazdálkodási hatóság az illegális szemétlerakók ellen. Az ellenzék ezek után hulladékügyben sem vádolhatja tehetetlenséggel a kormányt. Ahhoz viszont, hogy kevesebb legyen a hulladék az országban, szintén cselekedni kell. Elfogadhatatlan, hogy ma már két deciliter üdítő megvásárlásához is nejlonzacskót veszünk, az italt fémdobozból vagy műanyag pohárból isszuk, szívószállal, nem beszélve a műanyag tányérokról, ételtartókról és evőeszközökről. Be kell tiltani az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és lehetővé kell tenni az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, ahogy az a kabinet akciótervében szerepel. Ez szintén megfelel az unió elvárásai­nak, sőt túlhaladja azokat, hiszen az Európa Tanács döntése alapján 2021-től tilos lesz az egyszer használatos műanyagok használata, de ez csak a tányérokra, evőeszközökre, szívószálakra, lufipálcákra és fültisztítókra vonatkozik.

Mindez viszont még mindig nem elég, ha az illegális hulladék külföldről érkezik, elszennyezve a folyóinkat. A Tiszánál például tonnaszámra szedik ki a PET-palackokat és egyéb műanyag hulladékokat a vízből vagy gyűjtik össze a part mentén rendszeresen. Ennek a szemétnek a nagy része pedig nem Magyarországon keletkezik. A folyóinkban felgyülemlő mikroműanyagok ugyanakkor sajnos bekerülhetnek az ivóvízbe is. Nem beszélve az olyan súlyos katasztrófákról, mint a tiszai ciánszennyezés volt. Nem elég azonban takarítani, fizikailag védekezni, újra kell tárgyalni az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket is. Ez a kormány akciótervének következő pontja, amellyel szintén nem lehet vitatkozni. Sajnos a kormányok és hatóságok fellépése is kevés azonban, ha a multik környezetkárosítók. Ezért tőlük el kell várni, hogy a saját költségükön környezetbarát technológiá-kat alkalmazzanak. A kisebb vállalkozóknak pedig állami támogatást kell adni erre a célra, ahogyan ez szintén az akciótervben szerepel.

A terv következő pontja üthette ki a legjobban a biztosítékot az ellenzéknél, hiszen nemcsak fontos célokat valósít meg, hanem fricska is egyben. Karácsony Gergely ugyanis azt ígérte, hogy minden újszülött után egy facsemetét ültetnek el a fővárosban. Ebből viszont eddig nem valósult meg semmi. A kormányfő ugyanakkor bejelentette, hogy minden születő csecsemő után tíz fát fognak elültetni az országban. Ez nagyjából évente egymillió fával gazdagítja az ország zöldterületeit. A zöldek egy része persze azonnal reagált, közölték, hogy hiába ültetnek fákat, ha közben kivágják az erdőt. Ehhez a programhoz tehát újra kell gondolni az erdészeteink ütem- és üzemterveit is, hogy senkit se vádolhassanak azzal, szálalás címén tarra vág teljes erdőrészeket. Miközben az ellenzék arról papol, hogy a kormány nem a megújuló energiákban gondolkodik, Orbán Viktor ebből a szempontból is meglepte őket. Bejelentette, hogy a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását Magyarországon, miközben támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát.

Az Orbán Viktor által bejelentett akcióterv végére maradt a legfontosabb, márpedig az, hogy honnan lesz erre pénze a magyar kormánynak. És már hallani is azokat a hangokat, hogy a csúnya rezsim a kórházak helyett már megint „a fideszes oligarchák naperőműveire” költi a pénzünket. A források egy része nyilván állami pénz lesz, egy része uniós támogatásból jön, de lehetőséget kell adni arra is, hogy a zsebükbe nyúlhassanak az üzletemberek, a nagyvállalkozók vagy mások, akiknek fontos a környezetvédelem. A kellő motiváció kedvéért pedig garantálni kell a befektetéseikhez bizonyos kedvezményeket. Erre lesz jó a zöld­államkötvény, amely nemcsak növeli a környezetvédelemre fordítható forrásokat, de kifejezhető vele az is, hogy a klímacirkusz helyett ilyen módon is valódi összefogásra lehet rábírni az embereket.