Milyen volt 2019?

A magyar gazdaság jó évet zár. A legfontosabb mutatók kedvezően alakultak, bár természetesen nem állítható, hogy mindennel elégedettek lehetünk.

Számos autóipari projekt emelheti a következő években a beruházási rátát Fotó: Kurucz Árpád

A munkaerőpiaci helyzet alakulását is leginkább ­a kedvező folyamatok jellemezték. A munkanélküliség a 15–64 éves korosztályban 3,5 százalékra csökkent, míg a foglalkoztatási ráta 70,3 százalékra nőtt. Ez rekordalacsony munkanélküliséget jelent. Ugyanakkor a kedvezőtlen külső környezet, illetve a még szabad munkaerő képzettségbeli problémái megnehezítik a foglalkoztatás további bővülését. A munkaerőhiány az év végén némileg mérséklődött, azonban ehhez leginkább a versenyszféra járult hozzá. Ugyanakkor a bérek az első kilenc hónapban átlagosan 10,8 százalékkal nőttek, ami a 3,3 százalékos inflációt figyelembe véve 7,3 százalékos, tehát érdemi reálbér-emelkedést jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy a béremelések nem ugyanakkorák voltak az egyes ágazatokban: a versenyszférában 11,4 százalékkal nőttek, a költségvetési szférában azonban csak 8,5 százalékkal. Ebből is látható tehát, hogy a költségvetési szférában továbbra is nagy szükség van a bérek felzárkóztatására, például az oktatás minden szintjén, hiszen erős a versenyszféra elszívóereje.

Az infláció 3,3 százalékot tett ki az év első tizenegy hónapjában. Ez némileg a jegybanki cél fölött van, azonban még a célsávon belül.

A költségvetés egyenlege az idén is kedvezően alakul, az első fél évben 1,3 százalékos többletet ért el, amely az év végi egyszeri kiadások miatt várhatóan romlani fog, de így is láthatók a kedvező folyamatok. Az 1,8 százalékos hiánycél tartható lesz, a családvédelmi akcióterv kiadásai, valamint a szociális hozzájárulási adó júliusi két százalékpontos csökkentése ellenére is. A korábbi éveknél kedvezőbb költségvetési egyenleghez hozzájárultak a már említett kedvező gazdasági folyamatok (bér- és fogyasztásnövekedés), de segítették a gazdaságfehérítő intézkedések is. Az első tizenegy hónapban az áfabevételek 15,8 százalékkal, míg az szja-bevételek 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzat célkitűzése alapján a GDP-arányos költségvetési hiány 2020-ban tovább csökken, a tervek szerint egy százalékra. A jelenlegi kedvező gazdasági környezetben van ugyanis mód a hiány csökkentésére, hogy amikor nehezebb idők jönnek, akkor lehessen költekezni, ezzel is serkentve a gazdaságot. Az Európai Unió tagállamainak a költségvetése már többletes, bár a németeknél a jelenlegi stagnálás mellett nem biztos, hogy a többlet felhalmozása a célravezető fiskális politika. Az alacsony hiány továbbá az államadósság alakulására is kedvezően hat. A tavaly év végi 70,2 százalékos GDP-arányos értékről a második negyedév végére 68,2 százalékra csökkent a mutató értéke, amely az év végére 66 százalék közelébe mérséklődhet.

A magyar gazdaság jó évet zár 2019-ben.

A legfontosabb mutatók kedvezően alakultak, bár természetesen nem állítható, hogy mindennel elégedettek lehetünk. Ez feladatokat is ró a gazdaságpolitikára: folytatni kell a felzárkózást, amely magában foglalja a GDP és a bérek emelkedését, beleértve a közszféra béreit is. Fenn kell tartani a fegyelmezett fiskális politikát. Vigyázni kell arra, hogy az infláció ne gyorsuljon tovább, illetve meg kell akadályozni a forint további gyengülését. Törekedni kell a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek arányának növekedésére. Ehhez elengedhetetlen az oktatás minden szintjének fejlesztése, amihez szükséges a rendelkezésre álló források emelése is. Szükség van a hazai tulajdonú vállalkozások további erősítésére is. Reméljük ugyanakkor, hogy a külső környezet jövőre kedvezőbbre fordul. Rendeződik a német gazdaság helyzete, a britek békésen ki tudnak válni az unióból és a vámháború is lecsillapodik.

A fentiek alapján jó okkal remélhetjük, hogy a magyar gazdaságnak jövőre is jó éve lesz.

A szerző a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője