Próbálj meg lazítani!

A jegybankelnök amellett érvelt, hogy átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot.

Fotó: Kurucz Árpád

Sokan meglepődtek, amikor Matolcsy György jegybankelnök egy, a napokban megjelent publicisztikájában érvelt amellett, hogy átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot. Az MNB első számú vezetője ehhez még hozzáfűzte: 2022 után kötelező lesz visszafordulni, vagyis uniós kulcsszint alá vinni a központi büdzsé deficitjét és újból lefaragni az adósságrátát. Néhányan a közgazdászok közül egyenesen úgy látták a jegybank elnökének írásából, hogy az MNB tulajdonképpen megágyaz a hiánycél 2021-es és 2022-es elengedésének. Fel is vetették a kérdést, hogy ezek után stratégiaváltás jöhet-e a kormány és a jegybank részéről, és a szigorú pénzügyi szemléletet felváltja a lazítás, a fiskális stimulus, azaz a gazdaság központi fűtése.

Erről van szó? Aligha, csakhogy a helyzet megköveteli a korábbinál nagyobb állami gazdaságösztönzést. Ennek hátterében pedig az a sokk áll, amelyet minden európai uniós ország átélt, amikor kijöttek a második negyedéves adatok. Még a 2008–2009-es világgazdasági krízistől is nagyobb volt a zuhanás a jelzett időszakban. A kimutatásokból látszik, hogy mi, magyarok együtt sírunk a fejlett, nyugati országokkal, tekintettel az erős exportkitettségre, és a kivitelünk mellett a stratégiai ágazatok is földbe álltak.

A kormány látva a gazdaság második negyedéves mélyrepülését, azonnal intézkedett: a rendelkezésre álló információk szerint 5000 milliárd forintos állami serkentés jöhet, amelynek a részleteit napokon belül megtudjuk. De nem árulunk zsákbamacskát: minden valószínűség alapján a vállalkozások, a magyar gazdaság likviditását elősegítő lépések jöhetnek a jelenleg futó mintegy 9000 milliárd forintos gazdaságélénkítő tervhez. Lazítás mindenáron? Erről szó sincs, hiszen az elmúlt egy évtized pénzügyi és reálgazdasági értékeit a járvány lefutása után tényleg vissza kell állítani. Most azonban munkahelyek százezreiről, padlón lévő ágazatok felkarolásáról értekezünk.

Gyakorlatilag európai uniós irányelveket követve. Tudniillik idén márciusban felfüggesztették az uniós költségvetési szabályokat az európai gazdasági és pénzügyminiszterek, hiszen komoly gazdasági visszaesés várható ebben az évben, ezért határozott, nagyra törő és összehangolt politikai válaszra volt szükség. A lényeg, hogy a felfüggesztett szabályok értelmében a kormányok anélkül támogathatják a bajbajutott vállalkozásokat, folyósíthatnak a munkanélküli segélyeket vagy fejleszthetik az egészségügyet, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana amiatt, hogy túlságosan megugrottak az állami kiadások. Sőt az EU maga ösztökéli a tagállamokat, hogy állami beruházások felfuttatásával jöjjünk ki a slamasztikából. Próbálj meg lazítani! Ezt a nótát most Brüsszelben írták újjá.

Természetesen a gazdaság fűtéséhez források is kellenek: mindent összevetve 2020-ban 14 ezer milliárdos lehet ennek a kerete, amelyhez társulhatnak az EU-ból érkező pénzek, csakúgy, mint a jegybank programjai és a magyarországi háztartások megtakarításai. Egy kis lábjegyzet: hazánknak mint feltörekvő-felzárkózó gazdaságnak természetesen nincs akkora költségvetési és jegybanki expanziója, mint az Egyesült Államoknak vagy éppen Németországnak, ezért is volt a pénzeső tekintetében megfontolt a magyar kormány, s ameddig tudta, fókuszban tartotta a 2020-as eredeti pénzügyi terveket.

Mindent összefoglalva: a sztorit most Brüsszelben írták. Mert ne feledjük: a költségvetési fegyelemhez eddig mereven ragaszkodó Európai Bizottság kezdeményezte, hogy ideiglenesen lazítsanak a szabályokon az uniós tagállamok. Ezt teszi most Magyarország is. Uniós kottából játszunk.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese