Roma nők egymás közt

Egyre többen kerülnek ki a hátrányos helyzetből és a szegénységből.

Antal István
2021. 03. 08. 13:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Roma nő. Mire gondolunk, mire asszociálunk, ha ezt olvassuk? Az irodalmi és a filmes élményeink alapján jósnő, boszorkány, tüzes vérű, barna bőrű és fekete hajú szerető juthat eszünkbe. Gondoljunk Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényére és Esmeralda ábrázolására, melyből film és később Disney-rajzfilm készült, ezzel adva támpontot a gyerekeknek, hogy tudják, mire gondoljanak, ha azt hallják, roma lány, roma nő. A képzőművészet is hasonlóan romantikusan látja a roma női alakot: virágos szoknya, mélyen dekoltált blúz, dús keblek, barna bőr, sötét, göndör haj és persze mezítelen láb.

Ezek után lelki szemeink előtt lebeg a Czinka Pannáról készült festmények sorozata, ahol hasonlóképpen festették le, annyi kiegészítéssel, hogy a nagy arany fülbevaló nem hiányozhatott a képekről. Holott a korabeli ábrázolása ettől eltérő volt. Egyszerű női ruhában vetették vászonra az alakot, de fellelhető olyan képeslap-reprodukció, ahol ünnepi mentében került a fotóra. A tudomány – azon belül a szocio­lógia – a roma nőkre mint a vizsgálat alanyára tekint, mint többszörösen hátrányos helyzetű, az élet területein nélkülöző és különböző társadalmi adottságokban a többségi társadalomnál és a roma férfiaknál is rosszabb helyzetben lévő csoportra. A magánéletemben először húgaimra, majd – az ismertetett szociológiai tárgyú kutatásoktól eltekintve – a roma származású kollégákra és ismerősökre, azokra az értelmiségi roma nőkre asszociálok, akikre nagyon büszke vagyok, mert sok esetben többszörösen hátrányos helyzetből sikereket értek el, és váltak sokak példaképévé. Családi hátterükből, gyerekkori lakhatási feltételeikből és anyagi helyzetükből nem következtethettünk volna arra, hogy sikeresek lehetnek valaha vagy egyáltalán tudnak majd jobb életet nyújtani gyereküknek, mint amiben felnőttek. Ők abba a két százalékba tartoznak, akik ma Magyarországon romaként diplomát szereznek.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Ez a szám rendkívül alacsony ugyan, de növekedést mutat, amiben a roma szakkollégiumok is sokat segítettek. Ezek működése nagyban hozzájárult a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok számának növekedéséhez, és ma már ott tartunk, hogy a roma szakkollégiumokban több fiatal nő tanul, mint fiú. Ez egyébként megfelel a teljes felsőoktatási aránynak, hiszen az előző tanulmányi évben kismértékű női többség mutatható ki a felsőoktatásban részt vevők között.

Azonban a munkaerőpiacon ez az „előny” már nem jelentkezik. A 2019-es adatokat figyelembe véve a teljes társadalom hetven százaléka, a nők 63 százaléka dolgozott, ehhez képest a roma nők mindössze 37 százaléka végez valamilyen keresőtevékenységet. Ez a szám 2014-ben még csak 25 százalék volt, tehát a folyamatok biztatók és előremutatók – láthatjuk, a roma nők valamivel több mint harmada keresőtevékenységet végez, és növekvő mértékben aktív a munkaerőpiacon. A roma nők jelen vannak a felsőoktatási intézményekben és a közéletben. Létezik egy szűk, de jelentős roma női értelmiségi réteg, amely a nem roma és a roma magyar embereknek is jó példát jelenthet. A roma nők is ugyanolyan sokfélék és sokszínűek, mint a társadalom más csoportjai.

Mégis mi a közös a film, az irodalom, a képzőművészet és a tudomány romanő-ábrázolásában?

Az alkotások egy külső szemlélő szemszögéből mutatják be őket, egy kis ablakon keresztül benézve és látva életük egy szeletét, melyet aztán az alkotók a saját tapasztalataikkal és fantáziájukkal színeznek ki.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) arra vállalkozott, hogy külső szemlélődés helyett mélyebbre tekint, és egy belső szemszögből mutatja be a roma nőket vagy legalábbis a roma nők egy speciális és elit csoportját. A tizenkét sikeres roma nővel készített interjúkötet több szempontból is különleges. Egyrészt az intézet roma származású kolléganője, Raffael Mónika beszélgetett a megkérdezettekkel, egészen bensőséges viszonyt kialakítva az interjúalanyaival. A kötet másik különlegessége, hogy Kunhegyesi Ferenc roma származású festőművész illusztrációi díszítik a kiadványt. A festőművész a roma férfi szemén keresztül, egyedi stílusban mutatja meg, hogyan látja a kötetben szereplő tizenkét nőt. A főszereplők mind roma nők, mégis egyedi történetük jelenik meg a lapokon. A kötet megjelenésének célja azt volt, hogy a sikeres roma nőket és eredményeiket bemutassa. Azokat a nőket, akik – ahogy a könyvben olvasható – lemondásokkal és nehézségekkel teli út eredményeként diplomát szereztek, majd szakmájukban és életükben maradandót alkottak.

Az olvasó ismerheti a könyvben szereplő hölgyek némelyikét: a legismertebbek közülük Járóka Lívia európai parlamenti képviselő, Varga Erika, a Romani Design alapítója vagy Orsós Zsuzsanna biológus kutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Viszont az olvasók azt az utat még nem ismerik, amit nekik végig kellett járniuk. A könyv jó lehetőség, hogy egyrészt megismerkedjenek az interjúalanyok életével, másrészt arra, hogy a romantikus és idejétmúlt roma női ábrázolás helyett sajátos, roma női nézőpontból láthassák a roma nők életét.

Ha azt hallom, olvasom, hogy roma nő, nekem ők jutnak eszembe, és örülök, hogy sokuknak sikerült a hátrányos helyzetből és a szegénységből a példaképszerepbe jutni. Bízom abban, hogy ha legközelebb találkoznak a roma nő kifejezéssel, akkor önöknek is a könyvben szereplő hölgyek vagy maga a könyv jut majd eszébe. Az ő példájuk mutasson utat a fiatalabb korosztálynak, akik legalább akkora kitartással rendelkeznek majd, mint ők, és hasonló vagy még nagyobb sikereket érnek el. Talán a következő interjúkötet majd róluk szól.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) társadalmi csoportok kutatóközpont vezetője

Borítókép: Antal István, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) társdalami csoportok kutatóközpont vezetője

Forrás: Kopp Mária Intézet

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.