Szent István életművének, a magyar államalapításnak az állami ünnepe nem a király koronázásának, hanem 1083-as „felemelésének”, szentté avatásának napja lett. Ez persze érthető, hiszen eredendően egyházi ünnepből lett állami ünnep is egyben, jelképesen összefogva azt a tevékenységet, amit István végzett akkoriban szétválaszthatatlanul: állam- és egyházalapítást. A szentté avatás és az egyházi ünnep kijelölése – az 1092. évi szabolcsi zsinattól – ugyanakkor nem volt mentes az állami, politikai céloktól sem: az első király szentként történő tisztelete bel- és külpolitikai szempontból is megerősítette a fiatal magyar államot, amelynek István óta folyamatosan szembe kellett néznie a két univerzális hatalom, a pápaság és a császárság saját fennhatóságát elismertető törekvéseivel.
De ki kegyelmez a szerencsétlen ukránoknak?
Az amerikai demokraták és brüsszeli szövetségeseik ukrán fiatalok tízezreit áldoznák fel saját érdekeikért.