Napjainkban heves – bár nem mindig szakmai – vita folyik arról, hogy szükség van-e hadseregre, illetve ki ellen és mi célból fegyverkezünk, amikor nincs ellenség a közelben, és miért kell erős hadsereg, amikor a NATO úgyis megvéd minket.
A választ kezdjük egy egyszerű – bár talán kissé populista, leegyszerűsítő – felelettel: azért, amiért a világ gyakorlatilag valamennyi állama fenntart haderőt. Ez a válasz azonban – bár igaz – nem elegendő.
Egy államnak alapvető feladata, hogy állampolgárait, azok biztonságát és javait megvédje minden lehetséges módon, minden lehetséges fenyegetéstől. Ilyenek léteznek napjainkban is. Nem kevés és bizonyos tekintetben növekvő számban. Igaz, minimálisra csökkent annak a veszélye, hogy egy másik állam támadást intéz Magyarország ellen, de azt nem mondhatjuk, hogy az esélye nulla. A biztonság olyan terület, ahol mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni, és a potenciális fenyegetés képességeihez, nem szándékaihoz kell igazodni.
Ezt fogalmazza meg a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program: „A program elsődleges célja egy korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásaira adekvát válaszokat adó honvédség létrehozása úgy, hogy biztosítva legyen a társadalomból építkező hátország is, amely önként, de tudatosan gondolkodik és tesz az ország biztonságáért.”
A potenciális veszélyekre készülni nehezebb feladat, mint egy konkrét ellenség ellen, hiszen kevés információnk van róluk. A hagyományosnak nevezhető fenyegetések mellett újak jelentek meg, mint például a kibertámadás, a terrorizmus, a tömeges népvándorlás stb. Innen már csak egy lépés annak felismerése és elfogadása, hogy ezt a haderőt kellőképpen fel kell szerelni, ki kell képezni, valamint biztosítani kell a haderő számára a kor követelményeinek megfelelő fegyverzetet és technikai eszközöket.
A haderő feladatai is jelentősen módosulnak: egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert mind a nemzetközi műveletekben, mind itthon a civil–katonai kapcsolatok, és egyre közelebb kerül egymáshoz a haderő és a rendfenntartó szervek feladatrendszere. Ezt persze nem vadonatúj jelenség, hiszen mindenki számára természetes, hogy egy természeti katasztrófa kezelésében nagymértékben támaszkodunk a hadseregre. De amikor hasonlóképpen igénybe vesszük a hadsereget egy pandémia, egy terrortámadás vagy éppen a tömeges illegális migráció kezelésében, akkor kétségek támadnak: legális-e ez, megengedhető-e, hogy a hadsereget belső veszélyek elhárításában alkalmazzuk?