Kampányhajrá

A szokásostól eltérő, mondhatni rendkívüli időszak következik, az előttünk álló öt évben az Európai Uniónak mindenképpen meg kell újulnia.

Budapest, 2019. április 6. Aláírják az aláírásgyûjtõ íveket a Fidesz országos aláírásgyûjtõ akciójának kezdetén tartott sajtótájékoztató elõtt az újpesti piacnál felállított aláírásgyûjtõ standnál 2019. április 6-án. A Fidesz megkezdte országos aláírásgyûjtõ akcióját, amelyben arra kérik a magyar embereket, hogy aláírásukkal támogassák Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos programját a bevándorlás megállítására, jelentette be Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Befejező szakaszához érkezett a május 26-i uniós választás előkészítése. A jelenlegi időszakban a nemzetközi színtéren és a hazai fórumokon is rangos találkozók zajlanak le, kritizálható vagy éppen helyeselhető nyilatkozatok hangzanak el, a pártok képviselői plakátolnak és szórólapoznak. A kampány már csak ilyen, ráadásul éppen dübörög is.

Az az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a választás után Európának új utakra kell lépnie. Az események, a tervek, a javaslatok a maguk összességében azt jelzik: a szokásostól eltérő, mondhatni rendkívüli időszak következik, az előttünk álló öt évben az Európai Uniónak mindenképpen meg kell újulnia. A változás elképzelhető akár úgy, hogy a más földrészekről érkező emberek birtokba veszik Európa nagy részét, de megvalósulhat azzal is, ha az unió megreformálja önmagát, határt szab a gazdasági haszonleséstől is motivált, emberi jogi akciónak feltüntetett népvándorlásnak, amelynek egyébként valószínűleg többnyire maguk a bevándorlók is csak az eszközei

A megújulásnak számos indoka és formája lehet. Évek óta tudjuk – tapasztaltuk már a népmozgalmaktól függetlenül is –, hogy az unió adminisztrációja, döntéshozatali mechanizmusa már nem megfelelő. A tagállamok helyzete, lakóinak mentalitása, történelmi múltja eltérő, az unió mindenkori vezetőinek tehát célszerű lenne valamiféle összhangot létrehozniuk.

Az mára kiderült, hogy az akarnok irányítási mód nem alkalmas a változó létszámú, szuverén tagállamokból álló európai szövetség kiegyensúlyozott működtetéséhez. Elég csak annyit megemlíteni, hogy az ügyviteli funkciókkal felruházott Európai Bizottság az évek során mindinkább politikai szerepet vett fel, holott a feladata lényegében az lenne, hogy a szabályok figyelembevételével végrehajtsa a tagállamok vezetőinek határozatait. Az európai elit tagjai azonban nemegyszer szembementek az alapító szerződés előírásaival, s kerülő utakon, mondhatni a kertek alatt próbáltak eljutni céljaikhoz.

Jó segítőkre találtak az Európai Parlament némelykor egyenesen hiszteroid viselkedésű politikusaiban, nem is szólva azokról a szakértői és más testületekről, amelyek igyekeztek megkeresni a megfelelőnek látszó paragrafusokat – valójában a kiskapukat –, hogy kibújjanak a tényleges, érvényes szabályozás alól.

Budapest álláspontja kezdettől fogva, de 2015 óta különösen az, hogy a hasonló anomáliák megelőzéséért meg kell újítani a kormányfői tanács és a brüsszeli bizottság irányítását, működési rendjét, hiszen másképpen nem lehet alkalmazkodni a változó feltételekhez. Ezt legutóbbi nyilatkozatában a miniszterelnök is kifejezésre juttatta.

Az európai választás előkészítéseképpen, a kampány hajrájában a hazai pártok igyekeznek közelebb kerülni választóikhoz. A Fidesz például országjáró rendezvénysorozatot indított. A kormánypárt vezető politikusai és uniós képviselőjelöltjei találkozni kívánnak a választópolgárokkal, hogy a több mint kétszáz fórumon személyesen is beszélgetni tudjanak a szavazás tétjéről.

Ez nyilván jó alkalom lesz arra is, hogy az érdeklődők reflektáljanak az elképzelésekre, hiszen a szavuk számít. Kellő felhatalmazás nélkül semmilyen nemzetközi porondon nem lehet megfelelő eredményt elérni, a felhatalmazást pedig csakis a választók adhatják meg.

Közben folytatódik a három hét múlva esedékes választás hivatalos előkészítése is: a héten megkezdhetik nálunk a szavazólapok nyomtatását. Elmondható: a jogorvoslati lehetőséggel is védett választási folyamat az egyik legfontosabb közéleti esemény. A szavazás ugyanis alapvető politikai szabadságjog, segítségével mindenki kifejezésre juttathatja majd, szerinte milyen irányba haladjanak a dolgok Európában.