A második Pearl Harbor

New Yorkban nincs hova tenni a holttesteket, hűtőkamionokban tárolják és közparkban akarják eltemetni őket.

2020. 04. 08. 6:00
New York, 2020. március 26. Hûtõs teherautók sorakoznak a New York-i Bellevue kórház közelében 2020. március 26-án. A hatóságok arra számítanak, hogy a koronavírus-járvány áldozatainak száma növekedni fog a következõ hetekben a városban. New Yorkban eddig 37000 embernél mutatták ki a fertõzést és 385-en veszítették életüket. Az Egyesült Államok egész területén összesen 69 018 fertõzöttet, 1050 halottat és 616 gyógyult beteget tartanak nyilván. MTI/EPA/Peter Foley Fotó: Peter Foley
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legtöbben a matekérettségi óta nem néztünk annyi görbét és grafikont, mint ezekben a hetekben. Nincs ez másképp Amerikában sem, ahol tegnapra a négyszázezerhez közelített a koronavírus-fertőzöttek száma, a halottaké pedig meghaladta a 11 ezret. A világon diagnosztizált betegek közül már csaknem minden harmadik amerikai – legalábbis a hivatalos adatok szerint. A földkerekség egyetlen szuperhatalmának egészségügyét, gazdasági és társadalmi életét példa nélküli módon forgatta fel a járvány. A főleg, de nem kizárólag New Yorkban készült felvételek, kórházriportok apokaliptikus képeket mutatnak, azelőtt csak hollywoodi játékfilmekben látható pokoli állapotokról számolnak be. Tömegek kerülnek lélegeztetőgépre, a General Motors átállt ezeknek a nélkülözhetetlen masináknak a gyártására. Csak New Yorkban napi több száz ember hal meg, nincs hova tenni a holttesteket, hűtőkamionokban tárolják és közparkban akarják eltemetni őket.

Ezek egy háború képei. Háborúban kerülnek tömegek kórházba, állnak át a gyárak a monolitikus hadiipari termelésre és temetik a halottakat oda, ahová csak tudják. A pesti gettóban, 1944–45 fordulóján a ­Klauzál téren temettek. Az atavisztikus szorongás, amit ma száz- és százmillióan élünk át a világon, tartva a holnaptól, az amerikai közfelfogásban háborús félelemként jelenik meg. A retorika is ennek megfelelő. Különböző amerikai illetékesek 1918 óta példátlan háborús ellenségről, az egész országra kiterjedő új szeptember 11-éről, második Pearl Harborról beszélnek.

Miközben a halál dübörög, az élet leállt. Szó szerint százmilliók szorultak az otthonukba. New York, amely a mondás szerint sohasem alszik, tátong az ürességtől. Egy hét leforgása alatt milliók kértek munkanélküli-juttatást. A gazdaságot több mint kétezermilliárd dolláros élénkítőcsomaggal próbálják – talán nem morbid a hasonlat – a lélegeztetőgépről levenni; vegyük észre: ez egy háborús csomag. A politika köszöni, de viszonylag jól van. Főleg Donald Trump, akinek negatívak a vírustesztjei, és azt a benyomást kelti: ura a helyzetnek. Miután az elnöknél csaknem egy emberöltővel fiatalabb Boris Johnson – az egyetlen európai vezető, akit az átlag amerikai felismerne – az intenzív osztályra került, különösen nagy a kontraszt. Trump várható ellenfele a novemberi elnökválasztáson, Joe Biden a nyilvánosság peremére szorult, és jobb híján párttársát, a New York-i kormányzót dicsérgeti, aki küzd, mint malac a jégen.

Mindazt, amit eddig az amerikai elnökválasztási kampányról tudtunk és írtunk, szeretettel várja a papírkosár. A járvány – ha úgy tetszik, a második Pearl Harbor – tiszta lapot nyit. Miközben a New York-i illetékesek az álmosságtól kifolyó szemmel nézik, laposodik-e már érdemben a járványgörbe, Trump népszerűségi mutatói emelkedtek. A republikánus szavazók körében óriási a népszerűsége, holott a fősodratú amerikai média majd megszakad annak bizonygatásában, hogy az elnök mindent elszúr. Ahogy 2017 januárja, beiktatása napja óta mindig is tette – szerintük. Biden így is valamivel népszerűbb Trumpnál.

De novemberben ennek nem lesz jelentősége. Csak annak, hogy Trump mit tesz az amerikai médiaközhely szerint főparancsnoki szerepkörben; ez a fogalom most nem üres frázis. A második világháború győztese, Harry Truman hivatalban lévő elnökként indult a soron következő, 1948-as elnökválasztáson. Mindenki az ellenfele, Thomas Dewey győzelmét jósolta. A választás másnapján a Chicago Daily Tribune azzal a máig emlékezetes szalagcímmel jelent meg: Dewey legyőzte Trumant. Valójában újraválasztották az elnököt. A fake news akkor még ismeretlen fogalom volt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.