Johannis, a nacionalista

A román államfő amiatt kezdhet aggódni, hogy megmarad-e Angela Merkel régióbeli kegyeltjének.

Brüsszel, 2019. október 18. Klaus Johannis román államfõ érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2019. október 18-án. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagsága megszûnésérõl elõzõ nap született megállapodás áll. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Politikai döntésnek tartja Klaus Johannis román államfő a bukaresti diszkriminációellenes tanács határozatát, miszerint a nagy visszhangot kiváltó, az ellenzéki szociáldemokratákat és a magyarokat gúnyos magyar köszöntés kíséretében Erdély elrablásával megvádoló kirohanásával megsértette a magyarok emberi méltóságát.

A magát szász nemzetiségű románnak valló elnök hat évvel ezelőtt nem tartotta politikai lépésnek ugyanennek a tanácsnak az elmarasztaló ítéletét Szatmárnémeti szociáldemokrata polgármesterével szemben, aki a 2014 őszi elnökválasztási kampányban a jelenlegi államfőt lenácizta. Dorel Coica egy televíziós adásban „náci pofájúnak” nevezte Johannist. A megkülönböztetés ellen fellépő hatóság akkor azt állapította meg, hogy a városvezető nemcsak Klaus Johannis személyiségi jogait sértette meg kijelentésével, hanem az egész romániai német közösséget, hiszen a mostani államelnök korábban éveken át a németek fórumának a vezetője volt.

Két évvel ezelőtt sem nevezte politikai döntésnek Johannis a diszkriminációellenes tanács határozatát, amikor az Darius Vâlcovot, az akkori baloldali kormányfő tanácsadóját bírságolta meg, Liviu Pop szociáldemokrata szenátort pedig megrótta, amiért náci szervezetnek minősítették a Romániai Német Demokrata Fórumot. A tanácsadó közösségi oldalán egy olyan videót publikált, amely a horogkereszt jelével mutatta be a német fórumot és Hitler-bajusszal ábrázolta Iohannist. A kormánykörökből érkező nácizás miatt akkor Németország bukaresti nagykövete is megszólalt, a román kormány nyilvános elhatárolódását sürgette, eredményesen.

Az ügy pikantériája, hogy egy 2007-es per iratai szerint a Johannis által vezetett fórum nagyszebeni szervezetének elnöke a város önkormányzatát perelte annak az egykori Romániai Német Népcsoport szervezetnek a vagyonáért, melyet a II. világháború után náci szervezetté nyilvánítottak. Ítéletében a nagyszebeni bíróság elismerte, hogy a német demokrata fórum a korábbi szervezet jogutódja.

A korábban lenácizott Johannis mára magyarellenes eszközökkel élő államfővé vált. Aljas performansza előtt pár hónappal őt szemelték ki az idei Nemzetközi Károly-díjra. Az elismerést 1950 óta évente ítéli oda Aachen város önkormányzata azoknak a személyiségeknek, akik hozzájárulnak az európai egységhez vagy az európai országok közötti együttműködéshez. – Kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért – áll egyebek mellett a méltatásban. Idézzük még egyszer: „a kisebbségek védelméért”. A Károly-díjat egyébként tegnap adták volna át ünnepélyes keretek között az aacheni városháza koronázási termében, de a járványhelyzet miatt a ceremónia elmaradt. Jürgen Linden, Aachen volt polgármestere viszont megvédte Johannist, azt nyilatkozta, évek óta ismeri az elnököt, és nem ingott meg benne a bizalma.

A fősodrú brüsszeli politika kritikátlan kiszolgálásáért a román államfőt egyfajta kelet-európai példaképnek tartó német nyelvű nyugati sajtóban viszont dőlni kezdett Johannis szépen felépített papírszobra. A Der Spiegel, a Deutsche Welle, a Neue Zürcher Zeitung, a Frankurter Allgemeine Zeitung sorra éles hangnemű írásokban bírálta az államfőt magyarellenes nyilatkozata miatt, több szerző is megkérdőjelezte a Károly-díj odaítélésének jogosságát. A magyarellenes politikai offenzívát elindító április végi nyilatkozat és a romániai diszkriminációellenes tanács határozatára adott arrogáns elutasító válasz után Johannisnak nem feltétlenül az aacheni kitüntetés miatt kell aggódnia. Hanem azért, hogy megmarad-e Angela Merkel régióbeli kegyeltjének.